Akinek nincs búzája besszben, nem lesz hosszban sem – vigasztalta egy nyomott piaci környezetben a tőzsde közönségét André Kosztolany, minden idők legnagyobb tőzsdeszakértője. Ezzel arra utalt, hogy ki kell tudni böjtölni a rossz napokat, hiszen a tőzsde ingája minden kilengés után viszszafordul. Az alacsony árak idővel emelkedésbe fordulhatnak. Hasonló biztatás manapság is elkel, hiszen a magyar részvények árfolyama olyan mélységekben van, ahol két, két és fél éve járt.
Enyhít az EKB?
A BÉT eseményeit sokkal inkább befolyásolja a világ pénzpiaci központjainak hangulata, mint a részvényeket kibocsátó társaságok hírei, valamint a magyar gazdaság állapota, illetve annak megítélése. Így a magyar részvényárak jövője szempontjából is fontos lehet, ha az Európai Központi Bank (EKB) – a piac várakozásainak megfelelően – a közeljövőben csökkentené az irányadó kamat szintjét. Az idén eddig erre csak egy alkalommal kerülhetett sor, miközben az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve folyamatosan élt a monetáris enyhítés eszközével, a gazdaság lendületének fenntartása érdekében. Amíg a tengerentúli vállalkozások terheit folyamatosan csökkentették, addig az eurózónában az inflációval küzdött a központi bank. Az év első felében lassan, de szinte folyamatosan feljebb kúszott a fogyasztási cikkek és beruházási javak ára. Az első biztató jelek a júliusi adatok közzétételekor tűntek fel: júliusban a pénzromlás mértéke 2,8 százalékos volt, míg korábban meghaladta a három százalékot. Arról az elemzőknek megoszlik a véleménye, hogy az úgynevezett maginfláció – amely még kedvezőbb értéket mutat – valóban megkülönböztetett figyelmet érdemel-e, mindenesetre a kamatcsökkentés hívei ezúttal ezt a tényt felsorakoztatják érveik között. A kamatcsökkentés mentőöve a gazdaság szereplői számára egyre inkább szükséges, hiszen az ipari növekedés egyre kisebb dinamikát mutat, s a második negyedév adatai alapján az derült ki, hogy a közösség legnagyobb országában, Németországban megállt a gazdaság növekedése. A magyar tőzsdei – és nem tőzsdei – vállalatok legfontosabb exportpiaca Nyugat-Európa, ezért számukra az ottani ipar növekedése új megrendeléseket, a kiszállítások bővülését jelentheti.
Csalóka Matáv
Az elmúlt hét folyamán a BUX 1,44 százalékkal süllyedt a hét nappal korábbi értéke alá, a pénteki záráskor alig több mint öt ponttal haladta meg a 6400 pontot. A vezető részvények közül a Richter és a Mol majdnem három százalékot veszített értékéből, a BorsodChem és a TVK 2,4 százalékkal lett olcsóbb. Az OTP lényegében stagnált, hiszen a pénteki záráskor mindössze tíz forinttal ért kevesebbet a részvény, mint egy héttel korábban. A Matáv 0,7 százalékkal, az Egis 1,8 százalékkal drágult.
A péntektől péntekig tartó ár-összehasonlítás a telefonrészvény esetében ezúttal csalóka képet mutat, hiszen eszerint az Egisszel vállvetve a Matáv tartja a BUX-ot, noha hosszabb időszakot vizsgálva ez egyáltalán nincs így. A pesti tőzsde tartóoszlopaként számon tartott Matáv a tőzsdei bevezetését megelőző nyilvános részvénykibocsátásban elért 730 forintos árfolyama alá csúszott, sőt rövid ideig 700 forint alatt is forgott a papír, alulmúlva ezzel a leginkább pesszimista véleményeket is. A várakozásokat meghaladó első féléves eredményt publikáló társaság részvénye annak köszönheti a tartós völgymenetet, hogy a távközlési szektort az elmúlt év folyamán átárazták a befektetők a legfontosabb tőzsdéken, s a Matáv szakmai tulajdonosa, a Deutsche Telecom (DT) ennek a folyamatnak az egyik legnagyobb vesztese. A DT áresése pedig minden alkalommal a Matáv árának csökkenését vonja magával.
Két magyar részvényre vonatkozóan változtatott előrejelzésén a Raiffeisen Zentralbank (RZB). A TVK esetében az egy részvényre jutó nyereségmutatót negyedével csökkentve, 288 forintra szállította le. Az eredménycsökkenést a kereslet várható csökkenésével indokolja a pénzintézet, s emiatt az árfolyam-várakozásait is erőteljesen mérsékelte. A most megjelölt 3400 forintos célár alig tartalmaz nyereséget a pénteki 3110 forintos árfolyamhoz viszonyítva, így a közeljövőben élénkülésre nem lehet számítani a vegyipari részvény piacán. Kedvezőbb a Molról kiadott vélemény. Az RZB szerint az olajtársaság részvénye éves távlatban vonzó befektetés lehet. A 2002. évi profitot 65 milliárd forint közelében prognosztizálják. Mint ismert, a Mol vezetői a múlt héten jelentették be, hogy az idén nem várható nyereség a társaságtól. A veszteséget a gázüzletág okozza, amelynek értékesítését tervezik. Az RZB pozitív előrejezését valószínűleg azzal a feltevéssel készítette el, hogy az üzletág vevőre talál. A jelenleg 4200 forinton álló papír árfolyama az RZB várakozásai szerint egy év múlva elérheti az 5400 forintot.
Váratlanul megpezsdült a Skála piaca. Amint beszámoltunk róla, a részvényre vonatkozóan a Callum Rt. 1200 forintos árfolyamon nyilvános vételi ajánlatot tett a többi részvényes számára. A bejelentést követően, július 28. előtt rövid időre már az ajánlati ár fölé lendült a tőzsdén a papír ára. Akkor úgy tűnt, hogy a kisebbségi részvényesek egy csoportja együtt képes lehet megakadályozni a Callum kivezetési szándékát. A 28-i közgyűlésen azonban a szavazataik nem érték el az ehhez szükséges 25 százalékot. A közgyűlés után vissza is csúszott az ár, jóval 1200 forint alá. Az elmúlt hét második felében azonban újra felélénkült a papír piaca, s ezúttal már 1400 forintot is adott érte a titokzatos vásárló. Lehet, hogy mégis összejön az a bizonyos huszonöt százalék? Ha így lenne, akkor meghosszabbodhat a Skála tőzsdei pályafutása, s a Callum számára valamelyest megdrágul a felvásárlás.
Hiányzó milliók
Másfajta izgalmakkal szembesültek a Humet részvényesei. A spekulánsok által kedvelt papír 7,4 százalékot veszített árfolyamából azt követően, hogy előbb Civin János elnök-vezérigazgató lemondott vezérigazgatói megbízatásáról, majd távozott a felügyelőbizottság egyik tagja. Civin külföldről, írásban nyújtotta be lemondását, s a nyilvánosság számára nem indokolta meg váratlan döntését. A részvényesek számára így csak a találgatások maradnak meg a féléves gyorsjelentés, amelyből az derült ki, hogy Civin egyik kft.-je több mint hetvenmillió forinttal tartozik a Humet Rt.-nek. Szintén az elnök érdekeltségébe tartozik az a Senergie Rt., amely a gyorsjelentés elkészültéig tartozott négyszázezer darab Humet-részvény árával. A két kintlevőség együttes értéke meghaladja a száztízmillió forintot. Nem csoda, hogy találgatásokba bocsátkoznak a részvényesek, s részletesebb tájékoztatásra várnak.
Brüsszelből bejelentették: ők fogják fizetni a balos médiumokat!
