–, amely felveti a biztonság kérdését, valamint az élettartam hosszabbításának indokoltságát. Mennyiben jogosak a biztonsági kérdéseket feszegető felvetések – kérdeztük Rónaky Józseftől, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatójától.
Mennyire számít az atomenergiára a most formálódó hoszszú távú magyar energiapolitika, a készülő villamos energiáról szóló törvény (VET) tervezete, és reálisnak tekinthető-e a paksi reaktorok élettartamának meghosszabbítása?
– A paksi vezetés, hallgatólagos kormányzati jóváhagyás mellett, vagyis még formális beleegyezés nélkül, de a döntéshozók támogatásával és tudtával jóváhagyta az erőmű jövőképét, amelynek három eleme van. Az egyik alapelem a biztonságnövelési beruházások foly-tatása, a másik az atomerőmű tel-jesítményének növelése, valamint az élettartam meghosszabbítása. Mindezek a kérdések komoly feladatokat jelentenek az OAH részére is. Az atomerőmű vezetése megkeresett minket, és jelezték hosszú távú elképzeléseiket, amelyek alapján elkezdtük a felkészülést. Meghatároztuk az engedélyezési eljárás követelményeit, az ellenőrzés részleteit, a hatósági vizsgálatok menetét. A Paksi Atomerőmű négy VVER–440 típusú második generációs blokkja a nemzetközi tapasztalatok alapján is alkalmas az élettartam hosszabbításra, valamint a teljesítmény növelésére. Az eredetileg 30 évre tervezett élettartam a szükséges beruházások után akár ötven évre is kitolható, valamint a jelenlegi, blokkonkénti 456–460 megawattos teljesítmény 500–510 megawattra növelhető. Ezek olyan műszaki kérdések, amelyek biztonságosan megvalósíthatók.
– A már említett meghibásodá-sok befolyásolják az elképzeléseket?
– A kettes blokk kábelalagútjának tüze súlyos anyagi kiesést jelentett az erőmű gazdálkodásában, mert több hétig állt az energiatermelés. Olyan üzemi esemény volt, amely a nemzetközi biztonsági skála alatti meghibásodásnak számít, semmilyen biztonságot befolyásoló hatása nem volt. Az erőmű vizsgálatát végigkövettük, engedélyeztük a korrekciós intézkedéseket, illetve megszabtuk az újraindítás feltételeit, majd az elvégzett javítások után hozzájárultunk az üzembe helyezéséhez. Természetesen ezután elemeztük a tanulságokat. Pozitív tanulságként megállapítható, hogy a biztonsági berendezések: a tűzjelző rendszer, a hibaelhárítás kiválóan működött. Ettől az esettől teljesen függetlenül történt az egyes blokk főjavításának befejeztével a gőzfejlesztő tömörségi vizsgálata, amikor bizonyos kezelői hibák következtében a megengedett nyomásnál néhány százalékkal magasabb nyomásnak tették ki a berendezést. Ezt az esetet egyes fokozatú, tehát a legenyhébb biztonságot érintő rendellenességnek értékeltük. Tudni kell, hogy a nemzetközi biztonsági skála hétfokozatú, az első három üzemen belül maradó olyan eseményt jelöl, amelynek nincs sugárveszélyt előidéző hatása. A 4–7 közötti fokozat a környezetet érintő balesetet határozza meg, a hetes fokozat a csernobili balesetnek megfelelő katasztrófa. Ezzel együtt számon tartunk skála alatti eseményeket is, amelyeknek semmilyen biztonságot érintő hatásuk nincs, mégis foglalkozunk a megelőzésével. A nemzetközi megállapodások szerint a kettesnél magasabb fokozatú meghibásodásokat kell nyilvánosságra hozni, ennek ellenére a paksi vezetés az OAH-val egyeztetve minden erőműben történt szokatlan eseményt nyilvánosságra hoz.
– A nemzetközi nukleáris hatóságok, valamint az Európai Unió bizottságainak vizsgálatai mennyire támasztják alá ezeket a megállapításokat?
– Az Európai Unió bizottságában komoly áttörés következett be, mert a csatlakozni szándékozó országok nukleáris ügyeinek kérdését az unió tanácsi szintjére emelték. A már egyértelműen megfogalmazott kritériumok – amelyek az atomerőművek biztonságával, valamint a nem atomerőművi nukleáris és sugárvédelmi kérdésekkel kapcsolatosak – alapján egy június végén megjelent jelentésben nyilvánosságra hozták az egyes országokat érintő megállapításokat, valamint ajánlásokat fogalmaztak meg minden tagjelölt ország számára. Három kérdéskört taglal az országra vonatkozó jelentés: az atomerőmű biztonsági helyzetét, a jogi szabályozás kérdését és EU-kompatibilitását, valamint a nukleáris biztonságért felelős szervezetek munkájának áttekintését. Magyarország esetében két ajánlást tettek: a nukleáris biztonságért felelős hatóság, vagyis az OAH függetlenségének további erősítését és a Paksi Atomerőmű védőburkolatával kapcsolatos biztonsági elemző vizsgálatok folytatását javasolják. Mindebből levonható az a megállapítás, hogy az erőmű – a 2002-ig lezáruló biztonságnövelő tervének befejezése után – megfelel az uniós előírásoknak és elvárásoknak. Ugyanakkor az unió továbbra is figyelemmel kíséri a Paksi Atomerőmű jövőképében szereplő élettartam-hosszabbítási és teljesítménynövelési elképzeléseket.
– Ennek ellenére időnként újra és újra támadások érik az atomenergia felhasználásának támogatóit, szorgalmazva az erőmű mielőbbi bezárását. Minek tulajdonítja ezt?
– Időnként méltatlan és megalapozatlan támogatások érik a szakmát. Az atomenergia megítélésénél egyesek érzelmi, mások értelmi alapon nyilatkoznak. A baj az, hogy a bizonyítható tények az atomenergia egyes bírálóit nem zavarják. Elhangzik vádként, hogy külföldről olcsóbban lehet villamos energiát behozni, mint Pakson megtermelni. Ez egyszerűen nem igaz. Ma a paksi áram kilowattóránként 6,40 forintba kerül, amelybe minden külső költség, így a kárfelelősségi biztosítás, a központi nukleáris alap befizetései is mind beletartoznak. Illés Zoltán, az egyik leghangosabban bíráló országgyűlési képviselő többször olyan nevetséges dolgot jelentett ki, amelyek egyszerűen nem igazak, például hivatkozik bizonyos honvédelmi költségekre, az árszámítás manipulált valótlanságára, biztonsági elemzésekre és így tovább. Mindezek a felvetések tételesen cáfolhatók, ám ugyanakkor komoly kárt okoznak az energiapolitikának, amelynek minden kérdéskörre, így többek között az egyoldalú orosz gázfüggőségre és még számtalan más tényezőre is oda kell figyelnie.
– Mennyire megoldott a radioaktív hulladékok elhelyezése, hiszen ezzel kapcsolatosan is többféle va-riáció él a köztudatban?
– A hulladékkezelés kérdése természetesen elválaszthatatlan az atomenergia hasznosításától, ám azt is látni kell, hogy minden országnak meg kell oldania azoknak a kis- és közepes sugárzó hulladékoknak az elhelyezését, amelyek atomerőmű nélkül is keletkeznek. Ilyenek az orvosi, kutatási, műszaki és egyéb felhasználásból keletkező sugárzó anyagok, amelyeknek világszerte egyszerűen megoldott az elhelyezése, nálunk a püspökszilágyi tároló minden szempontból alkalmas erre. Ezen felül kell számolnunk az atomerőművi hulladékok elhelyezésével, ezek egy részének ideiglenes tárolása megoldható az erőművön belül, viszont hosszú távon mindenképpen meg kell találni a megfelelő végleges tároló helyét. Ennek anyagi fedezésére szolgál a Nukleáris Pénzügyi Alap, amelyet az atomerőmű befizetéseiből hoztak létre. A gazdasági miniszter a közelmúltban hagyta jóvá azt a négyéves kutatási programot, amelyből a Bátaapáti melletti üveghutai végleges tároló további feltárási munkálatai elvégezhetők. A paksi átmeneti tárolóban legfeljebb 2008-ig megoldott a hulladékok tárolása, így azzal számolhatunk, hogy erre az időre biztosítani kell a végleges tároló megépítését.
Galatasaray
Sallai remek megmozdulása után teljes összeomlás: kitömték a Galatasaray csapatát a BL-ben
