Jobb zöldpolitikát folytatunk, mint az MSZP

Állítom, hogy ebben az országban a meglévő pénzek hatékony és kontrollált kihelyezésével, a jogszabályok szigorú ellenőrzésével, a hiányzó rendeletek és miniszteri utasítások megalkotásával a jelenleginél sokkal eredményesebb, a gazdasági folyamatokba integrált zöldpolitikát lehetne létrehozni – mondta Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke. Lapunknak adott interjújában a hazai zöldpolitikáról, a Fidesz környezetvédelmi elképzeléseiről fejtette ki a véleményét.A közelmúltban zászlót bontott a Zöldszalag Magyarország Mozgalom (ZMM), amely a 2002-es parlamenti választások során a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP mellett a harmadik politikai erő szeretne lenni. Mennyire tudják átalakítani a hazai zöldmozgalmat, illetve a jelenlegi belpolitikai erőviszonyokat?– A mozgalom a Zöld Alternatíva és az Agrárszövetség közös fellépése révén szeretne a jövő évi választásokon indulni. Vezetői azt hirdetik, hogy a környezet- és természetvédelem, valamint az agrárium ügyét képviselik. Véleményem szerint egy korszerű zöldpárt politikája nem korlátozódhat csak erre a két területre. Ha áttekintjük a magyarországi társadalmi folyamatokat, akkor kiderül: egy ilyen jellegű mozgalom színrelépése idő előttinek mondható. Jelszavaik ellenére a motivációjuk mögött szavazatgyűjtő manőver húzódik.– Melyik párt érdekét szolgálja ez a törekvés?– A ZMM vezetői vélhetően arra számítanak, hogy a most még bizonytalan szavazók voksolnak majd rájuk. Ezzel szemben én azt gondolom: ahogy közeledünk a választások időpontjához, úgy csökken a most még bizonytalan szavazók száma, közülük egyre többen döntik el, hogy melyik pártot választják. Akik pedig addigra sem döntik el, hogy kit kívánnak támogatni, azok valószínűleg nem is vesznek részt a választásokon. Szerintem a ZMM nemcsak a Fidesztől, de az MSZP-től is voksokat vonhat el. Ezáltal a két nagy, potenciális versenytárs között még kiélezettebbé teszi a versenyt.– Megkeresték már a Fideszt?– Tudomásom szerint hivatalosan még nem.– Ebből a felsorolásból kihagyta a kisgazdákat. Nagy Tamás, a ZMM egyik vezetője ugyanis annak a tanácsadó testületnek is tagja, amely Medgyessy Péter agrárpolitikáját formálja.– Nagy Tamás szerepén keresztül sejthető, hogy inkább az MSZP-vel kötnének szövetséget. Szerintem a kisgazdáktól nem tudnak jelentős mennyiségű szavazatot elvonni. A jelenlegi magyarországi politikai és társadalmi folyamatok engem az 1970-es években Nyugat-Németországban lezajlott eseményekre emlékeztetnek, hiszen ott akkor alakult ki a kétosztatú politikai rendszer, illetve akkor kezdett megerősödni a fogyasztói mentalitáson alapuló, jóléti társadalom. Ez utóbbiról azóta már tudjuk: a környezet és természetvédelmi szempontokból zsákutcába vezetett. Szerencsére Magyarországon egyre többen észreveszik, hogy milyen fontos dolog az életminőség ügye. Ahogy múlik az idő, egyre kevésbé lesz fontos az életszínvonal kérdése, és az előtérbe az ivóvíz, a talaj, vagy a levegő szennyezettsége kerül. Mindehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy néhány év múlva az Európai Unió (EU) teljes jogú tagjai leszünk, ahol hazánknak a mostaninál sokkal komolyabb, a gazdasági folyamatokba illeszkedő természet- és környezetvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie.– A környezet- és természetvédelem ügye iránt fogékony választók mekkora társadalmi erőt jelentenek?– A felmérések szerint a szavazók közül nagyjából 200-250 ezer polgár nem pártpreferencia alapján voksol, hanem a környezetvédelmi ügyek kezelése alapján szavaz. Ez azt jelenti, elképzelhető, hogy a két nagy párt közötti küzdelmet, vagyis a választás eredményét ez dönti el. Én úgy gondolom, hogy a következő parlamenti ciklus során nagyon határozott és hatékony intézkedéssorozattal kell alakítani a hazai környezetvédelmi és a hozzá kapcsolódó gazdasági folyamatokat. A Fidesz vezetősége Kövér László elnöksége alatt úgy döntött, hogy a testület tagjai a szakterületüknek megfelelő témakörökben munkacsoportokat hozzanak létre. Ennek megfelelően én most a pártegység követelményeinek megfelelő zöldfrakciót szervezem. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ha a választások után megint a Fidesz alakíthat kormányt, akkor a környezetvédelem területén is hiteles és megvalósítható programot tudjunk felmutatni. Állítom, hogy ebben az országban a meglévő pénzek hatékony és kontrollált kihelyezésével, a jogszabályok szigorú ellenőrzésével, a hiányzó rendeletek és miniszteri utasítások megalkotásával a jelenleginél sokkal eredményesebb, a gazdasági folyamatokba integrált zöldpolitikát lehetne létrehozni. Ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor Magyarországon 2002 után a környezetvédelmi háttéripar a turizmus utáni legdinamikusabban fejlődő gazdasági tényezővé válhat.– Mindezt a jelenlegi kormányzat környezetvédelmi politikájának kritikájaként is fel lehet fogni.– Nem. Ligetvári Ferenc tevékenységével korszerű környezetvédelmi politika indult el, amelyet Túri-Kovács Béla teljesített ki.– Ha a Fidesz megnyeri a választásokat, megtartja a környezetvédelmi miniszter posztját?– Korainak tartom még ezt a kérdést. Természetesen azt szeretném, hogy a Fidesz nyerje meg a választásokat. Azt gondolom, hogy mi sokkal jobb környezetvédelmi politikát folytatunk már most is és valósítanánk meg, mint az MSZP. A tárca akár valamelyik koalíciós partnerünké is lehet, de a mostaninál eredményesebb szakmai munkát kell végezniük. Ennek ellenére mégis azt mondom, hogy a Fidesz által vezetett kormánynál csak a Fidesz-kormány tud jobb környezetvédelmet csinálni.– Az ön által is fontosnak tartott fenntartható fejlődés egyik letéteményese az energia. Hogyan képzeli el Paks jövőjét?– Az atomenergia zsákutcás technológia. Katonapolitikai érdekek miatt fejlesztették ki, de ennek a világnak vége. Csakhogy: ha egyszer ez a szellem kiszabadult a palackól, akkor többé már nem tuszkolható vissza. Az atomhulladékok kérdésére például nem lehet végleges választ adni. A kiégett fűtőelemeket a sugárzás felezési ideje miatt több tízezer éven át biztonságos körülmények között kell tárolni. Ha ennek a költségét is belekalkulálnánk az atomerőművek által termelt elektromos áram árába, akkor kiderülne, hogy ez egy soha meg nem térülő beruházás. A paksi atomerőmű élethosszabbítása műszakilag ugyan megvalósítható, de ennek olyan hatalmas költségei lennének, amelyek gazdaságtalanná teszik az ott termelt villamos energiát. Az atomlobbinak azt az álláspontját is cáfolom, hogy Paks nélkül összeomlana a hazai villamosenergia-rendszer. A közelmúltban az atomerőmű két blokkját le kellett állítani, de az elmúlt évtizedek alatt kiépített gázturbinás erőműveknek köszönhetően a fogyasztók mindebből semmit sem érzékeltek. Nem igaz tehát az az állítás, hogy az atomerőművet nem lehet a hazai gázturbinás erőművekkel kiváltani. Szerintem Pakson az atomerőmű helyett inkább a környezetvédelmi háttéripart kellene fejleszteni. 2008-ig a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése megoldott, ezt 2016-ig tízmilliárd forintos beruházással az erőmű területén meg lehet hosszabbítani.– Egyre élesebb vita alakul ki a termékdíjrendszer átalakítása körül. Ön milyen elképzelést tudna támogatni?– A legfontosabb stratégiai kérdés: betartjuk-e az EU prioritási listáját? Ha betartjuk, akkor a hulladékszegény technológiákat jogi és gazdasági támogatásban kell részesíteni. Arra kellene törekedni, hogy a fogyasztásból származó hulladékok mennyisége csökkenjen. A termékdíjrendszer jelenlegi formája nem szolgálja ezt a törekvést, mert Baja Ferenc időszakában olyan alacsonyan határozták meg a kvótákat, hogy az semmi nehézséget nem okoz a csomagolóiparnak. A jelenlegi minisztériumban a termékdíj átalakításáról kidolgozott tervezet nem veszi figyelembe az EU-s prioritási listát, és nem támogatja a hulladékszegény technológiák elterjesztését. Az a változtatás, amit be kívánnak vezetni, leginkább a csomagolóipari lobbi érdekeit veszi figyelembe. A tárcánál ugyanis összehasonlították Magyarországot Németországgal, és azt mondták, hogy még ötször-hatszor többet fogyaszthatunk. Csakhogy a világ másfelé megy. A csomagolóiparnak nem az az érdeke, hogy kevesebbet gyártsnak, és ezáltal kisebb licencdíjat fizessenek, hanem az, hogy minél több terméket adjanak el. Mivel a társadalomban komoly igény van a tiszta, hulladékhegyektől mentes környezet iránt, ezért a minisztériumban olyan módszert találtak ki, amely tág határok között tartja kordában ezt a folyamatot. A csomagolólobbi azonban a licencdíjak megfizetésével önmaga finanszírozza azokat a begyűjtő- és feldolgozóhálózatokat, amelyek bizonyos értelemben rendezettebbé teszik a hulladékok ügyét.

---