USA: kamatcsökkentés a recesszió ellen

Miközben a Budapesti Értéktőzsde parkettjén az a tendencia figyelhető meg, hogy csak néhány vezető részvényre, úgynevezett blue chipre koncentrálódik a kereskedés, addig a fejlett piacokon a sorozatos negatív társasági és makrogazdasági hírek rontják az árfolyamokat. Az Oracle amerikai szoftvergyártó cég például a napokban jelentette be, hogy a következő negyedéves eredménye a várt 2,39 milliárd dollár helyett 2,26 milliárd dollár lesz. A nemzetközi tőzsdékre ható makrogazdasági adatok is figyelemre méltó csökkenést okoznak a piacokon. Az egyes országok gazdálkodási értékeiből nemegyszer azt olvashatjuk ki, hogy vagy túlzottan lassuló, vagy éppen recessziós hatás érvényesül. Erre példa a július havi amerikai termelői árindex, amely a vártnál jobban, 0,9 százalékkal csökkent, vagy a németországi munkanélküliség, amely minden hónapban emelkedik. A hangulatromlás mind érezhetőbb, s ezt a befektetési cégek tapasztalhatják meg a leginkább, hiszen a brókercégek a legjobban kiszolgáltatottak a gazdasági lassulásnak.

2001. 08. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már régóta, az orosz gazdasági válság lezárása óta nem alszanak nyugodtan a befektetők, mert félnek egy újabb csődtől, amely tönkreteheti őket. A sokat megélt spekulánsok korábban az amerikai nagy gazdasági válsághoz hasonlították az Egyesült Államok mostani állapotát, de nem volt igazuk. A jelenlegi szituáció azonban sokkal rosszabb: hol kedvező és optimista hír csalogatja elő kuckóikból a spekulánsokat vételekre, befektetésekre sarkallva, hol pedig hideg zuhanyként érik a negatív hírek a befektetőket – így nem csoda, hogy sokkal óvatosabbak lettek. A makrogazdasági adatok és a társasági hírek hatással vannak egymásra, ezt már megtanulták azok is, akik régebben ezzel nem törődve vetették bele magukat a vásárlásokba, miközben a GDP-várakozások lefelé korrigáltak. Az utolsó, a Blue Chip Economic Indicators által közzé tett adatok szerint az USA ez évi bruttó hazai termékének bővülése a korábbi két százalék helyett már csak 1,7 százalékot jelez. A visszafogott GDP-t az indokolja, hogy az utolsó hónapokban az előző három százalék helyett már csak 2,8 százalékos volt a növekedés. Az elemzői vélemények ugyan megoszlanak, de azt elismerik, hogy folyamatosan csökken a beruházási aktivitás, és a feldolgozóipar is visszafogottságot mutat. Nem javít a hangulaton a dollár árfolyamának gyengülése sem, amely napról napra lejjebb csúszik. Az amerikai fizetőeszköz gyengülése arra vezethető vissza, hogy a dollárra spekulálók egyre kevésbé hisznek az Egyesült Államok gazdaságának fellendülésében. A munkanélküliek számának folyamatos emelkedése – amely már elérte a 3,04 milliót – további hangulatrontó tényező.
Nem rest a Federal Reserve sem, amikor megszellőzteti, hogy elnökük, Alan Greenspan idő előtti nyugdíjba vonulását fontolgatja. Az „Öreg” leköszönése zuhanásokat idézhet elő a tőkepiacokon, hiszen a Fed-vezető távozásával a jelenlegi egyensúlyi monetáris és kamatpolitika elveszti fő mozgatóját – mondta egy Wall Street-i befektető. Greenspan korai távozásának megszellőztetése egy időre esett a Beige Book makrogazdasági elemzés kiadásával. A jegybanki körzetek által készített tanulmány szerint az USA gazdasága továbbra is gyengélkedni fog. A növekedés akadálya a kedvezőtlen folyamatoknak kitett feldolgozóipar, amely más szektorok felé is negatívan hat. A Beige Book szerint a Fed-körzetekben minimális mértékű az ipari növekedés, sőt több esetben inkább recessziót jeleznek az indikátorok. A begyűrűzés előtt álló feldolgozóipari állagromlás tovább gyengíti az Egyesült Államok gazdaságát, így a korábbi elemzők által látott mélypontot még nem érte el az USA. A spekulánsok öröme elmaradt: a Fed augusztus 21-én, a nyílt piaci bizottság tanácskozásán újabb, 0,25 százalékos kamatcsökkentés eszközével élt, ami azt feltételezte, hogy a piacok fellélegezhetnek egy kis időre. Sajnos a pillanatnyi öröm elszállt, a Wall Street nem a várt formájú reakciójával mozdult a kamatcsökkentésre, amelyet részben a beárazottsággal, részben a gazdaság állapotának mivoltával magyaráznak.
Költségcsökkentés
Sokan megkérdezik: mit tehetnek a cégek azért, hogy a nehéz és a szakértők által stagnáló gazdasági állapot ellenére növekedést produkáljanak? Valójában miért kell a társaságoknak gyarapodniuk? – kérdezik mások. A vállalatok elsődleges célja az, hogy a befektetőiket, részvényeseiket megfelelően kiszolgálják, vagyis az osztalék útján a lehető legnagyobb hasznot hozzák. A második kiemelt irány a cég növekedése, hiszen minél nagyobb és minél tőkeerősebb egy vállalat, annál nagyobb profitot termel, s annál többet érnek részvényei a tőzsdén. Az elmúlt két és fél év során sokszor hallhattuk, hogy egy társaság egy másik céget felvásárol, így mind profitját, mind termelékenységét megpróbálja növelni, sőt esetleg egy újabb terület felé merészkedik, ahonnan újabb nyereséget várhat. A cégfelvásárlások kora lejárt, most a csődök és a veszteségek korát éljük. Ahogyan egy ország gazdasága gyengül, úgy gyengülnek a közepes vállalatok gazdálkodási mutatói is. A cégvezetők nem tehetnek semmit, csak elbocsátásokkal és leépítésekkel, racionalizált lépésekkel tehetik újra nyereségessé az általuk képviselt vállalatot. Ha csak az amerikai elbocsátásokat vesszük figyelembe, a legnagyobb cégek is csökkentették létszámukat, így az USA-ban júliusban 65 százalékkal, azaz 205 ezer fővel emelkedett az elbocsátottak száma. A leépítésekre jó példa a Merrill Lynch, ahol 3800 munkahelyet szüntetnek meg, pedig a Merrill stabil cégnek tűnt mindaddig, míg a tőkepiacokat el nem érte a stagnáló állapot.
Befektetői taktikák
Gyengül a gazdaság, gyengülnek a cégek, leépítésekről cikkeznek a napilapok. A befektetési alapok a kitűzött minimális hozamokat sem tudják biztosítani, így azok is fokozatosan kiesnek a befektetési célból. A korábban felmagasztalt amerikai technológiai cégek részvényei elvesztették fényüket, kiderült, hogy a valóságos tőzsdei áruk minimális, nincs mögöttük valós érték. A befektetők technológiai és hagyományos szektorok között őrlődnek: ha a kamatcsökkentést figyeljük, akkor az ipari csoport a nyerő, ha a komolyabb részvénydrágulásokra helyezzük a súlypontot, akkor a Nasdaq Composite által jegyzett részvények a fontosak. Ahhoz, hogy a bonyolult játékot megértsük, befektetői és egyben cégvezetői fejjel kell szemlélnünk a piacot – nyilatkozta a Financial Timesnak egy spekuláns. Nem szabad elfeledkeznünk a gyengülő nyereségek figyelmeztető taktikájáról sem. A high-tech társaságok között kevés az olyan, amely nem tett közzé profit warningot. (A profit warning olyan eszköz a cégek kezében, amellyel manipulálhatják a tőkepiaci szereplőket.) Ha egy vállalat vezetése úgy gondolja, hogy túlzottan rosszak lesznek cége gazdálkodási mutatói, akkor a profit warning eszközével élve előzetesen gyengülő eredményeket hirdetnek ki, ami később vagy bejön, vagy nem. A csökkenő eredményjóslat bejelentésével élt a napokban az Oracle, a Nokia, a Cisco Systems, a JDS Uniphase, az Intel és sok más cég. Figyelemmel kísérve az eseményeket és a piacokról eláramló pénzek nagyságát tekintve nem lepődhetünk meg. Vajon melyik, többször csalódott befektető vinné vissza megtakarított pénzét a „kaszinóba”?
Új „állomás” az EU
A gazdasági gyengülés és a recesszió következő melegágyaként az Európai Uniót nevezik meg az elemzők. Az amerikai lassulást az óceán sem tudja meggátolni. A tengerentúli cégek többségének vannak európai leányvállalataik, ahol az elbocsátások már megkezdődtek. Az Európai Központi Bank (ECB) azonban struccként a homokba dugja a fejét: a GDP megfelelő méretű növekedésével van elfoglalva. Az ECB nem veszi figyelembe, hogy a bizalmi indexek négyéves mélypontra süllyedtek vissza. A központi banknak talán igaza van abban, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszint a vállalatok forráshoz jutását segíti. A Bank of England elismerte, hogy a szigetországot elérte az ipari receszszió, amire 0,25 százalékos kamatcsökkentéssel válaszoltak. Az eurózóna talán egyetlen kedvező adata a munkanélküliségi ráta, ami hónapok óta stagnál.
A kontinens tőzsdei hangulata lesújtó. A Forsa közvélemény-kutató cég szerint a német befektetők átlagosan 11 500 márkát vesztettek a börzei gyengélkedések miatt a tőzsdén. A vizsgálat szerint az utóbbi hónapokban a részvénytulajdonosok 59 százaléka vesztett papírjain, közülük 33 százalék tízezer márka körüli összeget. Arra a kérdésre, vajon az államnak jobban kellene-e védenie a kisbefektetőket a jelentősebb veszteségektől, 48 százalék felelt igennel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.