Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Németországban a 2015-ös migrációs és menekültválság alapvetően átalakította a társadalmat és a politikai viszonyokat. Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a tíz éve kezdődött tömeges bevándorlás nemcsak jelenleg a politikai viták szerves része, hanem még hosszú ideig az is marad.
A német vezetés legnagyobb hibája tíz évvel ezelőtt az volt, hogy miközben Angela Merkel „meg tudjuk csinálni” kijelentésével a bevándorlók és menekültek számára a legfőbb európai célponttá váltak, a döntés következményeit nem gondolták át
– mondta el lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Az akkori vezetők elsősorban munkaerőt láttak a bevándorlókban, és azt hitték, hogy a munkaerőpiacba való integrálásuk elegendő lesz. Ebben azonban súlyosan tévedtek.
Több mint egymillió menekült (az illegális migránsokat nem is számítva) érkezett 2015 és 2016 között Németországba, eleinte főként szírek, majd afgánok, akik közül ma csak töredék rendelkezik német állampolgársággal – a többieknek pedig eszük ágában sincs elhagyni az országot.
A bevándorlás egyik legláthatóbb következménye a közbiztonság romlása. Német nagyvárosokban – különösen Berlinben, Kölnben, Hamburgban és Frankfurtban – rendszeressé váltak a bűncselekmények, amelyeket sokszor migrációs hátterű elkövetők követnek el.
A német belügyminisztérium adatai szerint a súlyos bűncselekmények jelentős része olyanokhoz köthető, akik az elmúlt években érkeztek az országba.
A nők biztonsága különösen sérülékennyé vált: kutatások szerint sokan már nem mernek éjszaka közlekedni, elkerülik az aluljárókat, parkokat és a tömegközlekedést. A kölni szilveszteri molesztálások után sorra láttak napvilágot azok az esetek, amelyekben fiatal lányok és asszonyok váltak bevándorlók áldozataivá. Csak 2024-ben közel 800 csoportos nemi erőszakról számoltak be, és az elkövetők jelentős része külföldi állampolgár volt.
Az erőszakos bűncselekmények 43 százaléka a migránsokhoz köthető. A németek 40 százaléka nem érzi magát biztonságban – és ez az arány eddig csak romlott. Nem véletlen egybeesés, hogy a választásokat megelőző évben a késes és autós támadások többsége bevándorló hátterű elkövetőkhöz kapcsolódott.
– mondta a szakértő.
A menekültek és bevándorlók szerepe a szociális ellátórendszer átalakításában is meghatározó lesz, hiszen a munkanélküli segély fele nem német állampolgároknak, 30 százalék pedig menekült hátterű embereknek jut.
A szakértő szerint a sikeres dán migrációs modell lényege, hogy a bevándorlók kulturális integrációja elengedhetetlen, hiszen egy társadalom csak akkor maradhat stabil, ha a polgárok nem vesztik el bizalmukat az elitben, az intézményekben és a szociális ellátórendszerben (a jóléti államban).
Ez ugyanis bekövetkezhet akkor, ha úgy érzik, hogy az állam ismeretlen emberek által »ostrom alatt áll«, miközben a politikusok látszólag tehetetlenek. Németországban pontosan az zajlik, amit a dánok mindenképpen el akartak kerülni.
– mutatott rá Stefán Csaba.
A migrációs hullám nemcsak bűnözést, hanem mély társadalmi feszültségeket is szült. A német városokban egyre több olyan negyed alakult ki, ahol a betelepült közösségek saját szabályaik szerint élnek, párhuzamos társadalmakat hozva létre. Ezekben a kerületekben a német rendőrök csak fokozott készültséggel mernek megjelenni.
Mindeközben az antiszemitizmus soha nem látott erővel tért vissza: tömegtüntetéseken, gyakran migrációs hátterű csoportok részvételével, nyíltan Izrael-ellenes jelszavakat skandálnak. A német politikai elit aggódva figyeli ezt a jelenséget, de sokak szerint már késő: olyan folyamatok indultak el, amelyeket szinte lehetetlen visszafordítani.
A helyzet odáig fajult, hogy tavaly májusban több ezer muszlim vonult az utcára, akik azért demonstráltak Hamburgban, mert nem követelhetik többé nyilvánosan az iszlám kalifátus bevezetését Németországban.
A szakértő szerint az ilyen helyzetekben nem is feltétlenül szükséges, hogy a polgárok közvetlen negatív tapasztalatokat szerezzenek a bevándorlókkal kapcsolatban – elég, ha úgy érzik, elveszítik a saját országukat.
A migráció gazdasági következményei is súlyosak. Bár a német kormány kezdetben azt hangoztatta, hogy a bevándorlók majd munkaerőt biztosítanak a gazdaságnak, a valóság mást mutat: a menedékkérők többsége nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, nyelvtudással, így évek múltán is nagy arányban szorulnak szociális támogatásokra.
Az állami ellátórendszerre nehezedő nyomás az egészségügytől kezdve a lakhatási válságon át az oktatásig mindenütt érezhető. Sok német városban egyszerűen nincs elég hely az iskolákban és óvodákban, miközben a szociális bérlakásokért is éles verseny folyik a helyiek és a bevándorlók között.
Az Alternatíva Németországért (AfD) a migráció következetes elutasításával erősödött meg, és rövid időn belül a legerősebb politikai erővé válhat Németországban.
Az AfD népszerűségének emelkedésével a hagyományos pártok (CDU, SPD) támogatottsága jelentősen visszaesett, és végül arra kényszerültek, hogy részben átvegyék az AfD álláspontjait, egyre több szigorítást bevezetve. A migrációs fordulat most tehát valóban zajlik Németországban – ám egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a pártok éveken át tartó hibás irányt követtek
– hangsúlyozta a szakértő.
Friedrich Merz kormánya a szigorítások irányába indult, és 60 százalékkal csökkentette a menedékkérelmek számát az előző évhez képest. A kormánypártok reményeivel szemben azonban a fordulat nem állította meg sem saját népszerűségvesztésüket, sem az AfD folyamatos erősödését.
A választói bizalom nagy része már elveszett az elitben, és a mostani lépések túl későn érkeztek. Ráadásul az új intézkedések főként az újonnan érkezők eltántorítására szolgálnak, miközben a már az országban élő bevándorlók integrációja sokkal nehezebb és összetettebb feladat lesz
– mondta Stefán Csaba.
A „Willkommenskultur” kifejezés, amely korábban 64 százalékban váltott ki pozitív érzéseket, ma már csak az emberek 28 százalékában nem társul negatív reakcióval.
Helmut Kohl német kancellár 1989-ben még úgy fogalmazott, hogy Németország nem bevándorlóország. Angela Merkel később már ennek az ellenkezőjét mondta: szerinte Németország bevándorlóország. Ennek a döntésnek a következményeit a németeknek még hosszú ideig viselniük kell.
A 2015-ben elindult folyamatok mára világosan mutatják: Németországban a tömeges bevándorlás nem megoldást hozott, hanem újabb problémákat okozott. A közbiztonság romlása, a társadalmi feszültségek erősödése és a gazdasági terhek mind azt jelzik, hogy Németország évtizedekre szóló kihívással néz szembe. A kérdés csak az, hogy lesz-e politikai akarat a folyamatok megállítására, vagy az ország végleg elveszíti azt az arculatát, amely évtizedeken át a stabilitást és a jólétet jelentette Európában.
Borítókép: Az elhíresült szelfi. Angela Merkel német kancellár egy frissen érkezett migránssal (Fotó: dpa/Bernd von Jutrczenka)
A terrorszervezet kihasználja a káoszt.
Jimmy Kimmel műsora búcsúzik.
A gyászoló özvegy miatt kellett intézkedést hozni.
A nemzeti energiamix összeállítása egyértelműen nemzeti hatáskör és egyben szuverenitási kérdés – fogalmazott a külügyminiszter.
A terrorszervezet kihasználja a káoszt.
Jimmy Kimmel műsora búcsúzik.
A gyászoló özvegy miatt kellett intézkedést hozni.
A nemzeti energiamix összeállítása egyértelműen nemzeti hatáskör és egyben szuverenitási kérdés – fogalmazott a külügyminiszter.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A terrorszervezet kihasználja a káoszt.
Jimmy Kimmel műsora búcsúzik.
A gyászoló özvegy miatt kellett intézkedést hozni.
A nemzeti energiamix összeállítása egyértelműen nemzeti hatáskör és egyben szuverenitási kérdés – fogalmazott a külügyminiszter.
Az amerikai alelnök első interjúját adta a gyilkosság óta, amelyben a baloldalnak is üzent.
Az Egyesült Államok elnöke kivizsgáltatja a baloldali szervezet finanszírozását.
Elismerően szólt az amerikai elnök konfliktusrendezési törekvéseiről a brit uralkodó.
Az RTL sztárja vészjósló dolgokat mondott.
A magyarok dönthetnek, mit akarnak.
A napi matricák 76 százalékát külföldi járműre vette az utazóközönség.
Az emberek joggal várják el, hogy biztonságban legyenek egy fórumon.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
