Tűzelhalás pusztítja az almásokat

Évről évre visszatér és jelentős pusztítást végez az almatermésű növényeken a hazánkban először 1995-ben észlelt kór, a tűzelhalás. Tudósítóink jelentése szerint Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében már több millió forintra tehető a kár.Már Hajdúhadház, Bocskaikert, Apafa és Pallag térségét is elérte a tűzelhalás – derül ki a Hajdú-Bihar Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat legfrissebb jelentéséből, a kór 230 hektáron támadta meg a gyümölcsfák hajtásvégeit. A megyében idén először egy hónappal ezelőtt, egy Debrecenhez közeli, dombostanyai almásban észlelték az ervínia nevű kórokozó felbukkanását, amely a védekezés ellenére a tízhektáros ültetvényen többmilliós kárt okozott.Jász-Nagykun-Szolnok megye kilenc településén – Cibakházán, Cserkeszőlőn, Csépán, Kenderesen, Kunszentmártonban, Kétpón, Surjányban, Szelevényen és Törökszentmiklóson – rendelt el zárlatot tűzelhalás-fertőzés miatt a napokban a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás. Mind a kilenc település helységnévjelző táblája alá kihelyezték a „Növényegészségügyi zárlat” kiegészítő feliratot. Ennek értelmében a lenyesett, beteg csonkokat és gallyakat nem szabad egyik településről a másikra szállítani, hanem azokat helyben el kell égetni. A rendelkezés szerint a karantén csak az utolsó tünetet követő egy év, azaz 365 nap után oldható fel.Az elmúlt hetek meleg, párás és csapadékos időjárása kedvezett a betegség terjedésének – közölték tudósítóinkkal a talajvédelmi állomásokon. A beteg növényi részeken barnás csepp található, amely a baktériumok tömegét tartalmazza. Szakemberek szerint elsősorban réztartalmú permetszereket kell használni, de mechanikai védekezésre is szükség van, vagyis a fertőzött, beteg részeket 40-60 centiméternyi, egészséges hajtásrésszel együtt le kell vágni, és el kell égetni. Nem egy esetben viszont a kiskerttulajdonosok elmulasztják a védekezést. Biztonsági óvintézkedésként az ország több növény-egészségügyi állomása is elrendelte tavasszal a fél hektárnál nagyobb gyümölcsösök kötelező permetezését. Az ennél kisebb területekre nem volt kötelező érvényű a rendelet, ezért valószínűsíthető, hogy a tulajdonosok nem is védekeztek a rendkívül ártalmas kórokozó ellen.