Év végére nyolc százalék alatt az infláció?

2001 decemberében az alap-előrejelzés szerint 7,7 százalék, 2002 utolsó hónapjában pedig 4,2 százalék lesz a fogyasztói infláció, ami éves átlagban 9,3 százalékos és 5,4 százalékos árindexeket jelent – áll a Magyar Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozott, az infláció alakulásáról készített jelentésében, amit első alkalommal készítettek el.

Ez év decemberében az alapelőrejelzés szerint 7,7 százalék, 2002 utolsó hónapjában pedig 4,2 százalék lesz a fogyasztói infláció, ami éves átlagban 9,3 százalékos és 5,4 százalékos árindexeket jelent – közölte tegnap az MNB. Mindkét évben jelentős ugyanakkor az alap-előrejelzés bizonytalanságának a mértéke. A középértékekhez képest magasabb infláció irányába mutató aszimmetria 2001-ben – a húsárak körüli bizonytalanság miatt – nem elhanyagolható, jövő évre viszont a kockázatok eloszlása szimmetrikusnak tekinthető. A jegybank számításai szerint 40 százalék az esélye annak, hogy 2002 decemberében még túllépi a nyolcszázalékos felső határt. Nem elhanyagolható, 30 százalékos annak a valószínűsége, hogy jövő év decemberére az 5,5 százalékos felső célértéknél is magasabb infláció alakul ki. Annak, hogy az infláció mértéke az alsó sávhatárt lépje át, idén kevés a valószínűsége, a jövő év utolsó hónapjában ugyanakkor már negyven százalék.

Az MNB várakozása szerint az idei, harmadik negyedévben 8,6 százalékkal, a negyedik negyedévben pedig 7,9 százalékkal növekednek a fogyasztói árak. Az első két negyedév adata ennél jóval kedvezőtlenebb, 10,3, illetve 10,6 százalék volt. A jegybank a jövő év első negyedévére 7,3, a másodikra 5,3, a harmadikra 4,6, a negyedik negyedévre pedig 4,2 százalékos inflációval számol.

A jegybank célja, hogy 2004– 2005-ben teljesítse az inflációra vonatkozó maastrichti kritériumot. E céllal összhangban tűzte ki célul a kormánnyal egyetértésben, ez év decemberére a 7 százalékos, 2002 decemberére pedig a 4,5 százalékos inflációs szint elérését. Az MNB a meghirdetett dezinflációs pálya körül plusz-mínusz egyszázalékos toleranciasávot jelölt ki. E sáv lehetőséget ad arra, hogy átmenetileg a kijelölt pályánál alacsonyabb vagy magasabb legyen az árnövekedés üteme, a pályától való tartós eltérésekre azonban mindig a monetáris politika lazításával, illetve szigorításával fog reagálni a jegybank.

A monetáris politika által kitűzött inflációs cél megvalósulási alapja az iparcikkek árindexének – árfolyamcsatornán keresztül történő – erőteljes csökkenése – áll a jelentésben. 2002-re a jegybank enyhe deflációt prognosztizál ebben a körben, ami először várhatóan a tartós iparcikkeknél jelentkezik. A következő negyedévben csökken a fel nem dolgozott élelmiszerek éves áremelkedésének üteme, e körben az infláció erőteljesebb lassulása csak a jövő év második felétől várható. A járműüzemanyagok esetében azonnali árfolyam-begyűrűzéssel számol az MNB: rögzített világpiaci benzinár mellett jövő év közepéig árindexcsökkenésre lehet számítani, ám ez a jövedéki adó emelése miatt várhatóan megtörik. A hatóságilag közvetve befolyásolt alkohol- és dohányáruk esetében erőteljes adótartam-emelés várható, amit a termelők teljes mértékben a fogyasztókra hárítanak majd.

Az MNB az idei és a jövő évre kiegyensúlyozott, 4-5 százalék körüli GDP-növekedésre számít. A fogyasztás várhatóan 4,5 százalékkal bővül. A folyó fizetési mérleg hiányát idén a GDP 3,8–4,3, jövőre 3,9–4,5 százaléka közé várja a jegybank