Kövér László: Nemzetpolitikai értelemben az elmúlt tizenöt év volt a legeredményesebb időszak

Nemzetpolitikai értelemben a Trianon óta eltelt 105 évben az elmúlt tizenöt év volt a legszerencsésebb és legeredményesebb időszak, mert a magyarországi társadalom többségének szolidaritására építő nemzeti kormány lelki erőt és anyagi támogatást egyaránt tudott adni a külhoni magyarságnak a megmaradásért vívott demokratikus küzdelemben – emelte ki az Országgyűlés elnöke csütörtök este Bécsben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a bécsi Kaláka Club (Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége) fennállásának 41. születésnapja alkalmából rendezett konferencián Bécsben 2025. szeptember 18-án Fotó: Filep István Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Felidézte, hogy 1990-ig nem létezett demokratikus magyar állam, 1990 és 1994 között a demokratikus magyar állam vezetése inkább csak lélekben tudta kifejezni felelősségét, 1994 és 1998 között pedig az akkori kormányzat közömbös volt a külhoni magyarság sorsa iránt. 1998 és 2002 között „csak arra volt időnk, hogy felmutassunk egy szemléletében és szerkezetében is megújult magyar nemzetpolitikát”, 2002 és 2010 között pedig az ország baloldali liberális vezetése „egyenesen ellenséges” volt a külhoni magyarsággal szemben.

2010 óta van olyan magyar állami vezetés, amelynek nemcsak nemzeti felelősségérzete, de politikai cselekvési ideje és pénzügyi-anyagi ereje is volt ahhoz, hogy ténylegesen új korszakot nyisson a magyar nemzetpolitikában

– szögezte le Kövér László.

Elmondta azt is, hogy Európa életében több mint kétezer éve, a magyarság Kárpát-medencei életében pedig több mint ezer éve a keresztény hit a legfőbb megtartó közösségi erő, különösen a történelmi megpróbáltatások idején.

Kövér László beszélt a bécsi Kaláka Club több mint negyvenesztendős munkájának jelentőségéről is. Mint fogalmazott,

míg az erdélyi, délvidéki, felvidéki vagy kárpátaljai hasonló magyar közösségi szervezeteknek alapvetően azon magyarságot kellett szolgálniuk, akik feje fölött átléptek az államhatárok, addig a Kaláka Club azon magyarok számára is közösségi kapaszkodót kellett hogy nyújtson, akik maguk lépték át az országhatárokat, de meg akartak maradni magyarnak az ideiglenesen vagy véglegesen második hazájuknak választott Ausztriában is.

Hozzátette: ebben a külhoni küzdelemben való helytállásra a Kárpát-medence minden szegletében olyan cselekvőkész, öntudatos és áldozatvállaló magyar emberekre volt szükség, akik képletesen és valóságosan is megfogták magyar sorstársaik kezét, és egymásnak erőt adva tették meg mindazt a közösségi megmaradás érdekében, ami lehetőségükben állt. 

Kövér László köszönetet mondott az Ausztriában élő magyarság érdekében végzett munkáért a bécsi Kaláka Clubnak.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kisebbségi lét számos kihívással jár, ami nem könnyű feladat, ugyanakkor ez a kihívás újabb és újabb lehetőségeket is tartogat.

A kisebbségi lét egyben lehetőség is, mert közösséget formál, összekovácsol és megerősít

– mondta, hozzátéve, hogy ha egy közösség tagjai vagyunk, akkor már nem kell egyedül szembenéznünk a nehézségekkel, így magyarságunk megőrzése sem egyéni, hanem közös feladat.