Zsizsics hivatalosan is lemondott

A jugoszláv kormányválság körüli bonyodalmak Belgrádban háttérbe szorították Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök első hágai szereplését. A kormánykoalícióhoz tartozó politikusok követik azt a hangot, amit elsőként Zoran Djindjics szerb miniszterelnök ütött meg, aki szerint Milosevics most már a múlt. A belgrádi hatalom olyan dolgokkal akar foglalkozni, amelyekre hatni is tud, a volt elnök pedig a nemzetközi igazságszolgáltatás kezében van, és az ő dolga, hogyan viselkedik. Ezzel szemben a szocialisták és a radikálisok elégedettek Milosevics első hágai fellépésével.Zoran Zsizsics jugoszláv miniszterelnök tegnap a parlament előtt is megerősítette pénteken benyújtott lemondását. A montenegrói politikus azért távozott a kormány éléről, mert nem értett egyet azzal a móddal, ahogyan a szerb kormány Milosevics kiadatásáról döntött. A kormányfő lemondása egyben az egész kabinet bukását jelenti. A parlament előtt mondott indoklásában Zsizsics megismételte, hogy a szerbiai kormány megsértette az alkotmányt, és kisajátította a szövetségi állam és az igazságügyi szervek hatáskörét, amikor kiadta Hágának Milosevicset. A kormányfő szerint nincs még egy európai ország, amely így járt volna el volt elnökével szemben.Zsizsics hangsúlyozta, hogy a kabinet vállalta az ország visszavezetését a nemzetközi közösségbe, a reformok megindítását. Elismerte, hogy a kormányprogramban szerepelt a hágai együttműködés kérdése, ám azt szerinte nem szabták a nemzetközi újrabeilleszkedés ultimátumszerű feltételéül.Lemondóbeszédében Zsizsics kijelentette: Jugoszláviában egyelőre nincs demokrácia, hanem csak demokratizáció, és hogy ez a folyamat sokkal tovább fog tartani, mint ahogyan azt október 5-e után gondolták. Kijelentette még, hogy abban az esetben, ha az országot felelős emberek vezetnék, a kiadatás után mások is lemondtak volna.Mindennek ellenére a már hivatalosan is lemondott miniszterelnök azt tartja, hogy a kabinet bukása nemhogy veszélybe sodorná, hanem épp ellenkezőleg: erősíti a szövetségi államot. Vojiszlav Kos-tunica államfő hétfőn megkezdett kormányalakítási tárgyalásai még mindig tartanak, s jelenleg úgy tűnik, ismét létrejöhet a koalíció a szerbiai demokratikus ellenzék és a montenegrói Szocialista Néppárt között azzal, hogy a kormányfőt ismét a kisebbik köztársaság jelölné. A podgoricai fél a napokban dönt véglegesen – valószínűleg pozitívan – de nem zárja ki a rendkívüli szövetségi választások lehetőségét sem. Kostunica elnök nem hívta meg a tárgyalásokra a szocialistákat, bár ők ezt logikusnak tartanák, és nemzeti egységkormányt hoznának létre. Tegnap késő délután kezdődött a DOS ülése, amelyen nemcsak az új szövetségi kormányról, hanem a szerbiai kabinet átalakításáról is tárgyaltak. Az igazi tét az, hogy sikerül-e elsimítani az ellentéteket Kostunica pártja és a DOS többi tagja között.A jugoszláv törvényhozás két háza rendkívüli ülésen elfogadta a lemondást. A képviselők nem szavaztak; Dragoljub Micsunovics alsóházi elnök állapította meg azt. A kormány lemondása ellenére, utódja megválasztásáig ügyvezetőként hivatalban marad.Közben közleményben kényszerült reagálásra a Vajdasági Magyar Szövetség a Szerbiai Szocialista Párt egyik vezetőjének kijelentése miatt, amely szerint „Szerbiát nem vezethetik olyan politikusok, mint Raszin Ljajics és Kasza József”. A VMSZ-t nem lepte meg, de elkeserítette ez a kijelentés, amely egyértelműen bizonyítja, mi a szocialisták véleménye a nemzeti egyenjogúságról, a kisebbségek jogairól, illetve képviselőiknek a közéletben való részvételéről. A VMSZ arra figyelmeztet, hogy az egykori hatalmi pártot egyre inkább hatalmukba kerítik a fasizmus, illetve a nyílt nemzeti megkülönböztetés árnyai.