Böröndi Gábor: Magyarország teljes szolidaritást vállal Lengyelországgal

Magyarország – Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária mellett – a NATO keleti szárnyán van, erőit és eszközeit elsődlegesen a nemzeti és kollektív légtérvédelem növelésére biztosítja, de egyeztet a katonai szövetséggel, illetve a lengyel hadsereggel a kétoldalú segítségről – fogalmazott Böröndi Gábor vezérezredes a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A vezérkar főnöke a múlt heti drónincidenst követően személyesen is találkozott lengyel kollégájával. A Magyar Honvédség parancsnoka arról is szólt, hogy mikor, hogyan semmisíthetik meg a légtérsértő drónokat, illetve milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke Fotó: Polyák Attila

– A múlt héten a NATO-szövetséges Lengyelország területén súlyos drónincidens történt, azóta Romániában is volt egy légtérsértés. Milyen intézkedések hárulnak ilyen esetben a Magyar Honvédségre?

– A Magyar Honvédség ilyen esetben azonnal reagál, ugyanúgy egyébként, mint ahogy a szomszédos államokban is megtörtént, hiszen nem tudjuk, hogy elszigetelt eseményről van szó vagy egy sorozat részéről. Megtettük a szükséges lépéseket, fokoztuk bizonyos légvédelmi repülőeszközöknél a készenlétet, illetőleg a légtérellenőrzést, légtérfigyelést magasabb szintre emeltük. A következő lépés az azonnali információkérés a NATO-tól, a NATO légierő-parancsnokságtól. Ezt egészítette ki a szeptember 12-i találkozóm a lengyel vezérkarfőnökkel, Wiesław Kukuła vezérezredessel, aki megosztotta a tapasztalataikat, hogy mikor kapcsolták fel a lengyel nemzeti légvédelmi rendszert, mik voltak az észlelések, milyen földi, illetve légi erőket, eszközöket használtak, és mikor kapcsolódtak be a drónok elhárításába a holland felségjelű F–35-ös vadászgépek.

Fotó: Polyák Attila

– Amennyiben Magyarországon történne egy ilyen incidens, a Magyar Honvédség fel van készülve az elhárítására?

– 2022 márciusában egy eltévedt szovjet gyártmányú, de ukrán felségjelű eszköz átrepült Magyarország felett, és becsapódott Zágráb mellett. Erre mindannyian emlékszünk. Amikor ezután nem sokkal átvettem a Honvéd Vezérkar főnöki beosztását, feldolgoztuk, mi történt, mit láttunk, mit észleltünk, milyen reakciók voltak rá. A Magyar Honvédség azóta is folyamatosan gyakorol, és beépíti a működésébe a legújabb tapasztalatokat. Azt mindenképpen le szeretném szögezni, hogy általánosságban Magyarország légtere, a légtér szuverenitása megfelelő védelemmel bír, de egyes elszigetelt események vagy egyes drónok berepülése minden országnak kihívást jelent. Egyrészt ezek a drónok nem nagy radarkeresztmetszettel, vagyis visszaverődő felülettel rendelkeznek, tehát nagyon nehéz a felderítésük, nyomon követésük, másrészt ha befogjuk és azonosítjuk, kérdés, hogyan tudjuk megsemmisíteni anélkül, hogy az állampolgárokat veszélyeztetnék. A Romániában történt legutóbbi eset példájából kiindulva: egy ismeretlen drón a román légtérben repült, ötven percig kísérték az útját a román kollégák. A helyzet értékelése és elemzése szerint vagy Ukrajna irányába lőve tudták volna megsemmisíteni, vagy saját lakott településeiket veszélyeztették volna a lelövéssel. Tehát a légierő ügyeletes parancsnokának és a Magyar Honvédség vezetésének nagyon sok szempontot kell figyelembe venni ilyen esetben: milyen magasságban, hol észleltük, azonosítottuk-e, hogy milyen típusú eszközről van szó, melyik országhoz tartozhat, indítunk-e rá rakétát, ha pedig semlegesítjük, azzal nem veszélyeztetjük-e a magyar emberek biztonságát vagy a vagyonát. Csak ezeket mérlegelve és ennek tükrében születhet döntés a semlegesítésről. 

– Jelenleg is folyik a sok ezer magyar honvédet, haditechnikai eszközt, illetve a civil közigazgatást is megmozgató Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat. Ennek keretében van-e drónelhárítással kapcsolatos feladat, foglalkozás?

– A gyakorlatról fontos azt tudni, hogy az Adaptive Hussars 2025 egy előre, NATO-keretek közt megrendezett, összhaderőnemi és összkormányzati védelmi gyakorlat szeptember elejétől október közepéig. Annak érdekében, hogy a mindennapi életben a lehető legkisebb zavar keletkezzen, a műveletek idején a katonai szervezetek szoros együttműködésben dolgoznak a helyi hatóságokkal és önkormányzatokkal. A gyakorlat során mindennap vannak úgynevezett bejátszott, tervezett eseményeink, de az élet mindig hoz váratlan helyzeteket is. A legutóbbi éppen pár napja történt, amikor egy átcsoportosítás közben az egyik dandárunk menetoszlopa felett megjelent egy ismeretlen drón. Katonáink mintaszerűen jártak el, szétbontakoztak, és megfogták a drónt. Ennek megsemmisítésére végül nem került sor, hiszen a drón nem jelentett veszélyt. Ezúton is szeretném megköszönni a magyar állampolgárok türelmét és támogatását az átcsoportosítás, a közutak, a vasút katonai használatában. Azt is szeretném ugyanakkor jelezni, hogy amennyiben ismeretlen drónok jelennek meg a légtérben, és a Magyar Honvédség értékelése szerint veszélyt jelentenek, akkor semlegesítjük őket. Ebben mindenki megértését és együttműködését kérem. A legtöbb esetben amatőr drónosok kíváncsiskodnak, de sosem zárhatjuk ki a rosszindulatú vagy akár ellenséges eshetőségeket sem. 

Fotó: Polyák Attila

– Voltak politikai jellegű kritikák, hogy miért nem küld Magyarország azonnal technikát és katonákat Lengyelországba. Erről mi a véleménye?

– Magyarország teljes szolidaritást vállal Lengyelországgal mind NATO-tagságunk, mind pedig a két ország és hadseregeik közti baráti viszony miatt – ez a legfontosabb. Ennek volt szignifikáns jele a már említett személyes találkozóm is a lengyel vezérkari főnökkel. A NATO most azt méri fel úgynevezett erőfelajánlás keretében, hogy milyen képességeket tudnak a tagországok biztosítani Lengyelországnak és a Baltikumnak. Ne felejtsük el, hogy Magyarország – Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária mellett – a NATO keleti szárnyán van. Erőinket és eszközeinket elsődlegesen a nemzeti és kollektív légtérvédelem növelésére biztosítjuk, de természetesen egyeztetünk a katonai szövetséggel, illetve a lengyel kollégákkal, hogy hol tudunk kétoldalú segítséget nyújtani. Kiemelendő, hogy a magyar légierő jelenleg is további hat ország légtérrendészetében vesz részt Magyarországon kívül. Augusztus 1-től négy hónapon át a három balti országban teljesítenek szolgálatot katonáink négy Gripennel, valamint részt veszünk Horvátország, Szlovákia és Szlovénia légtérrendészetében.

– A honvédelmi és haderőfejlesztési programban a meglévő képességek mellé tervezik további drónelhárító légvédelmi eszközök, rendszerek beszerzését?

– A Magyar Honvédség már szerzett be drónelhárító rendszereket, ezeket a gyakorlatokon folyamatosan teszteljük, emellett pedig az úgynevezett elektronikai harc spektrumában is dolgozunk. Emellett a Magyar Honvédség drónképességének a megteremtésén is dolgozunk: a kicsitől egészen a nagy hatótávolságú drónokig. Egyértelmű, hogy a drónok tömeges megjelenése átalakította a modern harcmezőt, más dimenzióba került a hadviselés. Látjuk, hogy az erőfölény érvényre juttatását is meg tudják akadályozni ezek az eszközök, hiszen a drónok mint szenzorok meglátják, felderítik, értékelik a helyzetet, és ha kell, mesterséges intelligencia vagy emberi erőforrás segítségével rávezetést, csapást hajtanak végre. A Magyar Honvédségnek erre is kell felkészülnie.

– Említette a mesterséges intelligenciát mint veszélyforrást és mint az elhárítás eszközét is. Ez a legújabb kihívás?

– A mesterséges intelligencia használata kapcsán az első nagy kihívás, hogy miből építjük fel, miből tápláljuk, milyen adatokkal fog dolgozni. A Magyar Honvédség szakemberei a parancsnoki döntéshozatali eljárásban, a tervezett tűzcsapások megtervezésében már most használnak mesterséges intelligenciát, és a fejlesztési tervekben is szerepel. Látható és érezhető, hogy helye és szerepe van a jövő hadseregében, legyen szó a felderítésről, a tűzkiváltásról, az adatok, információk összegyűjtéséről és kiértékeléséről. Ezáltal értékes emberi erőforrásokat tudunk megtakarítani. A mesterséges intelligencia előnye az is, hogy nem fárad, a figyelme nem lanyhul, és mindig hozza a megfelelő javaslatokat. Az alapvetésünk azonban továbbra is az, hogy a végső szót az embernek kell kimondani, hiszen a mesterséges intelligencia egy lehetőség, de a döntés felelőssége az emberé.

 

– Már említette, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb hadgyakorlata közben úton-útfélen találkozhatunk katonákkal, harcjárművekkel. Mit üzen a Magyar Honvédség parancsnokaként a magyar embereknek?

– Köszönöm a magyar állampolgárok megértését, türelmét és támogatását az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat kapcsán. Az utóbbi évtizedek legnagyobb gyakorlata nemzeti és szövetségi szinten is megméretést jelent a Magyar Honvédség teljes állományának, olyan gyakorlat, amelyben részt vesznek a Magyarországon települt NATO-vezetési elemek, és szövetséges erőkkel is hajtanak végre összehangolt műveleteket. A gyakorlat összhaderőnemi, tehát a Magyar Honvédség teljes spektrumában minden haderőnem érintett. Büszkék lehetnek a civilek a Magyar Honvédségre. A honvédség katonái mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Magyarország biztonsága a NATO keretei között rendben legyen. 

Borítókép: Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (Fotó: Polyák Attila)