Oldalazó részvényárak

Csökkenéssel reagált a pesti tőzsde indexe a megismert vállalati mérlegadatokra. Az első fél évet vegyes eredménnyel zárták a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok. A gyógyszergyárak erőteljesen, a Matáv és az OTP mérsékeltebben teljesítették túl a piaci várakozásokat, míg az év egészére veszteséget kilátásba helyező Mol csalódást okozott. Az elmúlt héten a tőzsdeindex majdnem másfél százalékkal süllyedt, hét közben a mutató 6400 pont alá is benézett, ami a részvényeseket egyre nagyobb aggodalommal töltötte el. Elemzők szerint a következő hetekben sem számíthatunk látványos emelkedésre, valószínűbb, hogy az árfolyamok oldalazó mozgást végeznek, azaz egy nem túl széles sávban mozognak.

Zelei Béla
2001. 08. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akinek nincs búzája besszben, nem lesz hosszban sem – vigasztalta egy nyomott piaci környezetben a tőzsde közönségét André Kosztolany, minden idők legnagyobb tőzsdeszakértője. Ezzel arra utalt, hogy ki kell tudni böjtölni a rossz napokat, hiszen a tőzsde ingája minden kilengés után viszszafordul. Az alacsony árak idővel emelkedésbe fordulhatnak. Hasonló biztatás manapság is elkel, hiszen a magyar részvények árfolyama olyan mélységekben van, ahol két, két és fél éve járt.
Enyhít az EKB?
A BÉT eseményeit sokkal inkább befolyásolja a világ pénzpiaci központjainak hangulata, mint a részvényeket kibocsátó társaságok hírei, valamint a magyar gazdaság állapota, illetve annak megítélése. Így a magyar részvényárak jövője szempontjából is fontos lehet, ha az Európai Központi Bank (EKB) – a piac várakozásainak megfelelően – a közeljövőben csökkentené az irányadó kamat szintjét. Az idén eddig erre csak egy alkalommal kerülhetett sor, miközben az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve folyamatosan élt a monetáris enyhítés eszközével, a gazdaság lendületének fenntartása érdekében. Amíg a tengerentúli vállalkozások terheit folyamatosan csökkentették, addig az eurózónában az inflációval küzdött a központi bank. Az év első felében lassan, de szinte folyamatosan feljebb kúszott a fogyasztási cikkek és beruházási javak ára. Az első biztató jelek a júliusi adatok közzétételekor tűntek fel: júliusban a pénzromlás mértéke 2,8 százalékos volt, míg korábban meghaladta a három százalékot. Arról az elemzőknek megoszlik a véleménye, hogy az úgynevezett maginfláció – amely még kedvezőbb értéket mutat – valóban megkülönböztetett figyelmet érdemel-e, mindenesetre a kamatcsökkentés hívei ezúttal ezt a tényt felsorakoztatják érveik között. A kamatcsökkentés mentőöve a gazdaság szereplői számára egyre inkább szükséges, hiszen az ipari növekedés egyre kisebb dinamikát mutat, s a második negyedév adatai alapján az derült ki, hogy a közösség legnagyobb országában, Németországban megállt a gazdaság növekedése. A magyar tőzsdei – és nem tőzsdei – vállalatok legfontosabb exportpiaca Nyugat-Európa, ezért számukra az ottani ipar növekedése új megrendeléseket, a kiszállítások bővülését jelentheti.
Csalóka Matáv
Az elmúlt hét folyamán a BUX 1,44 százalékkal süllyedt a hét nappal korábbi értéke alá, a pénteki záráskor alig több mint öt ponttal haladta meg a 6400 pontot. A vezető részvények közül a Richter és a Mol majdnem három százalékot veszített értékéből, a BorsodChem és a TVK 2,4 százalékkal lett olcsóbb. Az OTP lényegében stagnált, hiszen a pénteki záráskor mindössze tíz forinttal ért kevesebbet a részvény, mint egy héttel korábban. A Matáv 0,7 százalékkal, az Egis 1,8 százalékkal drágult.
A péntektől péntekig tartó ár-összehasonlítás a telefonrészvény esetében ezúttal csalóka képet mutat, hiszen eszerint az Egisszel vállvetve a Matáv tartja a BUX-ot, noha hosszabb időszakot vizsgálva ez egyáltalán nincs így. A pesti tőzsde tartóoszlopaként számon tartott Matáv a tőzsdei bevezetését megelőző nyilvános részvénykibocsátásban elért 730 forintos árfolyama alá csúszott, sőt rövid ideig 700 forint alatt is forgott a papír, alulmúlva ezzel a leginkább pesszimista véleményeket is. A várakozásokat meghaladó első féléves eredményt publikáló társaság részvénye annak köszönheti a tartós völgymenetet, hogy a távközlési szektort az elmúlt év folyamán átárazták a befektetők a legfontosabb tőzsdéken, s a Matáv szakmai tulajdonosa, a Deutsche Telecom (DT) ennek a folyamatnak az egyik legnagyobb vesztese. A DT áresése pedig minden alkalommal a Matáv árának csökkenését vonja magával.
Két magyar részvényre vonatkozóan változtatott előrejelzésén a Raiffeisen Zentralbank (RZB). A TVK esetében az egy részvényre jutó nyereségmutatót negyedével csökkentve, 288 forintra szállította le. Az eredménycsökkenést a kereslet várható csökkenésével indokolja a pénzintézet, s emiatt az árfolyam-várakozásait is erőteljesen mérsékelte. A most megjelölt 3400 forintos célár alig tartalmaz nyereséget a pénteki 3110 forintos árfolyamhoz viszonyítva, így a közeljövőben élénkülésre nem lehet számítani a vegyipari részvény piacán. Kedvezőbb a Molról kiadott vélemény. Az RZB szerint az olajtársaság részvénye éves távlatban vonzó befektetés lehet. A 2002. évi profitot 65 milliárd forint közelében prognosztizálják. Mint ismert, a Mol vezetői a múlt héten jelentették be, hogy az idén nem várható nyereség a társaságtól. A veszteséget a gázüzletág okozza, amelynek értékesítését tervezik. Az RZB pozitív előrejezését valószínűleg azzal a feltevéssel készítette el, hogy az üzletág vevőre talál. A jelenleg 4200 forinton álló papír árfolyama az RZB várakozásai szerint egy év múlva elérheti az 5400 forintot.
Váratlanul megpezsdült a Skála piaca. Amint beszámoltunk róla, a részvényre vonatkozóan a Callum Rt. 1200 forintos árfolyamon nyilvános vételi ajánlatot tett a többi részvényes számára. A bejelentést követően, július 28. előtt rövid időre már az ajánlati ár fölé lendült a tőzsdén a papír ára. Akkor úgy tűnt, hogy a kisebbségi részvényesek egy csoportja együtt képes lehet megakadályozni a Callum kivezetési szándékát. A 28-i közgyűlésen azonban a szavazataik nem érték el az ehhez szükséges 25 százalékot. A közgyűlés után vissza is csúszott az ár, jóval 1200 forint alá. Az elmúlt hét második felében azonban újra felélénkült a papír piaca, s ezúttal már 1400 forintot is adott érte a titokzatos vásárló. Lehet, hogy mégis összejön az a bizonyos huszonöt százalék? Ha így lenne, akkor meghosszabbodhat a Skála tőzsdei pályafutása, s a Callum számára valamelyest megdrágul a felvásárlás.
Hiányzó milliók
Másfajta izgalmakkal szembesültek a Humet részvényesei. A spekulánsok által kedvelt papír 7,4 százalékot veszített árfolyamából azt követően, hogy előbb Civin János elnök-vezérigazgató lemondott vezérigazgatói megbízatásáról, majd távozott a felügyelőbizottság egyik tagja. Civin külföldről, írásban nyújtotta be lemondását, s a nyilvánosság számára nem indokolta meg váratlan döntését. A részvényesek számára így csak a találgatások maradnak meg a féléves gyorsjelentés, amelyből az derült ki, hogy Civin egyik kft.-je több mint hetvenmillió forinttal tartozik a Humet Rt.-nek. Szintén az elnök érdekeltségébe tartozik az a Senergie Rt., amely a gyorsjelentés elkészültéig tartozott négyszázezer darab Humet-részvény árával. A két kintlevőség együttes értéke meghaladja a száztízmillió forintot. Nem csoda, hogy találgatásokba bocsátkoznak a részvényesek, s részletesebb tájékoztatásra várnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.