Kövér László: Nemzetpolitikai értelemben az elmúlt tizenöt év volt a legeredményesebb időszak

Nemzetpolitikai értelemben a Trianon óta eltelt 105 évben az elmúlt tizenöt év volt a legszerencsésebb és legeredményesebb időszak, mert a magyarországi társadalom többségének szolidaritására építő nemzeti kormány lelki erőt és anyagi támogatást egyaránt tudott adni a külhoni magyarságnak a megmaradásért vívott demokratikus küzdelemben – emelte ki az Országgyűlés elnöke csütörtök este Bécsben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a bécsi Kaláka Club (Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége) fennállásának 41. születésnapja alkalmából rendezett konferencián Bécsben 2025. szeptember 18-án Fotó: Filep István Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Kövér László a bécsi Kaláka Club (Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége) fennállásának 41. évfordulója alkalmából rendezett konferencián mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15 év másik politikai hozadéka az, hogy „mi, magyarok végleg megbizonyosodhattunk arról, hogy a nemzeti identitásért és a szülőföld otthonosságának megőrzéséért folytatott harcunkban nem vagyunk egyedül”.

Fotó: Filep István/MTI Fotószerkesztőség

Ez a harc nem pusztán magyar ügy, még csak nem is pusztán az Európai Unióban nemzeti kisebbségi sorban élő több mint negyvenmillió európai ember ügye

– mondta.

Hozzátette: napjainkra ez az ügy Európa minden nemzeti többségének, így az osztrákoknak is sorskérdésévé vált. Kifejtette, Európában ma minden nemzeti többséget különféle módszerekkel, például idegen népesség betelepítésével, a tudatipar manipulációival, lélektani nyomással, megbélyegzéssel, véleménydiktatúrával, s néhol már egyenesen hatósági eszközökkel is ugyanúgy ki akarnak forgatni nemzeti önazonosságukból, és el akarják idegeníteni őket a saját szülőföldjüktől, mint ahogyan az elmúlt évszázadban ezt gyakran megtapasztalhatták a külhoni magyar közösségek a Kárpát-medencében.

Kövér László azt mondta, 

nekünk, magyaroknak van esélyünk arra, hogy európai társainkkal együtt közösen megnyerjük az előttünk álló időket.

Azért van erre esély, mert a józan észhez és a nemzeti identitáshoz ragaszkodó emberek Európában kivétel nélkül mindenhol társadalmi többségben vannak. Hozzátette, Magyarországon a józan ész társadalmi ereje 15 éve alkot politikai többséget.

Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy ha Magyarországon a választópolgárok a jövő évben demokratikus módon megerősítik ezt a politikai többséget, ha Európában az előttünk álló hónapokban és években a józan ész társadalmi tábora egyre több országban válik politikai többséggé, akkor esélyt kapunk arra, hogy Európát és benne Magyarországot megőrizzük ne csak lakóhelyünknek, hanem otthonunknak is.

Kövér László szerint

szerencsés történelmi csillagállás esetén a külhoni és a velük való nemzeti összetartozást megélő magyarországi emberek törekvéseit egy cselekvőképes, nemzeti és demokratikus magyar állam tudja segíteni.

Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt bő száz év történelmében a nemzetét nem kiszolgáltató, hanem szolgáló, demokratikus magyar állam léte ritka volt. 

Felidézte, hogy 1990-ig nem létezett demokratikus magyar állam, 1990 és 1994 között a demokratikus magyar állam vezetése inkább csak lélekben tudta kifejezni felelősségét, 1994 és 1998 között pedig az akkori kormányzat közömbös volt a külhoni magyarság sorsa iránt. 1998 és 2002 között „csak arra volt időnk, hogy felmutassunk egy szemléletében és szerkezetében is megújult magyar nemzetpolitikát”, 2002 és 2010 között pedig az ország baloldali liberális vezetése „egyenesen ellenséges” volt a külhoni magyarsággal szemben.

2010 óta van olyan magyar állami vezetés, amelynek nemcsak nemzeti felelősségérzete, de politikai cselekvési ideje és pénzügyi-anyagi ereje is volt ahhoz, hogy ténylegesen új korszakot nyisson a magyar nemzetpolitikában

– szögezte le Kövér László.

Elmondta azt is, hogy Európa életében több mint kétezer éve, a magyarság Kárpát-medencei életében pedig több mint ezer éve a keresztény hit a legfőbb megtartó közösségi erő, különösen a történelmi megpróbáltatások idején.

Kövér László beszélt a bécsi Kaláka Club több mint negyvenesztendős munkájának jelentőségéről is. Mint fogalmazott,

míg az erdélyi, délvidéki, felvidéki vagy kárpátaljai hasonló magyar közösségi szervezeteknek alapvetően azon magyarságot kellett szolgálniuk, akik feje fölött átléptek az államhatárok, addig a Kaláka Club azon magyarok számára is közösségi kapaszkodót kellett hogy nyújtson, akik maguk lépték át az országhatárokat, de meg akartak maradni magyarnak az ideiglenesen vagy véglegesen második hazájuknak választott Ausztriában is.

Hozzátette: ebben a külhoni küzdelemben való helytállásra a Kárpát-medence minden szegletében olyan cselekvőkész, öntudatos és áldozatvállaló magyar emberekre volt szükség, akik képletesen és valóságosan is megfogták magyar sorstársaik kezét, és egymásnak erőt adva tették meg mindazt a közösségi megmaradás érdekében, ami lehetőségükben állt. 

Kövér László köszönetet mondott az Ausztriában élő magyarság érdekében végzett munkáért a bécsi Kaláka Clubnak.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kisebbségi lét számos kihívással jár, ami nem könnyű feladat, ugyanakkor ez a kihívás újabb és újabb lehetőségeket is tartogat.

A kisebbségi lét egyben lehetőség is, mert közösséget formál, összekovácsol és megerősít

– mondta, hozzátéve, hogy ha egy közösség tagjai vagyunk, akkor már nem kell egyedül szembenéznünk a nehézségekkel, így magyarságunk megőrzése sem egyéni, hanem közös feladat.