Kastélynapok, barokk pompával

Napra pontosan idézik meg Gödöllőn ama kétszázötven esztendővel ezelőtti látogatás emlékét a hét végén, persze nem annyira a királyhűség, mint inkább a színes és impozáns programok apropóján.

Az idén első ízben rendezett barokk kastélynapokkal hagyományt kívánnak teremteni Gödöllőn, ahol csaknem olyan mozgalmas lesz a hét második fele, mint a korabeli leírások szerint annak idején volt.

Mária Terézia magyar királynő és férje, Lotharingiai Ferenc német–római császár 1751 augusztusában Budára látogatott, ahová 1526, a mohácsi vész óta nem tette lábát magyar uralkodó. Megtekintették a budai várpalota újjáépítését, s Grassalkovich Antal gróf kamarai elnök iránti gesztusként a gróf gödöllői birtokának fölkeresését is fölvették zsúfolt programjukba. (Emlékeztetőül: Grassalkovich Antal győzte meg a magyar nemeseket az 1741-ben kitört örökösödési háború kapcsán, hogy ajánlják föl életüket és vérüket a fiatal uralkodónőnek.)

Szokatlan időpontban, augusztus 10-én estefelé indultak útnak a gyakorlatilag erdőborította vidéken fekvő Gödöllőre. Tíz öl széles utat vágtak a hintónak a fák között, huszárok világítottak viaszfáklyákkal az út mentén, a lóváltáskor pedig ötszáz magyar nemes köszöntötte az uralkodói párt zászlókkal, dobokkal, trombitákkal. Este kilencre érkeztek meg a kastélyhoz, amelynek akkor csak a központi, barokk magja állott. Negyvenezer lámpás világította be a parkot, közepén, a harminc méter magas emelvényen hatméteres karos gyertyák szórták a fényt. Mária Terézia elismerőleg jegyezte meg, hogy ők már sok helyütt jártak, de ilyen pompával még sehol nem kápráztatták el őket. A hálószoba, amely éjszakára nyughelyükként szolgált, ma is épségben látható, később Sissi királyné is ebben hált gödöllői látogatásai idején. Másnap huszonnégy nógrádi nemes szolgálta föl a több óra hosszáig tartó ebédet. A márványoszlopos lovarda és istálló elbűvölte a vendégeket, a kastély lenyűgözte a nyilván barbárabb körülményekre számító királyi párt. A krónikák szerint velük tartott az akkor tízéves József, a későbbi kalapos király is. A háromnapos ünnepségen húszezer ember vett részt, a kastélyban hatezren étkeztek, amely elképesztő szám még a mai viszonyok közepette is.

A csütörtökön tudományos konferenciával kezdődött rendezvény számos kiállítással egészül ki, amelynek egyike a herendi porcelánmanufaktúra bemutatója, másik a Grassalkovichok kora című. Korabeli finomságokat ehetnek a látogatók, muzsika, mutatványosok szórakoztatják a nagyérdeműt, lehet kocsizni, lovasbemutatókban gyönyörködni, s a gyerekekről is gondoskodnak. A hajdani medveviadalt is lejátsszák, ám – állatvédőkként – jelmezes emberekkel. A kastélykápolna vasárnapi szentmiséjét a Kossuth rádió közvetíti.