Ebben az évben még hat személy részesül a Corvin-lánc kitüntetésben. A miniszterelnök tegnap hangsúlyozta, hogy az elismerésből nemcsak a névadó Corvin Mátyás ereje árad, hanem azoké is, akik régen a birtokosai voltak, többek között Teleki Pál, Hóman Bálint, Reményik Sándor, Korányi Sándor, vagy gróf Klebelsberg Kunó. Ismeretes, az érmet Horthy Miklós kormányzó alapította 1930-ban a magyar tudomány, irodalom és a művészet terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére. A Corvin-láncot 1943-ban adományozták utoljára, ekkor kapta meg Lehár Ferenc zeneszerző.
Orbán Viktor ünnepi beszédében Eötvös József szavaira emlékeztetett: ez a kitüntetés azoknak szól, akik tudják, hogy Magyarország jövőjének kérdése a kultúra kérdése is. – Amíg vannak kiemelkedő alkotók, addig a magyar tudomány és művészet is eleven és életerős lesz, s képes a megújulásra is – tette hozzá a miniszterelnök. Az elismerések átadása után Mádl Ferenc köztársasági elnök mondott pohárköszöntőt. Beszédében a kitüntetettek életművét méltatta, a hazájukért végzett munkásságukat példaértékűnek nevezte.
Balogh János 1913. február 19-én született a mai Ukrajna területén, Nagybocskón. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1970-től az MTA talajzoológiai tanszéki kutatócsoportjának vezetője. Jelenleg az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, állatrendszertannal, ökológiával, talajzoológiával és zoocönológiával foglalkozik. 1963–78 között 28 tengerentúli expedíciót vezetett. Több rádiós, illetve két televíziós sorozat szerzője, számos sikerkönyvet írt. 1963-ban Kossuth-díjat, 1993-ban Széchenyi-díjat, 1995-ben Akadémiai Aranyérmet, 1997-ben pedig Magyar Örökség Díjat kapott.
Lámfalussy Sándor 1929. április 26-án született Kapuváron. Iskoláit Magyarországon a soproni bencéseknél végezte, majd a Louvaini Katolikus Egyemen és az oxfordi Nuffield College-ben folytatta tanulmányait. 1949-ben Belgiumba települt, ahol bankári karrierje is megkezdődött. 1994–1996-ban a frankfurti székhelyű Európai Pénzügyi Intézetet (EMI) vezette. A belga királytól 1993-ban bárói címet kapott, 1999-ben pedig megkapta a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem díszdoktora lett 1995-ben, 1998-tól az MTA külső tagja, 1999-től Orbán Viktor kormányfő gazdasági tanácsadó testületének elnöke.
Lukács János történész 1924. január 31-én született Budapesten. Történelmi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte és a cambridge-i egyetemen fejezte be, 1946 óta az Egyesült Államokban él. Pályafutása során a legrangosabb amerikai egyetemek – többek között a Columbia, a Pennsylvania, a Princeton – professzora volt. A rendszerváltozás óta a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem és az ELTE vendégprofesszora. Több műben dolgozta fel a közelmúlt és a korábbi korok történéseit. Magyarul is megjelent Az európai világháború 1939–41, Az Egyesült Államok rövid története című könyve, a Budapest 1900 című műve.
Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki, majd az Iparművészeti Főiskolán építőművész-diplomát szerzett. 1981-től az általa alapított építésziroda vezetője. A Budapesti Műszaki Egyetem és az Iparművészeti Főiskola tanára, 1987 óta a Nemzetközi Építészeti Akadémia tagja,1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége. 1992-ben, a sevillai világkiállításra készült pavilonjával vált igazán ismertté. 1969-ben Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal, 1997-ben a Francia Építészeti Akadémia Aranyérmével tüntették ki.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin–magyar– történelem szakos diplomáját. 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották, majd 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Első verseskötetei Bárány, illetve Vissza az emberig címmel láttak napvilágot. Freskó és Az őz című regényei jelentős sikert hoztak számára. Az Abigél diáktörténetéből filmet is készítettek. 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1987-ben Csokonai-díjat, 1992-ben Getz-díjat, 1996-ban Déry Tibor-díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat kapott.
origo.hu
Nem fogja elhinni, milyen módszerrel lopott a tolvaj trió a kecskeméti áruházban
