Az aktusra Macedóniába érkezett George Robertson NATO-főtitkár, Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Louis Michel belga külügyminiszter, akinek országa az unió soros elnökségét adja. Valamennyien mérsékelt derűlátással nyilatkoztak a békemegállapodás sikeréről. Érkezésekor Robertson hangsúlyozta, hogy a NATO-csapatok akkor vehetnek csak részt a gerillák fegyvereinek begyűjtésében, ha a tűzszünet tartósnak bizonyul, és világosan látszik, hogy az albán fegyveresek komolyan gondolják a leszerelést. Nagyon sokat kell még tenni, hogy a papíron megszületett megállapodást átültessék a gyakorlatba tette hozzá. Javier Solana reményét fejezte ki, hogy a megállapodás hatékony lesz.
Magyarország is részt vesz a macedóniai béketeremtő műveletben, és a tervek szerint harminc-negyven fős, fegyvertelen kontingenst küld a balkáni országba.
Szkopjei diplomáciai források óvatosságra intettek a megállapodással kapcsolatban, hiszen a szemben álló felek eddig nem tettek egyebet, mint jelezték, hogy részükről megvan a politikai akarat a rendezésre. Az aláírással mindenesetre kötelezettséget vállaltak a megállapodás végrehajtására, amely azonban számos ponton még kidolgozatlan. A teljes szöveget ugyan még nem hozták nyilvánosságra, de annyi már a tárgyalások menetében is kiderült, hogy az okmány legsarkalatosabb pontjai a kisebbség helyzetét javítani hivatott alkotmánymódosítások így például annak a kitételnek a törlése, amely a többségi macedón népet nevezi meg egyetlen államalkotó népként , az albán nyelv hivatalossá tétele Macedóniának azon területein, ahol az albán lakosság részaránya meghaladja a húsz százalékot, valamint a rendőrség az etnikai arányoknak megfelelő átalakítása. Különösen bizonytalannak látszik az alkotmánymódosítások sorsa, megszavazásukhoz kétharmados többségre lenne szükség a parlamentben, s több macedón párt már előzetesen jelezte: nem ért egyet velük, s így képviselői nem is fogják megszavazni azokat. Nehézségek támadtak a fegyverletétel esetére az albán gerilláknak biztosítandó amnesztia körül is, a macedón hatóságok tizenkét gerillavezér ellen eljárást akarnak kezdeményezni háborús bűnök elkövetése miatt. Mindkét oldalon számítani lehet arra, hogy a szélsőségesek kísérleteket tesznek a békefolyamat megtorpedózására. Kétségtelenül az ő malmukra hajtja a vizet, hogy az utóbbi időben elszabadult erőszak nyomán (csak a múlt héten 30 személy vesztette életét a harcokban, illetve azok következtében) a két népesség között tovább mélyült a szakadék. Vasárnap az albán fegyveresek vezetői kijelentették: ha folytatódik a macedón kormányerők szerintük minden eddiginél erőteljesebb offenzívája, nem adják át a fegyvereiket.
George Robertson NATO-főtitkár Borisz Trajkovszki macedón államfőhöz intézett, hétfőn nyilvánosságra hozott levelében nyomatékosította, hogy amnesztia nélkül elképzelhetetlen az albán lázadók lefegyverzése, s hogy a békefolyamat lendületben tartásához elengedhetetlen, hogy a lázadók fegyvereinek begyűjtése és a most aláírt megállapodásban foglaltak parlamenti vitája párhuzamosan történjen. Egy a BBC-nek nyilatkozó nyugati diplomata szerint az Észak-atlanti Szövetség mindenképpen nagy kockázatot vállal Macedóniában. Ha túl hamar telepíti oda erőit, félő, hogy két tűz közé kerül, ha viszont túl lassan, akkor Macedóniában tovább romolhat a helyzet.
Szó szerint rástartoltak – így telt az Otthon start első két hete
