Elsőként az állatokat támasztja fel a biotechnológia

A Colossal Biosciences biotechnológiai startup közel került a rég kihalt dodó feltámasztásához: 5-7 éven belül visszahozzák az életbe. Utána következik a gyapjas mamut és a tasmán tigris felélesztése és újravadítása.

Fotó: Daniel Eskridge Forrás: Getty Images

A mostani sajtóbejelentésekig a dodó csak egy nagy, röpképtelen galambféle madár volt, az emberi tevékenység miatt elveszett fajok egyik tragikus jelképe. Mivel nem volt természetes ellensége, nem félt semmitől és senkitől, az embertől sem. A Mauritius szigetére 1638-ban költöző holland telepesek azonban leöldösték őket, később pedig az általuk behurcolt és később elvadult háziállatok, disznók, kutyák, patkányok pusztították a szelíd állatokat: 1690-re az utolsót is elejtették, a faj kipusztult. 

Képünkön Alice és a dodó litográfiája az Alice Csodaországban című regényből (Fotó: Getty Images)

Szerdán a dallasi Colossal Biosciences vállalat arról számolt be, hogy az Avian Genetics Group kutatóinak sikerült a galamb ősi csírasejtjeit (primordial germ cell, PGC) laboratóriumban tenyészteniük, ami igazi tudományos újdonság. Emellett génmódosított csirkéket is tenyésztenek, amelyek a dodó és más kihalt madarak potenciális helyettesítőiként szolgálhatnak. Ezek az eredmények kulcsfontosságúak a vállalat terveihez, hogy visszahozza a dodót az életbe.

Hogyan lehet kihalt állatot genetikailag „feltámasztani”?

A Colossal célja nem egy kihalt állat genomjának tökéletes replikációja, hanem „a kihalt fajok kulcsfontosságú tulajdonságainak és ökológiai funkcióinak” újjáélesztése genetikai szerkesztéssel, magyarázza Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója és társalapítója.

Még áprilisban jött a Colossal első nagy dobása: három génmódosított farkasról számoltak be, amelyek jelentősen egyeznek az óriásfarkas (Aenocyon dirus) genetikai felépítésével. Az óriásfarkas – angolul rémfarkas – a közel tízezer évvel ezelőtt kihalt szürke farkas nagyobb rokona. Feltámasztott példányaik, Romulus, Remus és Khalessi a jövő hónapban ünneplik első születésnapjukat.

A vállalat dolgozik a gyapjas mamut, valamint a tasmán tigris (erszényesfarkas) visszahozásán és újravadításán. A Colossal rámutat:

A World Animal Foundation előrejelzése szerint 2050-re akár az összes faj fele kihalhat.

Szerintük a megoldás a fejlett génszerkesztési technológia alkalmazása, az elveszett fauna és a kihalt élőlények DNS-ének újjáépítése. A Colossal álláspontja, hogy ezek mérhetően kedvező hatással lesznek a Föld törékeny ökoszisztémájára.

Géntechnológiával módosítják az élőlényeket

A klónozható emlősökkel ellentétben a madarak teljesen más megközelítést igényelnek. Szerkeszteni kell a csírasejtjeiket (amelyek spermiumokká és petesejtekké válnak), majd ezeket a szerkesztett sejteket „felnevelni” – mondja Lamm.

Már korábban ismert volt, hogy miként lehet szerkeszteni a csirkék és libák csírasejtjeit, de a Colossal tudósai az elsők, akiknek sikerült galambok csírasejtjeit módosítaniuk – ami nem könnyű feladat. A kutatók 300 növekedési faktor, molekula és egyéb összetevő kombinációját tesztelték, mielőtt megtalálták az optimális formulát a szerkesztett ősi PGC-k tenyésztésére.

A cég saját csírasejtek nélküli csirkéket is tenyésztett, hogy tudósaik a szerkesztett PGC-ket illeszthessék a helyükre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mikor ezek a csirkék szaporodnak, valójában galamb-, és nem pedig tyúkgenetikát tartalmazó tojásokat tojnak.

Utolsó lépésben teljes mértékben szekvenálták (meghatározták a teljes genetikai kód pontos sorrendjét) a dodó legközelebbi rokonainak, a kihalt Rodrigues solitaire-nek (a dodó testvérfaja) és a ma is élő sörényes galambnak a genomját. Ezek az információk teszik lehetővé a Colossal tudósainak, hogy megtervezzék a genetikai módosításokat, amelyekkel dodószerű madár születhet.

Vita a genetikai feltámasztásról

Sok tudós dicséri a Colossal genetikai újításait, mások kritizálják a céget, amiért projektjeit „kihalás elleni küzdelemnek” minősítette.

A kritikusok azzal érvelnek, hogy a Colossal által végzett viszonylag kevés génszerkesztés nem hidalja át a szakadékot egy kihalt faj és legközelebbi élő rokonai között.

Rich Grenyer, az Oxfordi Egyetem biológusa szerint a kihalás elleni küzdelem „veszélyes figyelemelterelés”, a génmódosított állatok

legjobb esetben is egyfajta szimulációt jelentenek, inkább olyanok, mint azok az idegesítő, animált mesterséges intelligencia által készített portrék régen elhalt rokonainkról.

„Azzal, hogy a géntechnológiával módosított modern fajokat kihalt, de feltámasztott fajokként címkézzük, ha elszaporodnak, az hatalmas erkölcsi kockázatot jelent; jelentősen elősegíti azokat a tevékenységeket, amelyek a fajok kihalásához vezetnek – az élőhelyek pusztulását, a tömeges öldöklést és az antropogén klímaváltozást” – mondja.

„Természetesen felmerül az a kérdés is, hogy hová helyezzük az újonnan kifejlesztett hibrideket, ha nem csak kuriózumként funkcionálnak majd egy állatkertben, mivel általában az élőhely hiánya okozta kiveszésüket.”

Van pénz rá

A Colossal azonban pénzügyileg is egyre erősödik , most jelentettek be újabb 120 millió dollár befektetést, így a vállalat értéke immáron 10,2 milliárd dollár. Hírességek özönlenek a vállalkozáshoz, köztük Tom Brady, Paris Hilton és Tiger Woods.

Peter Jackson, a Gyűrűk Ura rendezője és egy másik befektető, egy nemrégiben megjelent Colossal-videóban bukkant fel, hogy népszerűsítse egy szintén kihalt madár, az Új-Zélandon élt moa visszahozatalát.

„Az eredményekre összpontosítunk, nem a címkékre. A kritikusok nevezhetik akár »kihalt dodóknak« vagy »dodószerű madaraknak« az állatainkat, ez nem csökkenti az értéküket” – mondja a Colossal vezérigazgatója. „Az számít – bárminek nevezzük is őket –, hogy képesek-e helyreállítani az elveszett ökológiai funkciókat, fokozni az ökoszisztéma ellenálló képességét, és segíteni a biológiai sokféleség válságának kezelésében.”

„Ezek dodók, és biztos vagyok benne, hogy lesznek olyanok, akik azt mondják: ó, hát nem fogjuk őket dodóknak nevezni” – mondja Lamm.

„Akkor ne tegyék. Egyszerűen nem érdekel minket, mert minél több vitát szítanak, annál értékesebbek lesznek. Szóval ez nagyszerű.”