Evangélikus átvilágítás

A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata júniusban úgy döntött, hogy szeptemberben napirendre tűzi az egyházi személyek fakultatív átvilágításáról szóló törvényt. Egyetlen szavazaton múlott, hogy nem vetették el a javaslatot. A zsinat lelkészi elnöke, Szebik Imre püspök részben generációs ellentétet gyanít a háttérben – hangzott el a Magyar Televízió A Hét című műsorában. Donáth László (MSZP) evangélikus lelkész kijelentette: szerinte a szavazati arány azt tükrözi, hogy a zsinati atyák 50 százaléka fél attól, hogy milyen eredményt hoz az átvilágítás. Ittzés János püspök – aki élve törvény adta lehetőségével átvilágíttatta magát – úgy véli: emellett sokan teológiai érvekkel indokolják nemleges álláspontjukat. Szebik Imre kifejtette: a szavazáson igennel voksolt, többek között azért, mert helyesli, ha valaki önkéntes módon él ezzel a lehetőséggel, másrészt ha nemmel szavaz, esetleg gyanúba keveredett volna.
Harmati Béla püspök 1967 és 87 között külföldi kiküldetésben szolgált jó részt a lutheránus világszövetségnél Genfben. A Hét műsorában elmondta: az 1984-es lutheránus világgyűlés rendezési jogának kapcsán tudomására jutott tényekről rendszeres beszámolót kellett küldenie, amelyek egyházi csatornán futottak be. Hozzátette: az ügyben Genfbe is jöttek Magyarországról látogatók külügyminiszteri, helyettesi vagy államtitkári szinten. Frenkl Róbert, az evangélikus egyház világi elnöke kijelentette: „Az alaphelyzet egy kollaboráns egyházi helyzet volt, mert másként nem élhetett volna az egyház, így meg, ha korlátok között is, de élhetett.” Hangsúlyozta: nem szabad összemosni a relatív hitvallókat a megalkuvást túlteljesítőkkel. Frenkl Róbert kifejtette: szeptemberben rábeszélő jellegű határozatot remél azért is, hogy lekerüljön az egyházról az a teher, hogy nem akarja a megtisztulást.