A Hungária fürdő is a város arculatának része

Jóindulattal sem nevezhető beépítési tanulmánytervnek az a dokumentum, amelyet az évtizedek óta üresen álló Hungária fürdő hasznosítására készíttetett az épület tulajdonosa, így továbbra is azt kell gondolnunk, hogy az épület telekspekuláció áldozata – fogalmazott lapunknak Ráday Mihály, Budapest városképvédelmi tanácsnoka, miután a tervbizottság a napokban elutasította az erzsébetvárosi fürdő újabb részleges bontási kérelmét. Horváth Nóra, az izraeli székhelyű tulajdonos cég ügyvezető igazgatója közölte: a tervet nem a Ráday által javasolt irodával készíttette el, ezért nem felelt meg a városképvédelmi tanácsnoknak. Az évek óta tartó huzavonában a városképileg értékes épület végveszélybe kerülhet.

A Hungária fürdőt közrevevő épületek – a Continental és a Klauzál utcai raktár – védettségét a főváros tavaly megszüntette, a fürdőt a jellegzetes szecessziós homlokzatképpel és a szoboregyüttessel azonban a közgyűlés határozata továbbra is védi – mondta Ráday Mihály. Tájékoztatása szerint a VII. kerület először 1997-ben hozott határozatot, amelyben a három épület tulajdonosát a fürdő felújítására kötelezte. – Idén, tehát négy évvel az első felszólítás után a társaság egy állítólagos tervrajzzal állt a bizottság elé, miután szóban többször megerősítette azt a szándékát, hogy a helyszínen tervezett szállodaépítés során a védett szecessziós homlokzaton nem változtatna. A tervtanács elé benyújtott beépítési-hasznosítási terv azonban a legjobb indulattal is csupán egy szándéknyilatkozatnak nevezhető, építési tervnek semmi esetre sem. Az okmányon a fürdő homlokzata mellett színes rajzok körvonalazzák nagy vonalakban az elképzeléseket – vélte a tanácsnok.
A bizottsági határozat hat hónapban szabta meg a fürdő állagmegóvására fordítható időt. – Ha ez idő alatt nem végzik el, a VII. kerület előírhatja a kényszerhelyrehozást. Ha a kft. ennek a felszólításnak sem tesz eleget, szándékos károkozás címén hatósági eljárás indulhat a társaság ellen. Ebben az esetben a károkozás mértékét és a bírságot a bíróság határozza majd meg – közölte Ráday. Horváth Nóra, a tulajdonos cég ügyvezetője szerint viszont négy éve csak „csűrés-csavarás” történik az ügyben. Úgy vélte, a cég eleget tett a VII. kerület felé fennálló kötelezettségének, ugyanis a két melléképületet lebontatták. A Hungária fürdőt csak ezután nyilvánította a bizottság védettnek.
Horváth Nóra szerint heteken belül befejeződnek a statikai szakvélemény alapján a „megfelelő” állagmegóvási munkák (így elkészül például a fürdő védőtetője és a homlokzat fóliaborítása). Horváth Nóra kifejtette: a főváros település- és értékvédelmi ügyosztálya elfogadta a cégük által készíttetett beépítési-hasznosítási tanulmányt, amit később a tervbizottság elé terjesztettek. Az ügyosztály a tanulmánytervről úgy vélekedett, hogy a tervezett új épületek illeszkednek a fürdő megmaradó homlokzatához. Az ügyvezető úgy véli, az ügyosztály előterjesztésével szemben a városképvédelmi tanácsnoknak azért nem tetszett a tervtanulmány, mert a kft. nem fogadta el az általa ajánlott cég százmillió forintos nagyságrendű ajánlatát. – Az összeg negyedéért vállalta el a terv elkészítését egy megbízható stúdió, természetesen az ő ajánlatukat fogadtuk el – szögezte le Horváth Nóra.
Ráday Mihály megkeresésünkre elmondta: a tervek kivitelezésére Nagy Gergelyt, az ICOMOS (Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa) főtitkárát ajánlotta, akiről elfogulatlanság nélkül állítható: az egyik leghozzáértőbb a városképileg védett épületek kérdésében. Ráday hangsúlyozta azt is, nem „önszorgalomból” ajánlott bárkit is. A tulajdonos többször kérte segítségét ahhoz, hogy a fővárosnak is megfelelő építési rajz készülhessen. Ám a cég az utolsó pillanatban rendszerint visszakozott – tette hozzá.
– Építési engedély csak a három ingatlan együttesére adható ki, ezért a társaságnak várnia kell a védettség megszüntetéséig. Úgy tűnik, a kft. megvárja, amíg az épület valóban életveszélyessé válik, és államigazgatási határozatot hoznak a lebontásáról – összegezte véleményét Ráday.
Horváth Nóra – mint mondta – nem érti a vádaskodást: a társaság terveit a védettség nem zavarja, hiszen a hasznosítási tervtanulmány is magában foglalja a homlokzat védelmét – zárta le a kérést.
Budapesten csaknem hétszáz épület és nyolcvan épületegyüttes részesül fővárosi, helyi védelemben. Az értékes házak fenntartására jelenleg még sincs elegendő garancia. A főváros ezért a közelmúltban karbantartási kötelezettségek ellenőrzését indítványozta.