Idén az első fél évben az export értéke 16,561 milliárd euró, növekedése 19,2 százalék volt, az import értéke 18,586 milliárd eurót ért el, mérsékeltebb, 18,8 százalékos bővülés mellett – tájékoztatta lapunkat a Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium.
A külkereskedelmi mérleg hiánya 2,025 milliárd eurót ért el, amely 271,5 millió euróval több az előző év hasonló időszakához képest. A fizetéssel nem járó tételekkel korrigált mérleg hiánya 1,38 milliárd euró, ami a tavalyi év első fél évéhez képest 148 millió euró csökkenést jelent. A két tárca értékelése szerint a negyedévenkénti külkereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott volt. Az export-import olló a második negyedévben zárult, de a fél év egészére még mindig pozitív, 0,4 százalék. Az export-import egyenleg júniusban 307 millió euróval romlott az előző év júniusához viszonyítva, a változás 67 millió euró.
Az év első hat hónapjában a bázishoz viszonyított szaldóváltozás mínusz 272 millió euró volt, amely közel azonos az energiahordozóknál bekövetkezett egyenlegromlással, amely mínusz 249 millió eurót ért el. Az egyenleg a fejlett országok esetén pozitív és tovább javult, a kelet-közép-európai országokkal negatív, de szintén javult, míg a fejlődő országokkal negatív, és jelentős mértékben tovább romlott.
A nemzetgazdasági kivitel bővülését továbbra is az ipari termékek exportjának emelkedése okozta: az első fél évben az ipari termékek kivitele euróban számítva 20,4 százalékkal, 2,605 milliárd euróval nőtt. Az ipari termékek exporton belüli aránya egy százalékponttal, 93 százalékra emelkedett. Az ipari vámszabad területről származó export – az itt végzett bérmunkával együtt – 23,1 százalékkal, 1,381 milliárd euróval bővült, a kivitelen belüli aránya 45 százalék, ami két százalékpontos növekedést jelent a bázisidőszakhoz képest.
A közvetlenül exportot szolgáló – ipari vámszabad területre és bérmunkához beérkező – import növekedési üteme mintegy 1,5 százalékponttal magasabb volt, mint a nemzetgazdasági átlag. A nemzetgazdasági átlagnál ugyan 1,5 százalékponttal mérsékeltebben bővült a fejlett országokba irányuló kivitel, de a többlet közel négyötöde ebben az országcsoportban realizálódott. A fejlett országokkal folytatott kereskedelemben tovább javult az egyenleg, 607 millió eurós többlet keletkezett. A tizenöt EU-tagállam kivitelen belüli részaránya egy százalékpontos mérséklődés után 76 százalék. Az EU-tagállamokból származó magyar import dinamikája az átlagnál mintegy négy százalékponttal alacsonyabb, az egyenleg 1,751 milliárd euró.
A kelet-közép-európai országokba irányuló export növekedési üteme az átlagot mintegy tíz százalékponttal, a CEFTA-országoké még jelentősebben, mintegy harminc százalékponttal haladta meg. A CEFTA-országok kivitelen belüli részaránya egy százalékponttal kilenc százalékra nőtt. A kelet-közép-európai országokból származó import dinamikája a nemzetgazdasági átlagnál kismértékben, míg a CEFTA-országokból származó behozatalé mintegy négy százalékponttal magasabb. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege nyolcmillió euróval javult, a passzívum 787 millió euróra csökkent. Még jelentősebb a változás a CEFTA-országok vonatkozásában, ahol a külkereskedelmi forgalom kiegyensúlyozottá vált, a szaldó 137 millió euróval javult, a kereskedelmi többlet 83 millió eurót ért el. A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény országaival a dinamikusan bővülő export eredményeként az egyenleg 157 millió euróval javult, az első fél évben 529 millió euró volt. A fejlődő országok esetén a kivitel növekedési üteme mintegy 1,5 százalékponttal, a behozatal dinamikája pedig több mint tíz százalékponttal meghaladta az átlagot. Az importtöbblet mintegy húsz százaléka származik ebből az országcsoportból, az egyenlegromlás 445 millió eurót ért el.
A világgazdaságot, s ezen belül Európát jellemző gazdasági lanyhulás ellenére Németország – a magyar export legfőbb felvevőpiaca – kereskedelmi mérlege alig csökkent, ami azt jelzi, hogy a német külkereskedelemben nem állt be jelentős változás. A mérlegtöbblet júniusban 13,7 milliárd márkára csökkent a májusi 14,5 milliárdról – jelentette tegnap a wiesbadeni statisztikai hivatal. Ezzel szemben a folyó fizetési mérleg jelentősen gyengült: 8,7 milliárd márkás deficitet jelzett júniusban, a májusi, csekély háromszázmillió márkás többlet után.
Németország
Erőszak, bűnözés, káosz: Németország hatalmas árat fizetett a migrációért + videó
