Nem adják ki Milutinovicsot?

A szombatra virradó éjszaka történt véres támadás – amelyben két szerb rendőr életét vesztette, másik kettő pedig megsebesült

– ismét kiélezte a dél-szerbiai feszültséget. Belgrád az akcióért Muhovac falu albán lakosait – a dél-szerbiai albánság fegyveres szervezetének volt tagjait – teszi felelőssé. A szerbiai médiumok szerint kilenc helyi albánt be is kísértek a rendőrségre, mint közölték: csak kihallgatásra. A házkutatások tovább fokozták a nyugtalanságot. A támadás színhelyére érkezett Nebojsa Csovics szerb kormányfőhelyettes, a koszovói rendezéssel foglalkozó új – a minap alakított – testület vezetője. Csovics kijelentette, hogy többé hallani sem akar az emberi jogokról szóló mesékről. „Ez tiszta terrorizmus, s a terroristákkal le kell számolni minden eszközzel”, fakadt ki az egyébként higgadtságáról ismert politikus. Muhamed Xhemaili, a helyi albánság egyik vezetője, a „felszabadítási hadsereg” volt parancsnoka cáfolta, hogy a helybelieknek és neki személy szerint bármi köze lenne a rendőrségi állás elleni támadáshoz. Nem tudom, ki követhette el, mondta, s sajnálatát fejezte ki a gyilkosságok miatt. Szavainak azonban a szerbek körében kevesen adnak hitelt.

Az albánok lakta Muhovac falu a bujanovaci járáshoz tartozik, a biztonsági övezetben van, ahova tavasszal tértek vissza az egyesített szerb rendőri és jugoszláv katonai erők. A koszovói biztonsági zóna létrehozása (1999 júniusa) óta a gyakori incidensekben 68-an vesztették életüket, köztük 14 rendőr. A legutóbbi gyilkosság május 24-én történt, amikor is lelőtték Ridvan Qazimit, az albánság soraiban népszerű Leshi parancsnokot, az UCPMB (Presevói, Bujanovaci és Medvedjai Felszabadítás Hadsereg) egyik legbefolyásosabb vezetőjét. Több mint két hónapig tehát viszonylagos nyugalom volt az etnikai feszültségektől terhes Dél-Szerbiában, ami erősítette a reményeket a gyors és békés rendezésben. Szombaton kora hajnalban egyébként ismét megszólaltak a fegyverek. Marovac településnél (Medvedja járás) nyitottak gépfegyverből tüzet a rendőrség állásaira.

Hans Haekkerup, a koszovói polgári igazgatás (UNMIK) vezetője elvetette Koszovó felosztásának lehetőségét, a BT-határozzattal ellentétesnek nevezte az erre vonatkozó kezdeményezéseket. Mint a Szabad Európa Rádiónak elmondta, a novemberi koszovói választásokon valamennyi etnikai közösség részt vesz, csak a szerbek álláspontja nem világos. Reméli azonban, hogy ez a népcsoport sem választja a bojkottot. Mint ismeretes, Zoran Djindjics szerb kormányfő a koszovói szerbség területi autonómiájáért szállt síkra. Belgrád olyat követel nemzettársainak, amit egyetlen kisebbségnek sem hajlandó megadni. A miniszterelnök egyébként a Blic napilapnak nyilatkozva elutasította a mentességet élvező Milan Milutinovics jelenlegi szerbiai államfő kiszolgáltatását a hágai törvényszéknek. A hadsereg vádolt tisztjeit – köztük a „vukovári hármast” is – pedig szerinte azért nem szállíthatják Scheveningenbe, mert esetükben nem a polgári bíróságok az illetékesek.

Belgrádban véget ért a nyomozás Marija Milosevicsnek, a volt jugoszláv elnök lányának lövöldözése ügyében. A II. kerületi bíróság az anyagot vádemelésre továbbította a kerületi ügyészségnek. Mint ismeretes, április 1-jén, hajnali négykor, az elnök őrizetbe vételekor, Marija engedéllyel tartott, Smith & Wesson típusú revolveréből lövöldözni kezdett, s az egyik golyó Csedomir Jovanovics kormánypárti frakcióvezető autójának jobb ajtaját találta el. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a lövést Marija Milosevics adta le, s az ügyészség a hét elején hoz döntést a bírósági nyomozók javaslatáról, hogy emiatt ellene vádat emelnek-e. Mindezen túl, a bíróság egy másik nála talált revolver miatt engedély nélküli fegyvertartással is gyanúsítja az exelnök lányát. (G. M.)


Nyugati sajtóértesülések szerint sem alaptalanok az információk, hogy az Egyesült Államok jugoszláv támaszpontok használatának jogát kéri Belgrádtól, s hogy erről már tárgyalásokat is folytatott a jugoszláv hatóságokkal. Ezt állítja egyébként Blagoje Grahovac vezérezredes, a montenegrói elnök biztonsági tanácsadója is. Keményen cáfolták közben – főleg Belgrádban – a minap felröppentett hírt, hogy Amerika 99 évre bérbe venne több katonai létesítményt, köztük a koszovói Bondsteel támaszpontot (amelyet jelenleg is használ), valamint a kopaoniki radarbázist, a szjenicai katonai repülőteret és a hozzá tartozó berendezéseket. A NATO-nak a súlyosbodó macedóniai válság miatt is szüksége lenne a támaszpontokra. A belgrádi Politika közben arról cikkezett, hogy a NATO szeptember derekáig befejezi a hetedik támaszpont építését is Koszovó területén. „Koszovó a legnagyobb katonai építőhely Európában”, szögezi le a lap. Egyes nyugati médiumok azonban tudni vélik, hogy Belgrád benne lenne az alkuban, ha cserébe fegyveres erői visszatérhetnének Koszovó szerbek lakta területeire.