Kína űrprogramja hamarosan eléri az Egyesült Államokét

Kína készen áll, hogy megelőzze Amerikát az űrben, űrhajósaikat 2030 előtt tervezik a Holdra juttatni.

Két űrhajós űrruhában, kikötött űrsétán Forrás: Getty Images

Jonathan Roll, az Arizona Állami Egyetem kutatója új, Vöröseltolódás című tanulmányában Kína kereskedelmi és polgári űrtevékenységének felgyorsulását, valamint ezeknek az Egyesült Államok hasonló erőfeszítéseire vonatkozó veszélyeit elemzi. A kedden közzétett jelentést az amerikai székhelyű Kereskedelmi Űrszövetség támogatta, amely az ország kereskedelmi űriparát képviseli.

A jelentés éppen akkor jelent meg, amikor Kína azt tervezi, hogy előbb juttat embereket a Hold felszínére, mielőtt az Egyesült Államok visszatérhetne, és számos más űrrepülési fronton is előrenyomul.

Előbb lehetnek a Holdon?

Az elmúlt hetekben a kínai űrprogram jelentős mérföldköveket tudott le űrhajósai Holdra szállásának programjában.

Augusztus 6-án a Kínai Űrügynökség sikeresen tesztelte a 26 tonnás Lanyue holdjáró nagy pontosságú makettjét. „A teszt – áll a hivatal közleményében – kulcsfontosságú lépést jelent Kína emberes holdkutatási programjának fejlesztésében, és egyben az első alkalom, hogy Kína földön kívüli leszállási és felszállási képességeket tesztelt egy emberes űrhajóval.”

A kínaiak megerősítették, hogy űrhajósaikat 2030 előtt tervezik a Holdra juttatni.

Kína készen áll, hogy megelőzze Amerikát az űrben a következő öt-tíz évben, ha nem teszünk gyorsan valamit. A trend félreérthetetlen

– állítja a Vöröseltolódás jelentés. „Kína nemcsak azért versenyez, hogy utolérje Amerikát – hanem hogy diktálja a tempót, újraossza a lapokat, és újraértelmezze a vezetés mibenlétét Földön és Föld felett. Ezt az új űrversenyt nem egyetlen áttöréssel vagy kiemelkedő eredménnyel lehet megnyerni, hanem tartós elkötelezettséggel és évtizedeken át tartó alkalmazkodással.”

Mi az a 60. számú dokumentum?

A Kínai Államtanács még 2014-ben kulcsfontosságú döntést hozott az úgynevezett 60. dokumentummal, amely megnyitotta a kínai űripart a magánbefektetések előtt. Ez lehetővé tette hazai vállalatainak, hogy kormányzati technológiákat licencbe adjanak, valamint, hogy magántőkét használjanak fel polgári űrinfrastruktúra kiépítésére. Nem volt ingyen: cserébe a magánvállalatoknak és a tudósoknak meg kell osztaniuk az új technológiát a hadsereggel, ha arra utasítást kapnak.

Az elmúlt évtizedben elért növekedés fontosabb pontjai:

• A kínai kereskedelmi űrtevékenységbe történő éves befektetések a 2016-os 164 millió dollárról tavaly 2,86 milliárd dollárra nőttek.
• Kínának jelenleg hat működő űrrepülőtere van, és földi rendszereit is fejleszti, hogy a SpaceX-szel és más nemzetközi indítórendszer-versenytársakkal versenyezhessen.
• A több mint egy tucat kínai magán hordozórakéta-társaság közül több a Falcon 9-hez hasonló, közepes teherbírású járműveket épít. Ezek több mint hárommilliárd dollárt gyűjtöttek össze 2020 óta.
• Kína selyemút kezdeményezése több mint 80 űrprojekthez vezetett külföldön, műholdgyártás, földi állomások, adatmegosztás és egyebek területén, aláásva az Egyesült Államok befolyását.
• A Tiengung űrállomás várhatóan átveszi a világ elsődleges központjának szerepét az alacsony Föld körüli pályán végzett tevékenységek terén, miután a Nemzetközi Űrállomás 2030-ban nyugdíjba vonul.
• A NASA örökké halogatott Artemis programjával ellentétben Kína rendületlenül halad előre a Hold- és Mars-kutatási ütemtervében.
• Kína regionális központokat hozott létre Sanghajban, Pekingben, Csengtuban, Hszi'anban, Kantonban, Csinanban és másutt, hogy összehozza az akadémiai, kormányzati és magánkutatókat.

„Gyorsulás tapasztalható” – mondta Dave Cavossa, a Kereskedelmi Űrrepülési Szövetség elnöke. „Az Egyesült Államok még mindig számos területen vezet az űrben. De a kínaiak nagyon gyorsan fejlődnek, és készen állnak arra, hogy a következő öt-tíz évben megelőzzenek minket, ha nem teszünk valamit.”

Továbbra is Amerika vezet?

Cavossa szerint ahhoz, hogy az USA megőrizze előnyét Kínával szemben, az Egyesült Államoknak az erősségeire kell támaszkodnia – nevezetesen a kereskedelmi űrszektorra.

Szerinte a Trump-adminisztráció helyes lépése a kereskedelmi űriparban a verseny előmozdításáról szóló, augusztusban aláírt végrehajtási rendelet, melynek célja az indítási engedélyezés és szabályozás korszerűsítése.

„Vannak azonban nem előremutató lépések a költségvetési csatározások terén” – mondta Cavossa. „Nem jó, hogy Amerika visszaveszi a kereskedelmi műholdas kommunikáció fejlesztését. Ezen kívül biztosítani kell a zökkenőmentes átállást az ISS-ről a magán kereskedelmi űrállomások építésére. Ezt kell tennie Amerikának a következő néhány évben, hogy megtartsa előnyét.”

Cavossa szerint az Egyesült Államoknak olyan beruházásokat kell végrehajtania, amelyek megerősítik az ország űriparát, hogy Kína előtt maradjon. Ha nem, Kína hamarosan utoléri Amerikát az űrben, és potenciálisan meg is előzi.