Vályog helyett tégla lett a „divat” a Beregben

Márciusban, a Tisza tarpai töltésroppantása idején a természet erőivel folytatott heroikus küzdelemről szóltak a tudósítások.

Munkatársunktól
2001. 08. 07. 9:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahol a házromok láttán térdre borult fejkendős asszonyok szorongatták sírva zsebkendőiket, ott ma munkagépek zaját hallani, állványokon szorgoskodnak a mesterek. Beregben nem sír már senki. A tényekhez tartozik: a térségben az árvíz miatt 2967 önkormányzati és magántulajdonban lévő épület sérült meg. Közülük 816-ot lebontottak, 579-et pedig újjáépítenek.

Márciusban a tiszai árvíz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az úgynevezett beregi öblözetben 45 településen pusztított. Csarodán, Gulácson, Jándon, Tákoson, Tarpán, Vámosatyán és Gergelyiugornyán történt a legnagyobb pusztítás. Új lakások építésére közel hatszáz, helyreállításra 1852, vásárlásra 60, kártalanításra pedig 45 szerződést kötöttek meg július végéig a kormány képviseletében eljáró megyei közigazgatási hivatal munkatársai. Azóta kiderült, hogy kétszáz házat nem lehet felújítani, bontásuk és újjáépítésük szükségessé vált.

Ahogy az utazó áthalad a Vásárosnaményt Gergelyiugornyával összekötő hídon, a 41-es út mentén, egészen az ukrán határig a településeken felhalmozott építőanyagokat: téglákat, cserepeket, homok- és sóderhegyeket lát. Gergelyiugornyán, a Gulácsi úton markológépek, daruk és állványerdők fogadják a nézelődőt.

Vályog- helyett téglaház épül

Dávid Lajosékat épülő kétszintes házuk mögött, a szerszámoskamrában találom meg. – Százharminchat négyzetméteres vályogházunk hetven éve épült – mondja az idős férfi, aki a helyi vízügynél volt nehézgépkezelő 26 évig. Miközben a felesége kávét tesz a forró tűzhelyre, együtt idézik fel a márciusi eseményeket, amikor a Tisza árja elvitte az otthonukat. Egy zsákba belepakoltak néhány személyes holmit és egy kis elemózsiát, és Tiszavidre menekítették őket egy sárga busszal a rokonokhoz. Még aznap este, a tarpai gátszakadás következtében elérte a települést a háborgó Tisza vize, s körbeölelte házukat, amely megszívta magát, megrogyott, majd összeroskadt. A férfi csónakkal bejárt a ház romjaihoz, s szomorúan konstatálta, hogy a húsz tyúk belefulladt a vízbe. Szerették a régi vályogházat. Kétkedve ugyan, de tudomásul vették, hogy a kormánydöntés következtében csak téglából épülhet újjá az otthonuk. – A nagy lakásméret miatt mi csak egy típusterv közül „választhattunk”. Nem akartuk elhinni, hogy ekkora házat építtet nekünk a kormány – int a vöröslő, állványos épület felé az asszony. Az új épület 11,5 millió forintra lett felértékelve, s 15 évig jelzálogot tett rá az állam. A férfi maga elé nézve hangosan gondolkodik: lesz három kisszobánk, vajon mit kezdünk majd vele? Kár, hogy hatvan éven felül vagyunk – mondja sóhajtva.

A nagy visszatérés

Dávid Lajos áprilistól kezdve a szerszámoskamrában lakik, amelyben nem tett különösebb kárt a Tisza. Mint mondja, oda kell figyelnie a kertre, ahol mindig van munka, aztán meg jöttek a kárfelmérők, majd az építtetők s a mesteremberek. – Nem panaszkodunk, mert amit Orbán ígért, az itt teljesült. Végtelenül becsületes mesteremberek dolgoznak itt. Még egyiknek a kezében sem láttam sörösüveget. Reggeltől estig szorgoskodnak.

Dávidék beszélgetéseiben, ha egymás közt vannak, egyre többször szóba kerül a visszaköltözés kérdése. Sorba veszik, hogy a bútorok a szomszédnál és egy szemben lakó ismerősnél vannak, a ruhával tömött zsákok pedig a Tiszaviden élő fiuknál, s még egy távoli rokon szekrénye is tömve van a motyóval. Miközben a kávé lekerül a tűzhelyről, fecskepár sűvít el közöttünk a kijárat felé. Lám a szerszámoskamra „gerendáján” fészek, benne öt éhes fióka. A bogarakat kétpercenként hordják a szülők a csemetékhez. – Elmentem, de van társad – mondja a papának az asszony. – Nagyon okos állatkák ezek, csak az illemhelyre nem akarnak kimenni – feleli a férfi.

Közben a házat építő vállalkozás Szerencsről érkezett „brigádjának” vezetője, Kemény Endre érdeklődik az öregek hogyléte felől. Elmondja, hogy szeptember közepére befejezik a házat. A településen összesen tíz ház építésében vesznek részt, s véleménye szerint tartani fogják az átadási határidőt. – Csak segítő szándékú emberekkel találkoztunk – mondja tömören, amikor a benyomásairól kérdezem. Mivel Gergelyiugornya a térség legnagyobb Tisza-parti paradicsoma, a mesterek már nehezen jutottak szálláshoz, s a parthoz közeli üdülőtelep faházában kaptak alvóhelyet. Ott viszont ismeretlen fogalom a csend, a dolgozó ember pedig nem biztos, hogy zenebonára vágyik. Az árvízkárosultaknak az ebédet a mai napig az önkormányzat főzi. Egy fiúcska ételhordóban hozza a mai adagot: káposztás paszulylevest túrós csuszával. Ahogy elbúcsúzunk, odasúgja az asszony: – Finom az ebéd, s kiadós is, de csinálok még a papának egy kis bundáskenyeret, mert nem elég ez neki.

Pogácsa és jó szó

Tákoson Molnár Jánosné szorgoskodik a garázsból kialakított élettérben. A gáztűzhely mellett a furnérlemezen a „Polski Fiat 125 P” felfestés jelzi, hogy milyen célt szolgált korábban az építmény.

– A kétszobás, spájzos, fűrdőszobás, konyhás házunk 1954–55-ben épült vályogból – mondja a három gyermeket felnevelt asszony, akik ma már Csarodán, Nyíregyházán, illetve Budapesten élnek. Az utca túloldalán már átadás előtti állapotban van a kormány támogatásából felhúzott gyönyörű, tornácos ház. – Nem érzem magaménak, de meg kell vele barátkoznom – int felé Molnárné. Megtudjuk, hogy a spórolt pénzükből s a régi ház anyagából nyári konyhát építenek, mert azt vallják, hogy ott van a mindennapi élet központja. Kell is a hely a családnak, s mivel a hét unoka – akik 3, illetve 21 év közöttiek – gyakran hazajár, mielőbb át kell adni a nyári konyhát – szögezi le a nyugdíjas- korú nő.

A helyreállítások alatt senki nincsen arra kényszerítve, hogy szerszámoskamrában, garázsokban s katonai sátrakban lakjon, de a beregi emberek érthető módon megpróbálják figyelemmel kísérni otthonaik helyreállítását vagy újjáépítését. Mindenki számára biztosított az iskolákban, ideiglenes közösségi szállásokon vagy családoknál való elhelyezés, így Molnárék is visszamehetnének a gemzsei iskolába lakni. – Hetekig ott éltünk, jó hely volt – nyugtázza az asszony. – Minden elismerésem a polgármesteré, a helyi értelmiségé s az ott élőké. Úgy segítettek, ahogy tudtak: van, aki pogácsát, van, aki vigasztalást nyújtott a kétkedőknek s elcsüggedőknek.

Élő adásban dőlt a ház

Gergelyiugornyán a vegyeskereskedés melletti ház összedőlését élő adásban közvetítette egy kereskedelmi televízió, s a felvételeket a világsajtó is bemutatta. Meggyesi János tulajdonos a Debrecenben élő rokonaitól azt is tudja, hogy az interneten is fut a tragédiáról készített film- és fényképfelvétel. A férfi Vásárosnaményban él, s idegenforgalmi célból vásárolta meg a vályogépületet. – Felújíttattam a házat: új tetőt kapott, s a villanyt is bevezettettem. Az árvíz tönkretette minden tervemet, ráadásul kártérítést sem kaptam – szögezi le keserűen. A házban valójában nem lakott senki, nem voltam én se állandó lakosként bejelentve, ezért elutasították az igényemet – szögezi le a férfi. Az ügyével kapcsolatban beadványt juttatott el nemrégiben a megyei közigazgatási hivatalhoz, amelyre választ még nem kapott. A kormány határozata azonban a lakás céljára szolgáló épületek felújítására és újjáépítésére szól, az üdülők károsodása esetén nem jár semmiféle támogatás.

Helyreállítás gáterősítéssel

A július végéig megkötött szerződések esetében a tervezett új házépítések 90 százaléka már megkezdődött, a helyreállítási munkálatok 40 százaléka pedig ugyancsak folyamatban van – tudtuk meg Kovács Jánostól, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjétől. Nemrégiben kötötték meg a szerződéseket azokkal az árvíz sújtotta településekkel, amelyek részt vettek az 500 millió forintos vidékfejlesztési projektben. Az egyes települések 35 millió forintig pályázhattak különféle létesítmények – faluház, óvoda és iskola – létrehozására. Döntés született a Belügyminisztérium számláján összegyűlt, összesen mintegy 178 millió forintnyi adomány felhasználásáról. A pénzből a helyi önkormányzatok nyújtanak majd támogatást az új otthonokba beköltöző lakók ingóságainak pótlására.

Tarpán az újjáépítéseken kívül nem sok minden tanúskodik arról, hogy márciusban vízben állt szinte az egész falu. A Kuruc vendéglőben lagzi van, hejehuja zene hangjai szűrődnek ki a nagyteremből. Öltönyös emberek ingujjra vetkőzve sütkéreznek a napon. A tarpai hegyen, ahová a helyiek menekültek a Tisza vize elől, megszokott az élet: helybeliek görnyednek a fejlődő termést mutató szőlőtőkék között, fűnyíró olló csattogását hordja messzire a szél. A közelben befejezés előtt áll a tavaszi tiszai árvíz során megrongálódott töltések helyreállítása, és húsz kilométeres hosszon megkezdődött a töltések erősítése is.

A márciusi árvíz során tönkrement töltéseket Tarpa és Gulács között, valamint a Túr bal partján, Sonkád határában már helyreállították. A gáterősítések a Tisza bal partján, illetve a Szamos és a Kraszna torkolati szakaszain, Panyola, Olcsva, Kisar, Nagyar, Szatmárcseke, Tiszakóród és Milota határában folynak. A gátak magasabbak és szélesebbek lesznek, koronájukat megerősítik.



A Tiszai árvíz pusztítása nyomán a harmadik körben lebontott házak egy része valószínűleg nem készül el az építkezések befejezéseként megjelölt szeptember végi dátumra – jelentette be Bakondi György, a helyreállítási és újjáépítési bizottság elnöke a testület tegnapi tanácskozását követő sajtótájékoztatón. A beregi térségben az árvíz miatt 2967 önkormányzati és magántulajdonban lévő épület sérült meg. Közülük 816-ot lebontottak, 579-et pedig újjáépítenek. Jelenleg 1054 ház már vagy beköltözhető, vagy az utolsó simításokat végzik rajta. Mint Bakondi György elmondta, a harmadik körös bontások esetében elképzelhető a csúszás. Ennek ellenére október közepére ezek az épületek is lakhatók lesznek. Hozzátette: a bizottság figyelemmel kíséri, hogy az építkezéssel megbízott konzorcium betartja-e a különböző határidőket és kifizeti-e az alvállalkozókat. Bakondi szerint a lakatlan ingatlanok között számos rendezetlen jogállású is található. Azoknak a tulajdonosoknak, akiknek megoldott a lakhatási problémájuk, nem építik fel újra az összedőlt, üresen hagyott épületüket. Ebben az esetben pénzügyi kompenzációra számíthatnak. A komfort nélküli lakásokért négyzetméterenként 15 ezer forintot, a komfortosakért 30 ezret, az összkomfortosakért pedig 35 ezer forintot fizet a bizottság. Megtudtuk: a biztosítók 2,8 milliárd forintot fizettek ki eddig az elszenvedett károkért. Helmeczy László szerint az építkezések határidejét nehezen lehet tartani. Kijelentette: elképzelhető, hogy a költségkeretet akár tízmilliárd forinttal is túllépi a helyreállítási és újjáépítési program.

*

a katasztrófák elleni védekezés irányítása, szervezése és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezés érdekében tegnap Bakondi György együttműködési megállapodást kötött Knoll Imrével, a Magyar Logisztikai Egyesület elnökével. (J. Á.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.