A Magyar Nemzeti Múzeum által védett öltözet felső, legrégebbi része az 1740-es években készült, már gróf Rhédey Klára (1809–1868) édesanyja, Teleki Mária, illetve a nagymamája, Bethlen Zsuzsanna is viselhette a ruhadarabot. Ebben a díszviseletben jelent meg a család egyik leszármazottja 1916 decemberében IV. Károly koronázásán. 1917-ben a ruhát a Nemzeti Múzeumban kiállításon is bemutatták mint a koronázáson szerepelt legszebb öltözetek egyikét. Utoljára 1938-ban viselték a budavári palotában Horthy Miklós által adott fogadáson.
A díszviselet története utal a magyar arisztokrácia és az angol királyi ház kapcsolatára is: Rhédey Klára grófnő unokatestvére, gróf Rhédey Klaudia II. Erzsébet királynő ükanyja. A díszruha szerepelt a királynő 1993-as látogatására rendezett kiállításon az Országos Széchényi Könyvtárban.
A halcsontokkal és acélpánttal merevített vállfűző szinte egyáltalán nem sérült meg az idők folyamán. A keskeny ezüstszalagokkal, úgynevezett lamellákkal hímzett selyemtüll ujjak azonban teljesen tönkrementek, helyettük újat kellett készíteni, majd a régi ezüsthímzést az új alapra helyezni. A szoknya restaurálása során szintén az ezüstlamellák sérülése jelentette a legtöbb gondot. Kralovánszky Mária restaurátor a megmaradt kevés ép részlet alapján rekonstruálta a mintát. A legtöbb munkát a tüllkötény és a fátyol rendbe hozása jelentette. 1998 végére készült el a ruhaderék és a szoknya, majd a kötény. A több évig tartó munka nemrég fejeződött be, ma már eredeti szépségében tündököl a 70 x 350 centiméteres fátyol is. A díszviseletet – amelynek négymillió forintos restaurálási költségét kilenc vállalat és több magánszemély szponzorálta – a kastélymúzeum állandó kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők. Az értékes történelmi ereklyét a Mária Terézia-szobában speciális vitrinben őrzik.
Sallai remek megmozdulása után teljes összeomlás: kitömték a Galatasaray csapatát a BL-ben
