Jön a fekete kedd?

Elvitte a délutáni nyereséget az utolsó fél óra a pesti tőzsde tegnapi kereskedésében.

A tőzsdeindex a negatív tartományban nyitott, ahonnan délutánra mintegy hatvan pontot tudott erősödni. Az amerikai befektetők feléledő pesszimizmusa azonban az utolsó harminc percben visszanyomta a BUX-ot előző napi záróértéke alá. Az esésben legnagyobb szerepe a 3,2 százalékkal olcsóbbodó Matávnak volt. A részvények leárazását az a félelem motiválta, amely szerint jövő héten kedden a New York-i tőzsdén akár húszszázalékos zuhanást is elképzelhetőnek tart egy német tőzsdeguru.

Alacsony likviditás jellemezte a pesti tőzsde utolsó kereskedési napját. Az azonnali piacon az összes részvényügylet értéke alig haladta meg a 2,8 milliárd forintot. A szokásosnál is gyengébb kereskedés annak az eredménye, hogy a Matáv-piacon minimálisra csökkent a vételi kedv. A telefonpapír legtöbbször vezetni szokta a likviditás alapján készülő listát, tegnap azonban az alig ötszázmillió forintos forgalma a harmadik helyhez volt csak elegendő a Mol és az OTP mögött. Így a Matáv 3,2 százalékos értékvesztése is viszonylagossá válik, hiszen napközben volt olyan időszak, amikor a vételi és az eladói oldal ajánlatai között hétforintos különbség mutatkozott, s hosszú percekig egyetlen kötés sem született a máskor milliárdos tőzsdei forgalmat generáló részvényre. A kereskedés utolsó húsz percében a vezető részvények árfolyamában látványos elmozdulások voltak megfigyelhetők, s a napi összforgalom húsz százaléka ebben a rövid időszakban bonyolódott. A Mol a zárás előtti percekben erős vételi nyomás alatt több mint egy százalékkal drágult, aminek eredményeként a napközben veszteséget mutató kurzus a záráskor már 0,6 százalékkal az egy nappal korábbi szintje fölött állt. Az olajrészvény nyolcszázmillió forint értékben cserélt gazdát. Alig kisebb forgalom bonyolódott az 1,8 százalékkal dráguló OTP papírjaival, míg a 0,2 százalékkal erősödő Richterrel 382 millió forint értékben kereskedtek a brókerek.

Az amerikai részvénypiacokon a csütörtöki nyitásban kezdődő lendület hamar kifulladt, így a nap végére 0,4 százaléknyi nyereség maradt a Dow Jones kezdeti egy százalékából. Ennél valamivel kedvezőbb képet mutatott a Nasdaq Composite indexe, amely a záráskor majdnem egy százalékkal a szerdai értéke fölé került. A csütörtöki zárást megelőző időszakban kialakult trend folytatódott tegnap is: a Dow Jones majdnem fél százalékkal, a Nasdaq Composite mintegy egy százalékkal süllyedt az előző napi értéke alá.

Európában is a befektetők óvatossága nyomta rá a bélyegét az árfolyamok alakulására. A fontos mutatók többsége veszteséget mutatott. Az invesztorok eladásai leginkább a média, a gyógyszeripar és az energetika részvényeit sújtották.

A tőkepiacok hangulatát a dél-amerikai országok pénzügyeiről szóló hírek továbbra is erősen befolyásolják. Az MTI tegnapi jelentése szerint Brazília számára mintegy 18 milliárd dolláros hitelkeret nyílhat meg az IMF-nél, amennyiben a jelenleg Washingtonban tartózkodó brazil kormányküldöttség és a pénzügyi szervezet vezetői közötti tárgyalások eredményre vezetnek. Az IMF-hitelnek azért van kiemelt szerepe a brazil kormány számára, mert kérelmük kedvező elbírálása a bankok hitelezési hajlandóságát is lényegesen javítaná, s további források nyílnának meg ilyen módon.

Mintegy húszszázalékos viszszaesést eredményező tőzsdekrachot jósolt jövő keddre a New York-i tőzsde számára Albert Edwards, a Dresdner Kleinwort Wasserstein befektetési bank szakembere. Ha a stratéga jóslata beválik, s a jelzett visszaesés – vagy annak akár a fele-harmada – bekövetkezik, az aligha fogja érintetlenül hagyni a világ többi tőzsdéjét. A baljós prognózis azon alapul, hogy az augusztus 7-én megjelenő amerikai termelékenységi adatokat első ízben számítják a közelmúltban elfogadott, új elvek szerint. Edwards szerint ekkor szertefoszlik az amerikai termelékenységi mítosz, azaz mindenki előtt világossá válik, hogy a gazdasági növekedés nem lehet több 2,5 százaléknál anélkül, hogy inflációt gerjesztene. Eddig az úgynevezett nulla inflációs növekedési potenciált 3,5 százalékon tartották számon. Az egyszázaléknyi különbség valóban lényeges, de a krach veszélyét nem kis mértékben csökkenti, hogy az amerikai gazdaság idei növekedése az év végéig 1,5 százalék körül várható.