Nem várható kamatcsökkentés

Várhatóan nem dönt kamatcsökkentésről a MonetárisTanács a mai ülésén – jósolják piaci elemzők. A fiskális politika területén sem kell módosításokkal kalkulálni: a gazdasági növekedés mellett továbbra is változatlan számokat követ a kormányzat az állami újraelosztás, a jövedelemcentralizáció és a hiány csökkentése területén, mint korábban.

Ma tartja ülését a Monetáris Tanács, a testület piaci elemzők szerint nem dönt kamatcsökkentésről. A kedvező júliusi inflációs adat után átmenetileg felerősödtek az ezzel kapcsolatos találgatások, amelyek 25–50 bázispontos csökkentésről szóltak, ugyanakkor a Reuters felmérése szerint a piac augusztusra is jelentős inflációmérséklődést vár, ami – várhatóan szeptember végig – a jegybankot is kamatainak csökkentésére készteti. Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek az államháztartás idei többletbevételeiről és kiadásairól nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy nem változtak a fiskális politika céljai, a gazdasági növekedés mellett továbbra is változatlan számokat követ a kormányzat az állami újraelosztás, a jövedelemcentralizáció és a hiány csökkentése területén, mint korábban. A költségvetésben mintegy 150 milliárd forint többletbevétellel és -kiadással számolnak az idén, míg államháztartási szinten ehhez további mintegy 100 milliárd forint bevétel, illetve kiadás járul. A kormány az ősszel terjeszti a parlament elé a javaslatot, amely ezeket az új tételeket átvezeti a költségvetésbe, előreláthatólag a zárszámadási törvényhez kapcsolódva.
A kormány úgynevezett nyári döntéseivel kapcsolatban fontosnak nevezte azt a tényt, hogy azok illeszkednek a kormány gazdaságpolitikai prioritásaihoz, makrogazdasági hatásuk pedig stabilizáló, hiszen a tőkejellegű kiadásokat növelik, és még önkormányzati és magánberuházásokat is ösztönöznek.
A nyári döntések miatti kiadásokból az egyetlen tétel, amelyet az idei többletbevételekből kíván fedezni a kormány, a Széchenyi-terv termálprogramjának tízmilliárd forintos kiegészítése, bár ennek pénzügyi hatása inkább 2002-ben jelentkezik. A Balaton környéki csatornafejlesztésekre megítélt 3,6 milliárd forint fedezete az általános tartalék, a tiszai árvízi helyreállítás tízmilliárd forintos pluszköltségét a tárcák kereteinek átcsoportosításával oldják meg. A családi gazdaságok támogatására hozott mintegy húszmilliárd forintos döntés 2002-ben, illetve 2003-ban járhat majd kiadással. A kiadásokat növeli a diákhitel kamatának 9,5 százalékra csökkentése, amelynek költsége a miniszter szerint nehezen becsülhető, mert függ a forrásgyűjtés költségétől, a kamatszint változásától, ami a második fél évben jelentősen mérséklődhet, illetve az igénylők számától.
*
A központi költségvetés forint- és devizaadóssága 2001. július vé-géig 7435,2 milliárd forintra emelkedett a múlt év végi 7226,2 mil-liárd forintról – derül ki a Pénzügyminisztérium legutóbbi, a költségvetés júliusi helyzetéről szóló jelentéséből.