Az itthon használatos bankkártyák túlnyomó többsége még betéti (debit-) kártyaként működik, bár a múlt évben a hitel- és a terhelési kártyák száma csaknem a duplájára növekedett.
A hazai bankkártyaüzletág jellegzetessége, hogy bár szám szerint 24 pénzintézet érdekelt a kibocsátó üzletágban, a piac erősen koncentrált, mind a kibocsátott kártyák számát tekintve, mind pedig a forgalomban való részesedés alapján: a piac 87 százaléka öt lakossági bank kezében van, közülük is egy kezdettől fogva meghatározó szerepet játszik – derül ki abból a tanulmányból, ami a bankkártya- üzletág múlt évi helyzetét elemzi és a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján olvasható.
Az Europay és a Visa védjegygyel ellátott kártyák számának évről évre növekvő aránya – 97 százalék volt a múlt év végén – jól tükrözi, hogy hazánkban a kölcsönös elfogadás alapja e két nemzetközi védjegy. Jelen vannak még mindössze pár ezres darabszámmal az Amex- és Diners-kártyák, valamint egyre csökkenő mértékben a bankok saját védjegyével ellátott, kizárólag a kibocsátó ATM- és POS-hálózatában használható kártyák. A bankkártyák számának emelkedése évek óta töretlen, bár dinamikája a piac fokozatos telítődésével csökkenő tendenciát mutat.
A bankkártyák továbbra is jellemzően betéti (debit-) kártyaként működnek, azonban az elmúlt egy év során majdnem a duplájára emelkedett és arányaiban elérte a 6 százalékot a hitel- (credit-) és a terhelési (charge-) kártyák száma. Nagyságrendileg továbbra sem jelentősek a kereskedők védjegyével is ellátott co-branded kártyák, azonban számuk egy év alatt háromszorosára, közel 38 ezerre nőtt. Co-branded kártyaként jelentek meg az első olyan darabok is, amelyeken a mágnescsík mellett egy EMV-szabványnak megfelelő csip is található. Egyelőre azonban csak pontgyűjtésre, illetve tagsági nyilvántartásra használják a csipeket. A reprezentációs költségek és egyéb hivatalos kiadások fedezésére használható vállalati (business) kártyák száma másfélszeresére nőtt 2000-ben az előző év végéhez képest, így mennyiségük elérte a 74 ezer darabot. Új terméknek számít az úgynevezett virtuális kártya, amely az elmúlt év végén jelent meg, és mindössze pár száz darab létezik belőle. Ezeknek célja az internetes vásárlások fizetési oldalának biztonságos lebonyolítása.
Tovább nőtt és elérte a 93 százalékot az itthon is és külföldön is használható bankkártyák aránya, a maradékkal csak országon belül lehet készpénzt felvenni és kereskedelmi egységekben fizetni. A bankkártyák 97 százaléka mind készpénz felvételére, mind vásárlásra alkalmas volt múlt év végén. A maradék 3 százalék több mint kétharmadával csak készpénzt lehet felvenni, egyharmadával pedig csak vásárolni lehet. Ez utóbbi két kategóriát jellemzően a nemzetközi védjegy nélküli kártyák képezik.
A bankkártyával rendelkező ügyfelek készpénzhez jutási lehetőségei évről évre bővülnek: 2000 végén 2476 ATM-, 3600 bankfióki és 4314 postahivatali POS-berendezés áll a kártyabirtokosok rendelkezésére szerte az országban. Múlt év során viszonylag kis mértékben, 5 százalékkal emelkedett az ATM száma, és mindössze 2 százalékkal nőtt a POS-berendezéseké. (A Magyar Posta minden fiókját ellátták már POS-berendezéssel, így nagy változás a jövőben sem várható.) Az ATM-ekről elmondható, hogy a várható forgalom szempontjából lényeges helyeket már lefedték a bankok, ahol pedig jelenleg nem üzemeltethető nyereségesen pénzkiadó automata, oda POS-berendezéseket telepítettek. Az egyes berendezések kihasználtságát tekintve elmondható, hogy egy-egy ATM-et átlag 2500 alkalommal használtak havonta az elmúlt év során. A tanulmány szerint a bankfiókokban elhelyezett POS-berendezéseken átlagosan 60, a Magyar Posta fiókjaiban lévőkön pedig 69 műveletet hajtottak végre a kártyabirtokosok.
A kereskedői elfogadóhelyek számának alakulása jól tükrözi az elfogadói üzletágban érdekelt bankok azon törekvését, hogy kiszűrjék azokat a szerződéseket, amelyek mögött nincs forgalom, vagy arra utaló jelek vannak, hogy a kereskedő közreműködik a bankkártya-visszaélésekben. Ezeknek a folyamatoknak az eredményeként tavaly 23 292-ről 22 500-ra csökkent azoknak az üzleteknek a száma, ahol bankkártyával lehet fizetni. A pénztárakban felszerelt POS-berendezések száma viszont 7 százalékkal meghaladta az előző évit, 2000 végén több mint 22 ezer darab üzemelt az üzletek pénztáraiban. Az elfogadóhelyek számának védjegyek szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Europay-kártyával 15 469, Visa-kártyával 15 534 üzletben lehetett fizetni tavaly év végén. A Diners-kártyákat 4715, az American Express-t 7164, a JCB-t pedig 6513 helyen fogadták el.
A hazai elfogadói forgalom, vagyis a magyar kibocsátású kártyák belföldi és a külföldiek magyarországi kártyahasználata múlt évben 2329 milliárd forintot tett ki, amely 27 százalékkal több a megelőző évinél. Gyakorlatilag teljes egészében elektronikus módon, tehát ATM- és POS-berendezéseken történt a kártyaelfogadás. A 2107 milliárd forintot kitevő készpénzfelvétel 67 százaléka pénzkiadó automatákon keresztül bonyolódott, la maradék gyakorlatilag teljes egészében a pénzintézeti fiókokban és a postahivatalokban felszerelt POS-berendezéseken. A kereskedelmi vásárlásoknál is az elektronikus kártyahasználat a jellemző, POS-berendezéseken bonyolódik a 107 milliárdos forgalom 99 százaléka.
A teljes forgalom értékének 94 százaléka magyar kibocsátású kártyákkal lebonyolított műveletekből adódott. A kártyabirtokosok havonta mindössze két tranzakciót bonyolítanak le átlag 21 417 forint értékben. Száz műveletből 81 készpénzfelvétel, a többi áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kifizetése volt. A hazánkba látogató külföldiek közel ötmillió alkalommal használták kártyájukat 146 milliárd forint értékben, amelynek 56 százaléka volt készpénzfelvétel, a többi áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kifizetése.
A magyar bankok által kibocsátott kártyákkal a múlt év folyamán 2231 milliárd forint értékben költöttek, illetve vettek fel készpénzt a kártyabirtokosok. A lebonyolított forgalom 98 százaléka belföldön realizálódott. Az előző évhez viszonyítva 32 százalékos az emelkedés, amelynél jóval kisebb, 19 százalékos a műveletek számának a növekedése, amely 2000-ben 103,5 millió darabot tett ki. A magyar kártyabirtokosok 47 milliárd forint értékű valutát vettek fel, illetve költöttek áru vagy szolgáltatás kifizetésére. Százból mindössze 30 alkalommal használták kártyájukat készpénzfelvételre, aminek az az oka, hogy ez a művelet, csakúgy mint itthon, külföldön is pénzbe kerül.
Az elmúlt időszakban komoly erőfeszítések történtek a kártyákkal kapcsolatos visszaélések letörésére. Ennek eredményeként az MNB adatai szerint pozitív változás tapasztalható a visszaélésekből eredő veszteségek összegének és forgalomhoz mért arányának alakulásában. A jegybank értékelése szerint pozitív hatása volt a 77/199. számú kormányrendelet felelősségátvállalására vonatkozó cikkeinek is, mert a bankok nagyobb figyelmet fordítanak lehetséges ügyfeleik megbízhatóságának vizsgálatára.
Christie
Az igazi Hastings kapitány
