Tallózó

Express A tekintélyes görög gazdasági napilap egy hónapon belül másodszor tett közzé Romániával erősen szimpatizáló és a magyar kormány törekvéseit kedvezőtlen színben feltüntető cikket, melynek címe: A következő balkáni célpont minden jel szerint Románia lesz.

Express

A tekintélyes görög gazdasági napilap egy hónapon belül másodszor tett közzé Romániával erősen szimpatizáló és a magyar kormány törekvéseit kedvezőtlen színben feltüntető cikket, melynek címe: A következő balkáni célpont minden jel szerint Románia lesz. Az írás szerint Románia területi „átrendezése” szemmel láthatóan megkezdődött, amire a nemzetközi közösség éppoly kevés figyelmet fordít, mint Macedóniáéra vagy Szerbiáéra, ahol ugyanígy kezdődtek a dolgok. Az Express kifejti: az egyre komolyabbá váló kisebbségi problémák elfedik a nagyhatalmak törekvéseit, azaz a határok újrarajzolását Délkelet-Európában a nyugati tőkekoncentráció követelményeinek megfelelően. Így a magyar kormánynak az a törekvése, hogy beavatkozzon Románia kisebbségi ügyeibe, előrevetíti azt a jövőbeni törekvését, hogy a háttérből támadást indítson Románia területe és szuverenitása ellen.

Romániában a gazdasági termelés nem kielégítő – folytatja a lap –, és még kevésbé kielégítő az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem, miközben ez a délkelet-európai térség legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb országa, s egyúttal akadályt képez a nagyon erős Magyarországgal szemben, amelyet nyomaszt az a tény, hogy nincs tengeri kijárata.

Miért van szükség Magyarország gyarapítására? – teszi fel a kérdést a görög lap. A cikk szerint ha Magyarországhoz csatolnák a Vajdaságot és Erdélyt, a területe mintegy 70 százalékkal növekedne, a lakossága pedig megduplázódna. Gyakorlatilag megsokszorozódna a GDP-je, mert a multiknak valószínűleg fokozott mértékű beruházásokra nyílna lehetőségük, és főleg mivel szinte teljes mértékben ellenőrizhetné a Dunát, Magyarország visszakapná azt a térségbeli vezető szerepét, amelyet az első világháború után részlegesen, majd a második világháborút követően teljes mértékben elveszített.

A cikk következtetései szerint Románia területének megcsappanása az Európai Unió újabb keleti ütközőövezetének kialakulásához vezetne, hasonlóan Nagy-Albánia létrejöttéhez a Balkánon. Nagy-Albánia analógiájára egy Nagy-Magyarország és egy erős Lengyelország létrejötte feltehetően növeli a „fő” Európa és természetes szövetségesei befolyását, erejét és nyugalmát.

Az, hogy mikor kerül sor Románia megcsonkítására, a keleti „nagy játszmától”, illetve attól függ, hogy a régi Törökország helyén mikor jöhet létre az új Törökország – vélekedik a görög napilap.


The Spectator

Nagy-Britannia engedélyezte az emberi embriók terápiás célú klónozását, de miért nem engedélyezte senki más? – tette fel a kérdést a konzervatív brit hetilap egy nappal azelőtt, hogy a héten az Egyesült Államok törvényhozása is nemet mondott az efféle kísérletekre. Az újság George W. Bush múlt heti látogatását II. János Pál pápánál IV. Henrik Canossa-járásához hasonlítja. Ennek során Bush „felismerte, hogy bár a pápának nincsenek hadosztályai, a modern világot nem hadseregekkel, hanem szavakkal uralják”.

A vatikáni megbeszélés témája nem a szegénység, a béke vagy a környezetszennyezés volt, hanem az őssejtekkel kapcsolatos kutatások etikai vonatkozásai. Bush elnök most azon vívódik, hogy betartsa-e választási ígéretét, amely szerint mindenféle szövetségi pénzcsapot elzár az olyan kutatások elől, amelyek emberi embriók tenyésztésével és elpusztításával járnak együtt. Hiszen a kutatók azt ígérik, hogy a klónozással eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségekre találnak majd csodaszert. A cikkíró George Weigelt, a szentatya életrajzíróját idézi, aki szerint a genetikai kutatásokba vetett abszurd hit szekularizált vallási jelenség, ez „a halhatatlanságprojekt”. A cikk a pápához zarándokoló George Bush elnökkel Tony Blair miniszterelnököt állítja szembe, akinek eszébe se jutna, hogy ilyen ügyben felkeresse II. János Pált, de még azt sem vette észre, hogy az angol törvény támogatásával épp most adott zöld utat az ember genetikai módosításának. A cikkíró Blair szemére veti, hogy a terápiás célú klónozást még csak nem is a gyógyíthatatlan betegek iránt érzett szánalomból támogatta, hanem azért, hogy Nagy-Britannia a „világ tudományának élbolyában maradjon”. Ám amikor a Daily Telegraph című napilap tudományos szerkesztője arról faggatta a miniszterelnököt, hogy a Blair házaspár rendelkezésre bocsátaná-e a saját embrióját tudományos kísérletek céljára, a válasz az volt, hogy ne tereljék a kérdést ennyire személyes síkra. „Más szóval Blair nem készült fel arra, hogy politikáját saját magára is alkalmazza” – írja a Spectator.

A cikk kimerítően elemzi, hogy az angol közvélemény miért kevésbé fogékony a kérdés etikai vonatkozásaira, mint mondjuk az amerikai vagy a német, amely felfogja, hogy a náci eugenika nem egyszerűen a kegyetlensége miatt elfogadhatatlan, hanem amiatt is, hogy az egyént egy kollektív célnak rendeli alá. „Burke nemzete lábbal tiporja az élők és a megszületendők közötti íratlan szerződést. A jelenlegi generációnak nincs joga ahhoz, hogy eszközzé tegye a következőt csupán azért, hogy meghosszabbíthassa a saját életét” – véli a cikk szerzője.