Borókai Gábor kormányszóvivő a díjjal kapcsolatban kifejtette: idén még további hat személynek kívánják átadni a Corvin-láncot, ám az ő nevük egyelőre még nem nyilvános és az átadás időpontjáról is később határoznak. A Corvin-láncot, amely a XX. század első felének legkiemelkedőbb tudományos-kulturális elismerése volt, idén alapította újra a magyar kormány. A kabinet a kitüntetéssel együtt létrehoz majd egy Corvin Mátyásról elnevezett testületet is, amelynek célja tehetséges tudósok és művészek képzésének és munkájának támogatása, valamint hazai és külföldi ismertségük előmozdítása. A Corvin-láncot a kitüntetettek életük végéig viselhetik, s tizenkét személynél többnek nem adományozható. A kitüntetett halála esetén az adományozott örököse köteles megőrizni a láncot, s visszajuttatni a Corvin-lánc Testület részére. Az újabb jutalmazott személyéről a többi Corvin-lánc- birtokos dönt. A hatalmas eszmei értékkel bíró lánc nem jár pénzdíjjal , ám a tizenkét kitüntetett háromévente javasolhat egy-egy tudománnyal vagy művészettel foglalkozó embert, aki egytől három évig terjedő időszakban havi nettó ötszázezer forintban részesül.
A Corvin Mátyásról elnevezett kitüntetést 1930-ban alapították, s Horthy Miklós kormányzó adta át először. A névadó azért Hunyadi Mátyás, mert uralkodása alatt nagyszabású reformjaival Magyarországot Európa vezető gazdasági és katonai hatalmává emelte, s mecénási és művészetpártoló tevékenysége is kiemelkedő volt. A Corvin-láncot olyan személyiségek kapták meg, mint Dohnányi Ernő, Herczeg Ferenc, gróf Klebelsberg Kunó, gróf Teleki Pál, Hóman Bálint, báró Korányi Sándor, Ravasz László és Serédi Jusztinián.
origo.hu
Hajmeresztő szökési terv Esztergomban
