Indonézia változó korban

Megawati Sukarnoputri elnökké választásával az optimisták szerint lezárult egy korszak Indonézia életében.

2001. 08. 05. 9:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megawati Sukarnoputri elnökké választásával az optimisták szerint lezárult egy korszak Indonézia életében. A népszerű „Mega” kezében van a lehetőség, hogy átalakítsa az régi hatalomgyakorlási rendszert, és a világ legnépesebb muzulmán államát egy, az indiaihoz hasonló demokráciává változtassa. A régi politizálás egyszerű katonai diktatúrát jelentett, azaz akkor vetették be a katonaságot, amikor csak akarták. Általános nézet, hogy ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetni. De képes lesz-e az erélyes asszony szakítani a maradi elvekkel?

Suharto elnök harminckét éven át uralkodott a szigetvilágban. Ezalatt kialakította a hatalomgyakorlás hatékony rendszerét, amely abból állt, hogy a problémákat folyamatosan a hadsereg fellépése oldotta meg. Ám harminckét év nagyon hosszú idő, és az emberek elhitték, ennek így kell lennie. A hadsereg szintén élvezte erejét, de eljött a Suharto-rezsim összeomlása, amikor a tábornokok csak kapkodni tudják a fejüket. Elkezdődött az az időszak, amikor az elnöki tisztséget csak az töltheti be, aki bírja a hadsereg támogatását. Bizonyítja ezt Wahid exelnök példája is, aki elveszítette a katonák bizalmát, így el is kellett köszönnie pozíciójától. Megawati eddigi rövidke idejét a hadsereg bizalommal figyelte. Ám változtatni kell, ezt mindenki érzi.

A hadsereg óriási szervezet, ám rosszul képzett, rosszul fizetett és fegyelmezetlen. Egyes törzsi összecsapásokban tevékenyen részt vesznek, fellépésük során sokszor ők válnak a nagyobb felfordulás okozóivá. A sok nép függetlenségi harca miatt a katonák nem szülőhelyükön, hanem több ezer kilométerrel távolabb lépnek szolgálatba. A helyzet fonáksága éppen ez a törzsi háborús helyzet: a villongásokat csak erőszakkal tudják leverni, ehhez pedig katonák kellenek, képzetlen újoncok és dörzsölt tisztek egyaránt. Az ország szétesőben lévő szerkezetét csak az erőszak tudja egyben tartani, az erőszak alkalmazásával viszont marad a rendőrállam. Indonézia nem akar megmaradni a nemzetközi kölcsönök állandó felvevőjének, ha alkalmassá válhat vezető szerepre is. A hadsereg viszont nem kíván megválni kényelmes pozíciójától, amitől úgy érzi, rajta áll vagy bukik a hatalom.

A helyzetet tovább bonyolítja az ország kulturális háttere. Mint muzulmán országnak, a demokráciának nincsenek hagyományai. Ahhoz, hogy Megawati átalakítsa az országot, hosszú éveknek kell eltelniük, hogy az emberek elhiggyék, a katonaság nem fogja megakadályozni vállalkozásaik sikerét, szavazni is elmehetnek bátran, nem fogja őket sérelem érni véleményükért. Emellett a dinamikus államelnök szembesül azzal a problémával, hogy vagy átalakítja az országot, és atomjaira hull Indonézia, vagy marad a régi és rosszul működő rendőrállam.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.