Változatlan kenyérár

Év végéig nem emelkedik a kenyér ára, mert az elmúlt egy-két hónapban a csökkenő lisztárak kiegyenlítették az eredetileg október-novemberre tervezett négy-hat százalékos áremelést - jelentették be a Sütőipari Egyesülés és a Magyar Pékek Ipartestületének (MPI) képviselői.

Jelenleg, áfa nélkül, 45-50 forint között ingadozik a kenyérsütésre leggyakrabban használt fehér liszt kilónkénti ára, ami azonban a hónap végére már 48-50 forintra emelkedhet, és várhatóan év végéig ezen a szinten meg is állapodik. Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi áron értékesíthessék a kenyeret a pékek – ismertette Márton István, az MPI elnöke. Hozzátette, a sütőipari helyzet nem teszi lehetővé az áremelést, ehhez a pékek tartják is magukat, tehát a kenyér esetenkénti drágulása mögött a kereskedők állnak. Közölte: a pékségektől 95 és 140 forint közötti árakon kerülnek az üzletekbe a kenyerek. A száz forint alatti árakat a rosszabb minőségű kenyerek piacra jutásával indokolta. Az elnök január elsejétől kenyéráremelést jósol, mert 25 százalékkal emelkednek a minimálbérek.

Közeledve az aratás végéhez, valószínűsíthető, hogy a nagyon jó, ötmillió tonna feletti búzatermésnek csupán 35-40 százaléka malmi minőségű, ami azonban fedezi a hazai szükségletet. A malmi minőség viszont nem minden esetben azonos a sütőipari minőséggel – közölte Csodó Tibor, a Cerbona Rt. vezérigazgatója. A kenyérgabona minőségének romlása az aratást szinte kettévágó esőzések után következett be, ami már betakarítás közben felfelé mozdította a búzaárakat. A tendencia jelenleg is tart, a búzaárak – bár nagyon széles skálán: 17 és 27 ezer forint között mozognak tonnánként – lassan elérik a tavalyi szintet. A szakember szerint ez is hozzájárul a lisztár stabilizálódásához.

Simon György, a Szabolcs Gabona Rt. elnök-vezérigazgatója megerősítette, jelentős a takarmányminőségű búza jelenléte, ami mellett elenyésző sütőipari búzafeleslegről lehet beszélni. Simon felhívta a figylmet, hogy a búzahelyzetet nehezíti a kukoricapiac állapotának megoldatlansága, ugyanis nagyon jó termés várható tengeriből, ami raktározási problémákat vet fel, miközben az exportkilátások sem kecsegtetők. Pedig a dilemmát a tengeri exportja, hosszú távú termékpálya-szabályozás mellett, megoldaná.

Werli József, a Sütőipari Egyesülés elnöke rámutatott: a minőségi búza felvásárlási ára meghatározza a liszt árát, és mivel az emelkedik, nem indokolt korábbi várakozásokkal ellentétben a sütőipari termékek árának csökkentése. Igaz, a nemrégiben bekövetkezett lisztármozgás miatt az év végéig áremelést sem terveznek a kenyérgyártók.

Csodó Tibor a kenyérártartáshoz hozzáfűzte, a malmok nem vállalták, hogy év végéig nem csökkentik a liszt árát, nincs moratórium, a sütőipar mégis azt szeretné elérni, hogy az év végig ne legyen áremelés.

A tájékoztatón elhangzott, hogy éves kenyérfogyasztásunk 85 kilogramm fejenként, ami alacsonynak tűnhet, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy száz éve még 200 kilogrammot fogyasztottunk. Szintén érdekes és az unióstól eltérő adat, hogy a pékségek „termésének” csupán 10-12 százalékát értékesítik az üzemekhez kapcsolódó boltokban, a maradék kereskedőkön keresztül kerül a fogyasztókhoz.