Komoly kockázatokat jelenthet a tiszás applikáció, megint pórul járhatnak az aktivisták

Valóban szimpatizánsokat keresnek, vagy inkább adatgyűjtésre használják a rendszerbe belépő aktivisták személyes adatait? – tette fel a kérdést ifj. Lomnici Zoltán a Tisza-applikációval kapcsolatban. Az alkotmányjogász szerint akár nemzetbiztonsági kockázata is lehet Magyar Péterék alkalmazásának. Megjegyezte, noha a hatályos törvények világosak az adatkezeléssel és a különleges adatok fokozott védelmével kapcsolatban, nincs semmilyen tényleges garancia arra, hogy egy politikai párt vagy mozgalom a gyakorlatban maradéktalanul betartja ezeket a szabályokat.

Titoktartási szerződést is kötnek az aktivistákkal Magyar Péterék (Forrás: Facebook)

Két év börtön is járhat, ha bebizonyosodik, hogy adatgyűjtésre használják 

Felidézte, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2024-ben kiadott ajánlása külön felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai pártok adatkezelésének átláthatónak, konkrétnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A hatóság kifejezetten bírálta a sablonos, semmitmondó adatkezelési tájékoztatókat, és hangsúlyozta, hogy az érintetteknek pontosan tudniuk kell, ki kezeli az adataikat, milyen célból és meddig. Jó gyakorlatként említi az adatfeldolgozók pontos megnevezését, a tájékoztatók közérthetővé tételét, valamint annak világossá tételét, hogy az adatkezelés célja nem rejtett adatbázisépítés, hanem valóban a választóval való kapcsolatfelvétel.

Az alkotmányjogász tisztázta: amennyiben a Tisza Párt által készített applikáció nem a szimpatizánsok megszólításának tiszta eszközének minősülne, hanem egy kifinomult adatgyűjtési mechanizmus lenne, úgy megvalósul a személyes adattal visszaélés bűncselekménye, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint az adatkezelési tájékoztató alapján a párt jogosult az önkéntesek által megadott adatokat kezelni, ami önmagában ugyan még megfelelhet a jogszabályoknak, de az, hogy a gyakorlatban valóban átlátható ez a folyamat, már más kérdés.

– A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja és a 9. cikk (2) a) pontja lehetővé teszi az adatkezelést az érintett kifejezett hozzájárulása esetén. Ugyanakkor a kérdés az, hogy a gyakorlatban mennyire átlátható ez a folyamat. A GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint az adatkezelésnek „jogszerűnek, tisztességesnek és átláthatónak” kell lennie, míg a 12. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a tájékoztatásnak világosnak és közérthetőnek kell lennie – mondta.

Ha a párt adatkezelési tájékoztatója csak általános megfogalmazásokat tartalmaz, és nem ad pontos választ arra, kik férhetnek hozzá az adatokhoz, milyen célból kezelik azokat, és mennyi ideig őrzik meg, akkor a szabályok puszta formális teljesítése mellett is hiányzik a valódi átláthatóság 

– magyarázta.

Hűség és némasági fogadalom

A Tisza Világ applikáció letöltése, majd regisztráció után az érdeklődő rögtön be is állhat aktivistának, ehhez azonban el kell fogadni egy önkéntes szerződést. A terjedelmes írást azonba nem árt alaposan átnézni, ugyanis az önkéntesek kötelezettségei és feladatainak részletezése mellett egy titoktartási szerződést is tartalmaz a dokumentum.

Ebben leszögezik: „A Párt számára végzett bármely tevékenységnél fogva, vagy egyébként bármely más módon tudomására jutott, általa megismert, illetve az előtte feltárt és a jövőben feltárandó, a Pártra vagy Pártot érintő bizonyos információk, így különösen a pénzügyi titkok, üzleti titkok és know-how-k, ügyfelek, megbízók adatai és egyéb tulajdonosi információk bármelyike bizalmas jellegűeknek minősülnek.”

A szerződés tartalmazza azt is, mi számít bizalmas információnak, így például:

•  bármely fél ellenjegyzésével vagy aláírásával ellátott, egymásnak írott, nyomatott vagy más adatrögzített formában átadott információ,
•  bármely fél által papír alapon vagy elektronikusan küldött dokumentum és információ,
•  szóban közölt információ kapcsán is titoktartást kérnek.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint az online szerződéskötések kapcsán számos jogi aggály merülhet fel, amelyek indokolttá teszik az óvatos hozzáállást. – Különösen veszélyes lehet, ha a visszaigazolás rendszere nem működik megfelelően, hiszen a Ptk. 6:84. § és a 2001. évi CVIII. törvény 6. § (2) bekezdése szerint a felhasználó mentesülhet a kötelezettségek alól, ha a szolgáltató nem igazolja haladéktalanul a nyilatkozat megérkezését. Ez bizonytalanságot teremt a szerződés létrejötte körül, ami politikai célú adatgyűjtés esetén különösen aggályos – hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy:

a technikai hibák, a hiányos tájékoztatás vagy a visszaigazolás elmaradása könnyen érvénytelenné teheti a jognyilatkozatot, miközben a felhasználó személyes adatai és politikai szimpátiája már a szolgáltató kezében vannak.

– Ez átláthatósági, adatbiztonsági és jogérvényesítési szempontból is súlyos kockázatot jelent – jelezte az alkotmányjogász.

Gyurcsányéknak sem volt fontos, hogy óvják a szimpatizánsaik adatait

Nem Magyar Péter volt az első, aki a szimpatizánsainak adatait nem kezelte kellő érzékenységgel. 2019-ben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 11 millió forintos bírságot szabott ki a Demokratikus Koalícióra, mert egy sérülékeny honlapbeállítás miatt a szimpatizánsok személyes adatait tartalmazó adatbázis nyilvánosan elérhetővé vált.

A NAIH megállapította, hogy a párt nem teljesítette a GDPR 33. cikkében előírt incidensbejelentési, valamint a 34. cikk szerinti érintett-tájékoztatási kötelezettségét sem, ezért a puszta adatkezelési tájékoztató megléte nem bizonyult elégségesnek a gyakorlatban. Az eset jól mutatja, hogy a pártoknak a gyakorlatban is érvényesíteniük kell az adatvédelmi szabályokat, különben szankcióval kell szembesülniük – hívta fel a figyelmet a szakember.

Borítókép: Tisza Világ applikáció (Forrás: Facebook)