Az életmódon kell változtatni

Magyarország több tekintetben Európa egyik legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkező országa: a születéskor várható élettartam igen alacsony (férfiaknál 66,4 év, nőknél 74,3 év), s noha az utóbbi években kismértékű javulás tapasztalható, a fejlett európai országokétól 6-8 évvel elmarad. A kedvezőtlen tendenciák már az 1970-es évek végén ismertté váltak, azonban a kiváltó okokkal csak az 1980-as években kezdtek foglalkozni a szakemberek. Stratégiai tervek, általános jellegű programok napvilágot láttak, de konkrét feladatokat megfogalmazó program csak 1994-ben készült. Azt a programot az akkori kormány határozattal fogadta el, de sajnos a végrehajtás elmaradt. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt tíz év sem hozta meg a kívánt javulást – szemben más közép-európai országokkal.Most nagyszabású munka eredményeként, számos szakember részvételével készült el az Egészséges nemzetért népegészségügyi program. Öt olyan nemzeti célt tűz ki a 2010-ig tartó periódusra, amelynek elérése a társadalom központi feladata kell, hogy legyen.El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége vallja: az egyik legfőbb emberi érték az egészség. S fontos, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben ennek kitüntetett jelentőséget tulajdonítsanak. A rokkantságmentes életéveket ki kell terjeszteni. A születéskor várható átlagos élettartamot mind a férfiaknál, mind a nőknél 4-5 évvel kell meghosszabbítani. A társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit, a fogantatástól a felnőttkorig.A program ugyancsak megfogalmaz tíz kiemelt nemzeti feladatot, amelyek megvalósítása a lakosság egészségi állapotában jelentős javulást eredményezhet: az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése; a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése a célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével; az egészséges táplálkozás széles körű elterjesztése; az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése; a káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás) elleni küzdelem; az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása; a járványügyi biztonság erősítése; az élelmiszer-biztonság feltételeinek javítása, felkészülés az új kihívásokra; az egészséget támogató környezet kialakítása; a külső okok miatti halálozás visszaszorítása. És végül: az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése.A 2001–2002 közötti időszakban megkezdendő, illetve végrehajtandó programok a következők: a szívinfarktus, az agyi érbetegségek és daganatos betegségek miatti korai halálozás csökkentése; a lakossági szűrővizsgálatok kiterjesztése; az egészséges életkezdet, egészséges gyermekkor biztosítása; a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint az egészséges táplálkozási szabályok széles körű elfogadtatása és követése; az esélyegyenlőtlenség csökkentése.A halálokok között kiemelt helyet foglalnak el a szív koszorúereinek és az agyi ereknek a betegségei. A heveny szívinfarktus, valamint a szélütés – angol nevén: stroke – miatti halálozás teszi ki az összes halálozás csaknem egyharmadát. Ezen érrendszeri megbetegedések csökkentése a program kiemelt feladata. Az elsődleges megelőzés eszközei az életmód megváltoztatása, amelyben az egészséges táplálkozás támogatása, a dohányzás visszaszorítása, az egészséges testmozgás, a sport játszik döntő szerepet. A legfontosabb kockázati tényező a magas vérnyomás, amelynek visszaszorítása, illetve megfelelő kezelése a másodlagos megelőzés feladata. El kell érni, hogy a program keretében minden 35 év feletti lakos évente egyszer vegyen részt vérnyomásmérésen, és amennyiben a vérnyomása meghaladja a 140/90 Hgmm-értéket, rendszeres ellenőrzésben és megfelelő kezelésben részesüljön. Hazánkban a jól kezelt magas vérnyomásos betegek aránya 17–28 százalék között van. Ez az arány a program keretében 40-50 százalékra emelhető, s ez egyben mind a szív-, mind az agyérbetegségek csökkentését eredményezheti. Az akut esetek megfelelő ellátása szintén a siker egyik záloga. A vérnyomásszűrés országos programja segíthet abban, hogy az egyébként nehezen észlelhető és váratlanul jelentkező érrendszeri halálozást csökkenteni lehessen.A daganatok miatti halálozás számarányát tekintve a második leggyakoribb halálok, az összes halálozás 24 százaléka, s ez évente csaknem 35 ezer ember elvesztését jelenti. Sajnos, a daganatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedik: különösen nagymértékben a tüdőrák, a szájüregi daganatok és a májrák. Ugyanakkor jellemző, hogy a daganatos megbetegedések előfordulása a fiatalabb korcsoportok felé tolódik el. Az elsődleges megelőzés ismételten az életmódi tényezők megváltoztatására irányul – az egészséges táplálkozásra, a dohányzás visszaszorítására és különösen a túlzott alkoholfogyasztás csökkentésére. Rövid távon a lakossági szűrővizsgálatok bevezetésétől várható eredmény. Szakmailag megalapozott és kivitelezhető szűrések az emlőrák, a vastagbél/végbél és a méhnyak daganatainak megelőzését szolgálhatják. A program keretében a megfelelő betegellátás, a gyógykezelés színvonalának emelése is célkitűzés.A program másik nagy pillére az egészséges életkezdet támogatása. Ismert, hogy alacsony az élveszületések száma. De a megszületett generáció sem rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek az egészséges élet lehetőségét jelentik. A program a fogamzást megelőző periódusban, a terhesség alatt és a kora gyermekkor időszakában az egészséges fejlődést biztosító feltételek megteremtését célozza meg. Ehhez a családvédelmi szolgálat megerősítését, a genetikai és terhességi tanácsadás kibővítését, az iskola-egészségügyi feltételek javítását tervezik. Gondoskodni kell a megfelelő mértékű jód- és fluoridbevitelről annak érdekében, hogy a gyermekek szellemi és testi fejlődése – beleértve a fogazatot is – megfelelő legyen.A rendszerváltozás és a gazdasági-társadalmi átalakulások következtében jelentősen megnőtt a létminimum szintjén vagy alatta élők száma, nőtt a munkanélküliség, és a hajléktalanság is egyre nagyobb gondot okoz. Az etnikai különbségek is hozzájárulnak az egészségi esélyegyenlőség problémáihoz, elsősorban a roma lakosság rossz egészségi állapota szembetűnő. A cigány lakosság körében magas a csecsemőhalandóság, a cigány fiatalok között nagy a veszélyeztetettek aránya, és különösen magas a korai – 65 év előtti – halandóság. A program keretében a hátrányos helyzetű népcsoportok egészségi állapotának javítása, roma származású, egészségvédelemben járatos szakemberek képzése stb. kap különös hangsúlyt.Természetesen szerepelnek még egyéb területek is, mint a járványügyi biztonság, az élelmiszer-biztonság, az egészségügyi ismeretek oktatása, a nevelés és tudatformálás. A megvalósítás elengedhetetlen feltétele a kormányzati támogatás, a politikai konszenzus, valamint a társadalom támogatása – a civil szervezetek, a lakosság egyetértése. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kiemelt szerepe azt jelenti, hogy a szolgálat tevékenységében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek. Ezekben a munkákban megerősödött szakmai bázisra támaszkodhatunk, hiszen hasonló jellegű, de kisebb volumenű programokban már sikerrel vettek részt a szolgálat országos, megyei és városi intézetei. Együttműködve a társtárcákkal, szakmai és civil szervezetekkel, jó esélyünk van arra, hogy a lakosság egészségi állapotában érzékelhető javulást lehessen elérni.