A híres bukaresti, illetve a fővárosba irányuló bányászjárások vezetôjét 1997-ben ítélték 18 év börtönbüntetésre a második, 1991-ben megrendezett erőszakos akciójáért az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet vádjával. Most a szabadságát töltő Iliescu kijelentette: megkapta Vadim Tudor kérelmét, és azt tanulmányozás végett a legfelső bírói tanácshoz küldte, amelytől következtetéseket és javaslatokat vár az ügyben. A tegnapi román lapok fölháborodottan írtak az államfő lépésérôl, és azt gyanítják: a procedúra végét Miron Cosma szabadon bocsátása fogja jelenteni. A Ziua című napilap azzal a címmel indított, hogy Iliescu előkészíti Cosma amnesztiáját, a legnagyobb példányszámú Adevarul botrányosnak nevezte, hogy az elnök a kegyelmi kérvényt elküldte a legfelső bírói tanácshoz. A lap leszögezte, hogy a magas bírói testületnek semmi köze nincs az ügyhöz, hiszen az alkotmány szerint az egyedi kegyelmi ügyekben kizárólag az államfő dönt. Miron Cosma az 1990-es év derekán vezette elôször szekusokkal kiegészült és a háttérből a régi titkosrendôrség tisztjei által irányított bányászcsapatait Bukarestbe, ahol azok szétvertek egy reális demokráciát követelő diáktüntetést. Az atrocitásoknak nagyon sok polgári sebesültje volt, és a bunkókkal és vasdorongokkal felfegyverzett erőszakoskodók az ellenzéki pártszékházakat is szétverték. Iliescu, aki akkor is államfő volt, nyilvánosan megköszönte a bányászoknak az általuk tanúsított civil öntudatot.
Egy évvel később, amikor ugyanaz az Iliescu elnök meg akart szabadulni legfôbb politikai ellenfelétől, az akkor miniszterelnökösködő Petre Romantól, Cosma bányászai a román kormány épületét rohamozták meg. Az utolsó ilyen bányászjárás 1999 elején zajlott le, amikor a Zsil-völgyi vájárok már nem értek el Bukarestig, de az út során többször megszégyenítő vereséget mértek a karhatalmi erőkre.
Németország
Példátlan támogatottságot ért el az AfD Németországban
