A vagyonőr cégek visszautasítják, hogy konkurenciaharc áll a megszaporodott fegyveres támadások hátterében
Idén a tavalyi 240 millióhoz képest már jóval többet, 327 millió forintot vittek el a rablók – az összeg felét a fővárosból. A pénzszállítók kirablása egyre jövedelmezőbb „üzlet”, melyet jól példáznak a Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai: eszerint az idén rabolt 165 millió forintnak kevesebb mint a felét, hetvenmilliót talált meg a hatóság. Az elkövetők többsége a szakértők szerint a felbomlott maffiacsoportok korábbi beosztottjai, a „katonák”. A Magyar Posta Rt. egyedülálló módon próbálja felvenni a versenyt a maffiózókkal: a társaság műholdas nyomkövető rendszerrel (GPS) szereli fel pénzszállító autóit. A nyomkövető rendszer folyamatosan számon tartja, merre jár a szállítmány, a diszpécserek akár le is állíthatják a gépkocsikat. A GPS-rendszerrel rövid időn belül ötszáz postai autót szerelnek fel.
Egyre gyakoribbak a fegyveres támadások a pénzintézetek és pénzszállítmányok ellen – idén megközelítően félszáz ilyen bűncselekményt regisztrált a statisztika. A rablók zsákmánya több száz millió forintra rúg, s bár a bankfiókok technikai és személyi védelme az elmúlt években jelentősen javult, a pénzszállító autók elleni támadások ellen nem találják a szállítócégek és a hatóságok sem az ellenszert. Egyes kriminológusok állítják: az alvilág 1997–98-tól kiemelten fontos bevételi forrásként számít a pénzszállítóktól rablott pénzre. Mindez annak a következménye, hogy a némileg hatékonyabb rendőri fellépés nyomán a szervezett bűnözői csoportok többsége elvesztette hagyományos forrásait, amely – a prostitúció és a drogkereskedelem mellett – a rendszerváltás után kialakult védelmipénz-szedésből, illetve a klasszikus zsarolás változatos formáiból származott. A szakértők szerint ezzel párhuzamosan a maffiaszervezetek egy része felbomlott, emiatt a munkanélküli, de még szabadlábon lévő „katonák” (a bűnözői szervezetekhez tartozó verőemberek, bérgyilkosok bűnözői szlengben használt elnevezése – a szerk.) a pénzszállítók kifosztásával tesznek szert jövedelemre.
Vagyonvédő szakemberek úgy látják, a sikeres rablások egyik legfontosabb – bár triviális – oka az, hogy a pénzszállító biztonsági emberek tehetetlenek a többségben lévő, fegyverrel rendelkező támadókkal szemben. Ráadásul a busás haszonnal kecsegtető, sok tízmillió forintot rejtő szállítmányok útvonalát, időpontját beépített embereken keresztül is megtudhatják a bűnözők.
Konkurenciaharc
a szállítók között?
Rendőri forrásaink azt is feltételezik, hogy a megszaporodott rablások hátterében a pénzszállító cégek konkurenciaharca áll, ám ezt Kaló József, a Securitas Hungária Rt. szakértője és elnöki tanácsadója határozottan cáfolta. – Az, hogy adott esetben egy másik cég autóját támadják meg, egyáltalán nem garancia arra, hogy a következő alkalommal nem a mienket fogják kirabolni, sőt – mondta Kaló. Hozzátette: a rablás után a megbízó nem megy másik céghez, hiszen a pénzintézetekkel kötött szállítói szerződések biztosítással párosulnak, a pénzéhez mindenki hozzájut.
A Magyarországon működő közel ötezer kis- és nagy vagyonvédelmi vállalkozás mintegy háromnegyede foglalkozik érték- és pénzszállítással. Ezek közül hét cég az, amelyik gyakorlatilag uralja a piacot – mondta el lapunknak Lasz György, az In-Kal Security elnöke, a Budapesti Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szóvivője. Lasz szerint a többi, e területtel szintén foglalkozó vállalkozás közül sokan csak azért vállalják ezt a szolgáltatást, hogy legyen megbízásuk, holott hiányoznak az ehhez szükséges feltételeik: technikai eszközök, megfelelő páncélozott jármű és kísérő személyzet. Lapunk kérdésére Lasz egyértelműen visszautasította azt a felvetést , miszerint Magyarországon a pénz-és értékszállító piac felosztott. A versenytörvény és az érvényben lévő jogszabályok alapján ez lehetetlen – állítja. Más kérdés azonban, hogy bizalmi szolgáltatás révén a megbízó mindig maga dönti el, hogy kire bízza értékeit (a háttérben különböző érdekek ütközhetnek), s ha másnak adja a megbízást, az az ő magánügye. Ezt az üzleti felfogást értik félre sokan, és máris a piac felosztásáról beszélnek – fogalmazott a kamara szóvivője.
Barkas-rablók, álrendőrök
Magyarországon az első pénzszállító elleni rablást a rendszerváltás után, 1990 decemberében hajtották végre: a támadók egy postai Barkast akartak kifosztani, de tervük nem sikerült, végül üres kézzel távoztak. A pénzszállítók Bermuda-háromszöge mára Budapest lett, ahol tavaly óta ugrásszerűen nőtt a rablótámadások száma. A tavalyi nyitóeset február 15-én történt: az Üllői úti posta udvarából két álarcos férfi ellopta az ott lezártan parkoló pénzszállító autót, a benne lévő 67 millió forinttal együtt. Az autót másnap délelőtt megtalálta a rendőrség, a hely-színtôl alig egy kilométerre – üresen. Három héttel később, március 6-án délután, három álarcos, fegyveres férfi 26 millió 427 ezer forintot vitt el, a XV. kerületi Drégelyvár utca és Molnár Viktor utca sarkánál parkoló pénzszállító autóból. A szállítókat arra kény-szerítették, hogy a földre feküdjenek, majd az álarcosok a zsákokkal együtt egy autóval eltűntek. Az eltulajdonított pénz nem lett meg. Az első tűzharccal végződő támadás 2000-ben április 14-én történt, este, a XVII. kerületi Ferihegyi úton, a postahivatalnál. A szállításra összekészített pénzt akarták a tettesek elvinni, de a pénzszállítókkal folytatott tűzharc után a rablás meghiúsult.
Vidéken tavaly az első rablást január 11-én Érden követték el. Az ABN-Amro bank előtt két férfi gázpermettel lefújta a pénzszállítókat, majd a 3,3 millió forintot tartalmazó táskát elvitték. Nem sokkal ezután a rendőrök elfogták az egyik férfit, társát jelenleg is keresik. A tavalyi csúcszsákmányt, közel 107 millió forintot a Securitas Rt. egyik vagyonőre kasszírozta, miután május 16-án a százhalombattai CBA Áruház elől biztonsági őr társát otthagyva elszáguldott a pénzzel teli mikrobusszal.
Az idei évet január 22-én, Ercsi közelében kezdték a bűnözők, a hatóságot is meglepő módon. A támadók megközelítőleg 50 millió forintot zsákmányoltak, amikor rendőrségi ellenőrzést színlelve megállítottak, majd kiraboltak egy pénzszállító autót. Ezután a pénzkísérőket a raktérbe zárták , majd a rendőrségi felirattal és a kék villogóval ellátott Astrájukkal elmenekültek. Március 2-án Cegléd és Abony között egy Opel típusú kisteherautó megállásra kényszerítette a pénzszállítókat, majd az Opel napfénytetőablakán egy álarcos férfi erős fényű kézi reflektorral rájuk világított, és egy nagy kaliberű fegyverből tüzet nyitott . A támadóknak megközelítőleg tíz-millió forintot sikerült elvinniük. Március 7-én, Nagykőrös határában a páncélozott járművet egy sötét színű személygépkocsi megelőzte, és hirtelen fékezéssel megállásra kényszerítette. Ezután az autó ablakából kihajolva egy férfi leadott egy géppisztolysorozatot a pénzszállítóra. A Secab járművének a lövöldözés után sikerült a nagykőrösi kapitányság udvarára eljutnia. Április 9-én Veszprémben több mint 50 millió forintot rabolt el három fegyveres férfi. A Kötter Security páncélozott kocsijára akkor csaptak le, amikor az pénzt vitt a Nagyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezetbe. A menekülésre használt Barkast később felgyújtották. A tavaszi rablássorozat utolsó állomása Pilis-vörösvár volt. Április 17-én Pilisvörösváron ismeretlen tettesek kifosztották a Group 4 cég járművét, amely a támadáskor éppen a helyi Spar szupermarket bevételét vette fel. A rablók kétmillió forinttal elmenekültek. Az idei év eddigi utolsó ilyen típusú bűncselekménye július 23-án történt, Cserépfalva közelében. A posta egyik autóját ismeretlen tettesek délután elrabolták. Az esti órákban, a rablás helyszínétől nem messze kiégve találták meg.
Akcióban a belső elhárítás
Lasz György szerint nagy jelentősége van a megelőzésben és a kiszűrésben a vagyonvédelmi cégek belső ellenőrzési biztonsági szolgálatainak, amelyek nemcsak a felvételt megelőzően, hanem a munkavégzés során és a munkaviszony megszűnése után is ellenőrzik alkalmazottaikat. Fontos szempontok a leendő munkatárs kiválasztásnál: erkölcsileg megbízható legyen, stabil családi háttérrel, baráti körrel és rendezett anyagi helyzettel rendelkezzen, és ne legyen káros szenvedélye. Jó fizikai, pszichikai kondíciója, tekintélyt parancsoló külleme, megfelelő vezetési gyakorlata, váratlan szituációban kiváló helyzetfelismerő és tűrőképessége legyen. Ezek az emberi tulajdonságok azért fontosak, mert a bizonytalan, pszichológiailag gyenge egyén könnyen bűnözők csoportjainak célpontjává válhat, s így pénzzel vagy zsarolással rákényszeríthetik tippadásra a pénz- és értékszállítás módját, idejét, helyét, a szállított összeg nagyságát illetően vagy arra, hogy részt vegyen különböző bűncselekmények elkövetésében.
– Amit a megelőzés érdekében még tenni lehet: gyakrabban kell változtatni a szállítási útvonalakat, még akkor is, ha ez többletmunkával és -költséggel jár. Nagyon fontos az oktatás színvonalát, a szituációs gyakorlatok számát növelni, felkészíteni a biztonsági őröket a váratlan eseményekre, támadásokra. Ezenkívül a pénzkísérőknek nagyon fontos tudniuk, hogy pontosan milyen védelmet nyújt a jármű, amelyben szállítanak. Ugyanis ha bizonytalanok az autó megfelelő kiegészítő védelmét illetően, szinte biztos, hogy azonnal megadják magukat a támadóknak – tette hozzá Lasz György.
A napokban adta hírül a távirati iroda, hogy a Magyar Posta Rt. GPS műholdas nyomkövető rendszerrel szerelte fel pénzszállító autóit, amivel jelentősen megnövelte a rablók kockázatát. Túrós András, a társaság biztonsági főigazgatója elmondta, hogy a nyomkövető rendszer meghatározza a pénzszállító autók helyét, ellenőrzi azokat, s rajtuk keresztül a diszpécserek akár le is állíthatják a gépkocsikat.
A nyomkövető rendszer teljes kiépítése több tízmillió forintba kerül majd. Egy gépjármű felszerelése pedig néhány százezer forint kiadással jár. A posta eddig ötven tiszta profilú pénzszállító autót szerelt fel a GPS-szel. Rövid időn belül azonban ötszáz autójába építik be a járműkövető berendezést. A nyomkövető rendszer nagymértékben kiküszöböli a szubjektivizmust. Bármilyen esemény is történjen a pénzszállító autókkal, illetve személyzetükkel, azt a diszpécser érzékeli, s adott esetben azonnal értesíti a rendőrséget. A GPS-t egyébként az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztették ki katonai célokra. A nyomkövetés műszaki hátterét 24 műhold adja, amelyek a digitális térkép alapján pontról pontra képes meghatározni a pénzszállító autók helyzetét, mozgási irányát, sebességét, s például azt, hogy jár-e a gépjármű motorja, illetve nyitva vagy zárva vannak ajtajai. Túrós ismertetése szerint a Magyar Posta biztonsági helyzete 2001. első fél évében jobban alakult, mint 1997 óta bármelyik fél évben. Így például 30 százalékkal csökkentek a postahivatalok elleni rablótámadások: az idén az első fél évben húsz ilyen eset történt, míg egy évvel korábban harminc.
Ami a vagyonőrök biztonsági és egyéb eszközeit illeti, ugyanazok a fegyverek állnak rendelkezésükre mint az objektumőröknek vagy más biztonsági szolgáltatást ellátóknak. A többféle maroklőfegyver mellett géppisztolyok, de a legspeciálisabb fegyverek is rendelkezésükre állnak. A pénz- és értékszállítást ezenkívül különböző pirotechnikai eszközök, járatkövető rendszerek, blokkolók, műholdkövetők és egyéb eszközök is segítik. Egyik ismert krimináltechnikai, megelőzési eszköz például a festékpatron, ami elhelyezhető páncélszekrényben, táskában, széfben, autóban. Csak kód ismeretében és kulccsal nyitható. Bármilyen szabálytalanul történő nyitás esetén nagy tűzzel, füsttel és robajjal működésbe lép, színezi a bankjegyeket, és eltüntethetetlen festéknyomot hagy a helyszínen és az elkövetőn egyaránt.
Országszerte jelenleg közel ötezer kis és nagy, vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozás működik, amelyekben körülbelül százezer vagyonőri igazolvánnyal rendelkező munkatársat foglalkoztatnak. (Ez az igazolvány szükséges többek között ahhoz, hogy egy biztonsági ember pénzkísérettel foglalkozhasson.) A fővárosban 1145 vagyonvédelmi cég és csaknem 3000 egyéni vállalkozó foglalkozik biztonsági szolgáltatással. Itt működnek azok a nagy biztonsági vállalkozások, amelyek valamilyen külföldi érdekeltséghez is kötődnek: ezek valamennyien országos területi képviselettel is rendelkeznek a biztonsági szolgáltatások egyik kiemelkedő ágazataként elismert pénz- és értékszállító szolgáltatás területén. Ez a szolgáltatási ág a 90-es évek elején jellemző privatizációs hullám hatására fejlődött. Az állami tulajdonúak mellett számos magánpénzintézet, postafiók és bankpénztár jött létre, behálózva az egész ország területét.
A pénz- és értékszállítással foglalkozó cégek és megbízóik közötti szerződések nemzetközi norma szerint vannak megfogalmazva és kidolgozva. A legtöbb esetben kikötik bennük, hogy a pénz átadását követően a célhelyre történő szállítás során egészen az átadásig a teljes felelősség a szállítóé, akinek biztosítást kell kötnie a szállítandó összegre. Ez felelősségbiztosításként működik, azaz bizonyos nagyságú önrészt vállal a szerződő vagyonvédő cég, ami azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik az ő felelőssége is, akkor annak arányában részt vállal a kifizetendő összegből. A biztosítók kockázata így is óriási, nem kapkodnak a cégekért, sőt néhányan el is zárkóznak e kör biztosításától. A biztosítási díjak tehát érthetően magasak, ezenkívül évente öszszegzik a rablások összegeit, és egy bizonyos értékhatár fölött a cégeknek kiegészítő biztosítást kell kötniük
origo.hu
Emberfeletti munkával mentettek életet a rakamazi rendőrök
