Rapid extra – az illegális migráció és a röszkei csata + videó

A német politika is felelős a migrációs válságért Fotó: AFP

A német politika is felelős a migrációs válságért

A Nézőpont Intézet vezetője úgy fogalmazott: Németország és az akkori kancellár, Angela Merkel „súlyos bűnt” követett el a migrációs politika alakításában. Mráz felidézte, hogy Merkel a közelmúltban Orbán Viktort okolta az illegális bevándorlók németországi megjelenéséért. Ezt a politológus hamis narratívának nevezte, amely szerinte arra irányul, hogy a magyar miniszterelnököt tegyék felelőssé egy olyan történelmi hibáért, amelyet valójában a nyugat-európai vezetők követtek el.

A beszélgetésben elhangzott: Magyarország tíz évvel ezelőtt le akarta zárni a határait és regisztrálni kívánta az érkezőket, ám ezt a német kancellár kifogásolta.

Mráz szerint a bevándorlók célországa kezdettől Németország volt, Ausztria pedig átengedte őket, így sokan Svédországba is eljutottak. Hozzátette: ezért sem véletlen, hogy a svéd és a német helyzetet gyakran együtt emlegetik. Németország több súlyos politikai hibát követett el az elmúlt években. A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélte: a német kormányzat egyszerre tévedett a migrációs politikában és az ukrajnai háborúhoz való viszonyulásban.

A beszélgetés során kitért arra is, hogy a gazdaságpolitika kudarcai tovább rontották a helyzetet. Mint mondta, Németország ipari központként gyengült meg a zöldgazdaságra való átállás során. Mráz felidézte, hogy az utolsó nagy reformok Gerhard Schröder volt kancellár nevéhez fűződnek. Hozzátette: Angela Merkel, Olaf Scholz és Friedrich Merz sem tudott olyan teljesítményt felmutatni, amely jövőképessé tette volna Németországot.

Mráz Ágoston Sámuel szerint Angela Merkel pályafutásában kevés pozitívum emelhető ki, de a háborús kérdésekben volt érdeme. A Nézőpont Intézet vezetője úgy fogalmazott: kancellársága idején a krími konfliktust még tárgyalásos úton próbálták rendezni, és nem eszkalálódott olyan mértékben, mint Merkel távozása után. Hozzátette: az elmúlt három és fél évben a háború éles ellentétté vált, amely rengeteg emberéletet követelt. A beszélgetésben szó esett arról is, hogy Nyugat-Európában jelenleg különböző módokon próbálják kezelni a migrációs válságot. 

Egyes országok jelentős pénzösszeggel ösztönöznék a bevándorlók hazatérését, de kérdéses, hogy ez valódi megoldást jelenthet-e.

A liberális demokrácia keretein belül nincs valódi megoldás a migrációs válságra Fotó: AFP

A liberális demokrácia keretein belül nincs valódi megoldás a migrációs válságra

A Nézőpont Intézet vezetője úgy érvelt: a liberális demokráciákban az emberi jogok abszolutista értelmezése miatt nem lehet szigorúan vizsgálni a bevándorlók hátterét, és emiatt a kiutasítás is nehezen kivitelezhető. Példaként Németországot említette, ahol három év alatt állampolgárságot szerezhet egy migráns a szociáldemokrata–zöld–liberális kormány új szabályai alapján. Mráz hangsúlyozta: így a bevándorlók választójogot kapnak, és egyre jelentősebb politikai közösséggé válnak.

Elmondása szerint a migrációs hátterű szavazók száma már elérte azt a szintet, hogy közvetlen befolyással bírnak a nyugat-európai országok döntéshozatalára. 

Ez megmutatkozik például Izrael politikájához való viszonyulásukban, valamint abban, hogy elhatárolódnak a kiutasítást vagy „remigrációt” támogató politikai erőktől. Mráz úgy vélte: aki kizárólag a liberális demokrácia keretei között keresi a választ, az nem tudja megoldani ezt a történelmi konfliktust. Mráz Ágoston Sámuel szerint a párhuzamos társadalmak kialakulása a rövid távon gondolkodó politikai elit hibájára vezethető vissza. A Nézőpont Intézet vezetője kifejtette: 

A liberális demokráciák döntéshozói sokszor csak saját jövőjüket tartják szem előtt, és nem érzik felelősségüknek, hogy hosszú távra szóló, akár évszázadokra meghatározó döntéseket hozzanak.

Hangsúlyozta: a párhuzamos társadalmak már most is feszültségeket okoznak Nyugat-Európában, és ha a helyzetet nem kezelik szigorúbb fellépéssel, évtizedek múlva mindennapos társadalmi és csoportos összecsapásokká fajulhatnak. Hozzátette: mindezt tíz évvel ezelőtt józan ésszel előre lehetett látni. Kifejtette: a politikai elit gyakran csak saját rövid távú érdekeit nézi, és nem gondolkodik a jövő generációk – gyerekek, unokák – sorsáról.

Mráz szerint a liberális gondolkodásban a hosszú távú társadalmi tervezés szinte csak a klímaváltozás elleni küzdelemben jelenik meg, a társadalmi összetétel és integráció kérdésében viszont hiányzik. 

Hozzátette: sok liberális politikus akár vonzódik is a „problémához”, és pozitívként értékeli a társadalom sokszínűségét, a nemzetek és etnikai homogenitás helyett a vegyes, „szép új” társadalmakat előtérbe helyezve.

Tehát az, amit a konzervatív oldal egy veszélyes tendenciának ítél meg, azt sok liberális kifejezetten kívánatos jövőképként írja le. 

A Nézőpont Intézet vezetője kifejtette: a liberálisok a no-go zónákat gyakran úgy értelmezik, hogy egyszerűen nem mennek oda, és ezért nem tekintik problémának. Mráz hangsúlyozta: Németországban ez a jelenség mindennapos, és a gazdagabb elit kényelmes életét gyakran a migránsok szolgálják ki a vendéglátásban, az egészségügyben és más munkakörökben. 

A politológus szerint így a liberális elit számára akár előnyös is lehet a vegyes társadalmi struktúra, mivel személyes életük kényelmesebbé válik anélkül, hogy közvetlenül szembesülnének a társadalmi feszültségekkel.

Európában a migráció következményei mindennapossá váltak Fotó: RENE GOMOLJ / AFP

A migrációs válság gyökere a demográfiai fordulat elmaradásában keresendő

A Nézőpont Intézet vezetője hangsúlyozta: Európa először lemondott a demográfiai kihívások kezeléséről, majd rájött, hogy munkaerőre szüksége van, ezért próbálta megszervezni a migrációt. A kísérlet azonban nem járt sikerrel, így kialakult a szervezetlen migrációs helyzet. Mráz szerint a bevándorlók többsége nem magasan képzett szakember, hanem elsősorban olyan munkát végez, amely a gazdagabb elit kényelmét szolgálja, például vendéglátásban vagy háztartási munkákban. A politológus ezt „gyarmattartó gondolkodásmódnak” nevezte, és rámutatott: a migránsok egy része a munkaerőpiacon integrálódik, más részük az állami költségvetésből él.

A beszélgetés során elhangzott: a táborokban születő gyermekek gyakran céltalanságot és kilátástalanságot tapasztalnak, ami növeli annak esélyét, hogy bűnözői csoportokhoz vagy migránsbandákhoz csatlakozzanak. 

Ennek következményeként komoly szociális feszültségek alakulnak ki az adott városokban vagy települések peremterületein, távol az elit negyedektől és urbánus központoktól. A Nézőpont Intézet vezetője rámutatott: az eltartott bevándorlókkal kapcsolatban előbb-utóbb politikai igény merülhet fel, hogy miért kell őket fenntartaniuk az amúgy is problémákkal küzdő jóléti társadalmaknak, esetleg ki kellene őket utasítani.

Mráz szerint a nyugat-európai jólét gyakran csak látszat, hiszen az országok eladósodnak. Hivatkozott az Európai Unió 15 ezer milliárd eurós adósságára, valamint Ursula von der Leyen múlt heti javaslatára, hogy további ezermilliárd euróval növeljék a fegyverkezésre szánt költségeket. Franciaország, Olaszország és Németország esetében is negatív spirált lát a gazdasági helyzet kapcsán.

A politológus hozzátette: a migrációs problémák kezelése bonyolult, mert ha egy kormány megold egy problémát, sokan azt hihetik, hogy az adott válság nem is létezett. Példaként Magyarországot említette, ahol a középosztály az elmúlt évtizedben megerősödött, mégis sok elégedetlenség tapasztalható. Mráz szerint Magyarország szempontjából a következő évek kritikusak, különösen a 2026 áprilisi választás előtt, amikor a migrációs paktum és az európai uniós nyomás kérdése is döntő lehet.