Döntés várható a rendkívüli ülésről

Várhatóan a hét elején dönt Áder János, az Országgyűlés elnöke az MSZP és az SZDSZ által kezdeményezett rendkívüli ülésről. Az ellenzéki pártok javaslatának célja, hogy a parlament létrehozzon két vizsgálóbizottságot: az egyik a kormányfői felelősséget tisztázná a Szabadi-ügyben, a másik pedig az Orbán-bányák dolomitszállítását vizsgálná. A házszabály szerint a rendkívüli ülést a kezdeményezők által megjelölt időpontra – jelen esetben augusztus 7-re –, de legkésőbb nyolc napon belül kell összehívni. Ugyanakkor az ügyrendi bizottság egy 1999-es állásfoglalása a rendkívüli üléssel kapcsolatban úgy fogalmaz: abban az esetben indokolt a rendkívüli ülés összehívása, ha a javasolt napirend rendes ülésszakon való tárgyalása a közérdek sérelmét eredményező késedelemmel járna. Ezen állásfoglalás alapján elképzelhető, hogy a házelnök nem hívja össze a parlamentet.Az ülés összehívását a Fidesz, az MDF és a MIÉP elutasítja, míg az FKGP frakciójának egy része jelezte: nemcsak az ülés összehívását, de a javasolt napirendet is támogatják. Mindez azt jelenti, ha össze is hívják a parlamentet, nem biztos, hogy az határozatképes lesz. Feltételezve, hogy az ülésen a teljes MSZP- és SZDSZ-frakció, valamint a kezdeményezést támogató 16 kisgaza képviselő részt vesz, a létszám akkor is csak 176 fő lenne, míg a határozatképességhez 193 képviselő kell. Ismeretes: 1999-ben már volt arra példa, hogy az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülésen a kormányoldal nem jelent meg, így a parlament határozatképtelen volt. Ha a rendkívüli ülésen a kormányoldal is részt vesz, akkor egyszerűen nem fogadják el a napirendet.