A beiktatása óta eltelt egy évben Mádl Ferenc köztársasági elnök három alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, egy esetben megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a már elfogadott törvényt. Számos hatpárti egyeztetést kezdeményezett egyebek mellett az ombudsmanjelöléssel és a státustörvénnyel kapcsolatban, de államfői tevékenységének fontos részét képezik a jelentősebb társadalmi problémákat érintő beszédei.
Éppen ma egy éve iktatták be hivatalába Mádl Ferencet, akit a parlament 2000 júniusában választott meg köztársasági elnökké. Az új államfő az elmúlt egy évben három alkalommal kért előzetes normakontrollt a parlament által már elfogadott, a köztársasági elnök elé kihirdetésre előterjesztett törvényekről. Először tavaly szeptemberben fordult az Alkotmánybírósághoz a szervezett bűnözés elleni törvénynek a türelmi zónák kijelölésére vonatkozó rendelkezései miatt. Úgy ítélte meg: a módosítás alkotmányossági aggályokat vet fel.
Ismeretes, a maffiatörvény ezen módosításának lényege az volt, hogy amennyiben hat hónap letelte után az önkormányzat a közigazgatási hivatal vezetőjének 30 napos határidőt adó felszólításának ellenére sem tesz eleget e kötelezettségének, akkor a türelmi zónát öt évre a belügyminiszter jelölné ki. A taláros testület az idei januári határozatában kimondta: a rendelkezés alkotmányellenes.
Következő alkalommal – tavaly decemberben – a fogvatartottak sajtó útján történő nyilatkozattételi jogával kapcsolatos jogszabály előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól. Idén júniusban pedig a lex Répássy néven ismertté vált jogszabály miatt fordult a grémiumhoz. (A törvényjavaslat előterjesztői maguk is kérték, hogy az államfő forduljon az Alkotmánybírósághoz.) Közismert, a májusban elfogadott jogszabály – a Ptk. módosításával – a sajtóban a válaszadás lehetőségét teremtené meg. Az államfő szerint ez a rendelkezés a személyhez fűződő jogok védelme érdekében korlátozza a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát. Alkotmányellenesnek találta továbbá azt is, hogy a törvény úgy írja elő a személyhez fűződő jogok megsértése esetén fizetendő, közérdekű célra fordítható bírság kivetését, hogy nem határozza meg annak legmagasabb mértékét.
Egy alkalommal, idén júniusban megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a pénzügyi törvénycsomagot. Ismeretes, a jogszabályba – az Országgyűlés hivatalának mulasztása miatt – hiba került.
Mádl Ferenc beiktatása óta több alkalommal kezdeményezett hatpárti tárgyalásokat. Az első egyeztetésre tavaly szeptemberben, a parlamenti ülésszak kezdetén került sor. A tanácskozás napirendjén az EU-csatlakozás aktuális kérdései, a parlament őszi ülésszakának legfontosabb feladatai és aktuális belpolitikai témák szerepeltek. Mádl Ferenc a megbeszélésen közös célként fogalmazta meg az eltérő gondolkodású, de felelős politikai erők közötti kulturált, egymás gondolataira figyelő, azokat tiszteletben tartó, rendszeres párbeszéd létrejöttét. Hangsúlyozta azt is: bár érzékelte a felvetett problémák súlyát és a politikai erők közötti nézetkülönbségeket, államfőként csak a demokratikus rend súlyos válsága esetén avatkozik be a pártok közötti vitákba. Ehhez az elvhez következetesen tartja magát, bár – elsősorban az ellenzék részéről – több alkalommal gyakoroltak rá nyomást, hogy foglaljon állást napi belpolitikai ügyekben. Tavaly novemberben az ombudsmanhelyettes személyével kapcsolatban kezdeményezett hatpárti egyeztetést az államfő, ám a pártok között ekkor sem alakult ki konszenzus.
Idén tavasszal az ombudsman-jelölés volt a témája a hatpárti egyeztetéseknek, de többszöri megbeszélés után sem alakult ki egyetértés a pártok között. Így az államfő – júnus közepén – maga jelölt ombudsmanokat: az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Lenkovics Barnabást, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének Takács Albertet, adatvédelmi biztosnak Maczonkai Mihályt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának pedig Kaltenbach Jenőt jelölte. A négy jelöltből a parlament hármat támogatott, Maczonkai Mihály – az ellenzék elutasítása miatt – nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Az államfő – a törvényben előírt kötelezettségének megfelelően – a sikertelen szavazást követő 30 napon belül, július közepén új adatvédelmi biztost jelölt Berki Ádám ügyvéd személyében. Berki Ádámról ősszel dönt a parlament.
Mádl Ferenc – elődjével, Göncz Árpáddal ellentétben – jelezte, megfelelőnek tartja az alkotmányban rögzített államfői jogkört. Fontosnak tartja, hogy időnként nyilvánosan kifejtse véleményét a jelentősebb társadalmi kérdésekről, így beszédeiben részletesen foglalkozott például a cigányság helyzetével vagy a szociális problémákkal
Niedermüller Péter
Zárt osztály
