Nem Budapest találta ki az anyaország határain kívül eső nemzetrészekre vonatkozó kedvezménytörvényt, Pozsony és Bukarest jóval megelőzte ebben Magyarországot – áll a Román Akadémiai Társaság által készített tanulmányban.Románia válságpotenciálját elemzi legfrissebb tanulmányában a különböző közpolitikai és kormányzati cselekvési programok elemzésére alapított konzultatív testület. A státustörvénnyel foglalkozó fejezet megemlíti, Vladimír Meciar kormánya 1997-ben fogadta el a „szlovák igazolványról” szóló törvényt, amely a szomszédos országokban élő szlovákoknak nyújt egyes, állampolgársági szintű jogokat. Románia még szavazati jogot, tehát teljes állampolgárságot is adott a Moldova köztársaságbeli kérelmezőknek – idézi a dokumentumot a kolozsvári Krónika című napilap tegnapi száma. A jelentés szerint a román kormánynak az Európai Bizottságra kellene bíznia a kérdés megoldását. A nacionalista érzelmek felkorbácsolása nem Magyarország, hanem Románia imázsának árt – állítja a dokumentum, melynek szerzői azt javasolják, hogy Romániának elsősorban az Európai Bizottság mellett kellene álláspontját fenntartania. Az értékelés megfogalmazói úgy vélik, a bukaresti kormánynak nem kellene a nacionalizmus terén versenyre kelnie a Nagy Románia Párttal és a Nemzeti Liberális Párttal.Ugyancsak a Krónika számol be arról, hogy a II. Szimeon excár által irányított új bolgár kormány a magyarhoz hasonló kedvezménytörvényt készül elfogadni az elkövetkező időszakban. A külföldi száműzetésből visszatérő egykori uralkodó érzékenyebb a külhoni bolgárok ügye iránt, mint elődei.
Erősödik a Fidesz, süllyed a Tisza
