Miniszterelnök-helyettes úr, az MKP-t most leginkább úgy mutatja fel a sajtó a nyilvánosságnak, hogy két részre szakadt, miközben a kormányzati felelősségvállalást szorgalmazók élén önt emlegetik, a kormány elhagyását akarók élén pedig Bugár Bélát és Duray Miklóst. Vannak olyan hangok is, amelyek szerint a szakadás veszélyezteti a pártot. Valóban van ilyen veszély?
– A Magyar Koalíció Pártja egységes, demokratikus párt, amely felelősséggel viszonyul mind választóihoz, mind Szlovákiához, s meggyőződésem, ilyen is marad. A fekete-fehér látásmód pedig sosem jó, ebben az esetben sem. A párt vezetése folyamatosan tárgyal, nincsenek olyan ellentétek, amelyek szakadásra utalnának. Én sem azt mondom ugyanis, hogy az MKP a végtelenségéig tartson ki a jelenlegi partnerei mellett, csupán azt állítom, most még korai lenne elhagyni a kormányt. S éppen azért, amiért a kilépésről beszélünk, azaz a közigazgatási reform miatt. Az eddig elfogadott törvényeket én is rossznak tartom. Ám a lényegi kérdések hátra vannak: a helyi és megyei önkormányzatok jogkörei, tevékenységük finanszírozása, de nem lezárt még az sem, milyen vagyonnal rendelkeznek majd az önkormányzati szervek. Ha érdekünk – márpedig az –, hogy e törvények megalkotásakor érvényesüljön a szubszidiaritás elve, hogy valós decentralizációra kerüljön sor, hozzá kell járulnunk a jogszabályok megalkodásához, amit ellenzéki pártként aligha tudunk megtenni.
– Az utóbbi napokban több nyugat-európai és amerikai diplomata, politikus is megszólalt, s a kormányban maradásra szólította fel a Magyar Koalíció Pártját. Hasonlóan több szlovák szervezet, az értelmiségiek egy csoportja is megszólalt, nyílt levélben szorgalmazva a magyarok további kormányzati szerepvállalását. Mennyire hathatnak ezek a „külső” hangok az országos tanács szombati döntésére?
– Visszautasítom azokat a nézeteket, amelyek szerint a kialakult helyzetért az MKP lenne a felelős. Elszomorít, sőt felháborít az a felelőtlen magatartás, amelyet a kormánykoalíciós pártok tanúsítanak, ahogy azokhoz a célokhoz viszonyulnak, amelyek miatt 1998-ban létrejött ez a kormánykoalíció. Azt ígértük, megszüntetünk minden deformációt, amelyet a korábbi kormányzat ránk hagyott; egy modern, jól működő jogállamot építünk ki négy év alatt, s bejuttatjuk Szlovákiát az észak-atlanti szövetségbe és az Európai Unióba. A jelenlegi krízis, a kilépésünket követő instabilitás mindezt megkérdőjelezheti, s döbbenetes számomra, hogy ezt partnereink kevésbé látják, mint a külső szemlélőknek is nevezhető amerikai és nyugat-európai diplomaták. Hogy az országos tanács ezeket a felhívásokat, kéréseket menynyire veszi figyelembe, nehéz megmondani, de az integráció kérdése biztosan felmerül, s biztosan figyelembe vesszük azt, hogy a felvidéki magyarság több mint hetven százaléka – messze az országos átlag felett – az európai és euroatlanti integráció híve. De a nyugati politikusok értékelését, amely egyértelművé teszi, hogy Szlovákia belpolitikai stabilitásának és külpolitikai orientációja megtartásának is letétemé-nyese az MKP, ki kellene használnunk a jövőben, akár céljaink erőteljesebb képviseletére is.
Sokkoló videó: autómosás közben zúzták szét a járművét
