Áder összehívja a T. Ház rendkívüli ülését

Augusztus 13-ra hívná össze a házelnök a parlament rendkívüli ülését. Az MSZP–SZDSZ-kezdeményezést a Fidesz, az FKGP egy része és a MIÉP elutasítja, az MDF még nem döntött az ügyben.

Munkatársunktól
2001. 08. 07. 9:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövő hét hétfőt, azaz augusztus 13-át javasolja Áder János, az Országgyűlés elnöke az MSZP és az SZDSZ által kezdeményezett rendkívüli ülés időpontjául – tájékoztatott tegnap Altorjai Anita, a parlament sajtófőnöke. A házelnök augusztus 9-re, csütörtökre összehívta a házbizottság soron kívüli ülését, amelyen javasolja az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Ismeretes, hogy a rendkívüli ülést az ellenzéki pártok azért kezdeményezték, hogy a parlament létrehozza az általuk már korábban javasolt vizsgálóbizottságokat. Szándékaik szerint az egyik testület a kormányfő felelősségét tisztázná a Szabadi-ügyben, míg a másik grémium az Orbán-bányák állami megrendelésű dolomitszállításait vizsgálná. A parlamenti ügyekhez tartozik, hogy tegnap Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője egyeztetést kezdeményezett Nagy Sándorral, az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjével a parlament létszámának csökkentéséről. Nagy Sándor Szájer József tárgyalási kezdeményezését elfogadja, de jelezte: fontosnak tartja, hogy ne csak a létszámcsökkentésről, hanem a kétkamarás parlamentről is egyeztessenek.

Nincs kizárva, hogy a rendkívüli ülés határozatképtelen lesz, hiszen ha azon a 136 fős MSZP- és a 24 fős SZDSZ-frakció minden képviselője, valamint a kezdeményezést támogató 16 kisgazda képviselő részt vesz, a létszám nem éri el a határozatképességhez szükséges 194 főt. (Érdemes megjegyezni, hogy a parlament rendes üléseiről általában a képviselők húsz százaléka hiányzik, így szinte kizárt, hogy a nyári szabadság idején mindenki megjelenjen a T. Házban.)

A kezdeményező MSZP és SZDSZ természetesen támogatja a rendkívüli ülést. – Különös lett volna, ha az előzetes híreknek megfelelően, Áder János házelnök nem hívja össze az Országgyűlés rendkívüli ülését – mondta Nagy Sándor, a szocialisták frakcióvezetője.

Hozzátette azt is: számukra a hétfői időpont megfelelő. A politikus nem akart találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy hány szocialista képviselő lesz jelen az ülésen. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője reményét fejezte ki, hogy a többség megszavazza a napirendet, és felállnak az általuk is szorgalmazott vizsgálóbizottságok. Ugyancsak támogatják a rendkívüli ülést a Torgyán Józsefhez közel álló kisgazdák. Gyimóthy Géza FKGP-főtitkár megerősítette a párt országos vezetőségének korábbi állásfoglalását, amely támogatja a rendkívüli ülés összehívását és a napirend elfogadását.

A Fidesz, az FKGP-frakció egy része, valamint a MIÉP viszont továbbra is elutasítja a rendkívüli ülést. Isépy Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese lapunknak úgy fogalmazott: az ügyrendi bizottság korábbi állásfoglalása alapján szükségtelennek tartja a rendkívüli ülést, hiszen nem sérti a köz érdekeit, ha a két vizsgálóbizottság felállításáról szeptemberben, a rendes ülésszak keretében tárgyal a T. Ház. Ismeretes, az ügyrendi bizottság 1999-ben olyan állásfoglalást hozott, hogy rendkívüli ülés összehívása akkor indokolt, ha az arra javasolt napirend rendes ülésszak keretében való tárgyalása a közérdek sérelmét eredményezi. Isépy Tamás megjegyezte azt is: tartani lehet attól, hogy az ülés határozatképtelen lesz, hiszen a képviselők nyári szabadságukat töltik. A kisgazda frakció egy része szintén elutasítja a rendkívüli ülést. Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető korábban többször is leszögezte, az MSZP és az SZDSZ kezdeményezését botránykeltésnek tartja.

Az MSZP-től és az SZDSZ-től nem fogadunk el semmilyen kezdeményezést mindaddig, amíg ez a két párt nem teljesíti törvényes kötelezettségét, s nem nyújtja be képviselőinek vagyonnyilatkozatait a vizsgálóbizottságnak – nyilatkozta lapunknak Csurka István, a MIÉP elnöke. Kifejtette azt is, hogy a rendkívüli ülés összehívása választási propagandafogás a balliberális pártok részéről. A pártelnök kevés esélyt lát arra is, hogy határozatképes lesz az Országgyűlés.

Az MDF egyelőre még nem alakította ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy támogatja-e az ülés összehívását. Balsai István frakcióvezető ugyanakkor emlékeztetett az ügyrendi bizottság korábbi állásfoglalására, amelynek értelmében a rendkívüli ülés összehívásához rendkívüli indok kell. Ha esetleg az MDF úgy dönt: támogatja a rendkívüli ülést, és azon a frakció minden képviselője részt vesz, a létszám még akkor is csak 192 fő lesz, ami még mindig kevesebb, mint a határozatképességhez szükséges 194 képviselő.





--------------------------------------------------------------------------------


Tiltakozó kisgazdák. A Független Kisgazdapárt megyei elnökeinek tanácsa aggodalommal figyeli a Fideszben kialakult politikai és erkölcsi válságot, amely a vezető politikai körökön túl, már a megyékben is érzékelhető és akadályozza a zökkenőmentes kormányzati munkát – tartalmazza a párt közleménye. „Az FKGP megyei elnökei tiltakoznak az ellen, hogy pártjukat bűnbaknak használják. A magyar közéletet nem lehet annyira leszűkíteni, s a magyar népet nem lehet oly módon lenézni, hogy ebben az országban bárkinek eszébe juthasson vélt vagy valós problémákért egyetlen pártot, illetőleg egyetlen minisztériumot felelőssé tenni, különösen akkor, ha azok tevékenysége volt az ország szempontjából a legeredményesebb” – fogalmaz a dokumentum. A megyei elnökök tanácsa felteszi a kérdést a Fidesznek: az elmúlt tíz évben hány minisztert és államtitkárt tartóztattak le, azért például, mert a magyar népre húszmilliárdos adósságot hagytak?! (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.