A Pentagon új tervei

Kormányzók és polgármesterek, a legkülönbözőbb beosztású katonák és a védelmi ipar képviselői várják türelmetlenül, hogy a Bush-kormányzat védelmi minisztere, Donald Rumsfeld nyilvánosságra hozza felülvizsgálatának megállapításait.

Elkeseredésre és bizakodásra egyaránt okot adtak az eddig kiszivárogtatott információk. A legnagyobb csapást Georgia és Kansas államok nemzeti gárdái szenvedték, amikor híre ment, hogy október elsejétől (azaz a 2002-es költségvetési év kezdetétől) beszüntetik az itt települt B–1B bombázók repüléseit. A Carter- és Reagan-kormányzatok idején különös kálváriát megélt bombázók hadra foghatósága olyan alacsony, hogy a 93 darabos állomány 60-ra történő csökkentésétől és a háttérbázis egyszerűsítésétől egyszerre hatékonyságnövekedést és megtakarításokat (csak jövőre 165 millió dollárt) remélnek. Az ügy pikantériája, hogy előző minisztersége idején, még a Ford-kormányzat alatt Rumsfeldet a B–1-esek lelkes támogatójaként tartották számon.
Az új adminisztráció védelmi politikája azonban távolról sem csak megszorításokat tartalmaz. Hosszas viták után végre engedélyezték az F–15-ösök leváltására szánt F–22-es szupervadászgép gyártásának beindítását, mely a fővállalkozó Lockheed-Martin és Boeing számára jelenthet négymilliárdos üzletet 295 gép legyártásáért cserébe. Nincs még döntés ugyanakkor abban a másik vadászgépügyben, melyben a két cég riválisa egymásnak. Az F–16-osok, F/A–18-asok utódjának szánt Joint Strike Fighterek prototípusai befejezték próbarepülésüket, jelenleg az adatok elemzése zajlik. Előreláthatólag októberben jelölik ki a győztes konstrukciót, hacsak a Rumsfeld felülvizsgálata másképpen nem dönt. A változások a légierő mellett a haditengerészetet és a szárazföldi erőket sem kerülik el. Két gépesített hadosztályt szüntetnek meg, de az amerikai kikötők is üresebbek lesznek.