A kabinet döntött arról is, hogy a 27 darab MiG–29-es vadászgépből tizennégynek meg kívánja hosszabbítani üzemidejét a gyártó RSZK MiG-üzemmel, s ha az erről folyó tárgyalások sikeresek lesznek, egy ideig párhuzamosan repülnének a svéd és az orosz gépek, mindaddig, amíg a kormány nem határoz újabb 14 Gripen beszerzéséről.
A tizennégy, többfunkciós JAS–39 Gripen vadászgépet 12 évre bérelné Magyarország, fegyverzetét az USA-tól kell beszerezni.
A svéd–angol gépek beszerzési költsége a fegyverekkel együtt becslések szerint 130-140 milliárd forintot tesz ki.
A parlamenti pártok mindegyike (többé-kevésbé) pozitívan fogadta a nemzetbiztonsági kabinet döntését.
Szabó János honvédelmi miniszter a nemzetbiztonsági kabinet ülése után elmondta: elsősorban a gazdasági okok motiválták a döntést, de természetesen hangsúlyt kapott a magyar légtér védelme is. A svéd mellett az amerikai ajánlat tartalmazott gazdasági ellentételezést, ám az előbbi sokkal előnyösebb hazánk számára – tette hozzá. Matolcsy György gazdasági miniszter kifejtette: 1995-ben már tárgyalások folytak a svédekkel vadászgépbeszerzésről, ekkor 450 milliárd forintos befektetési ellentételezési ajánlatról állapodott meg a két ország. Amit azóta beszállítottak, befektettek, azokat az új ajánlat nem számítja be a jelenlegi ajánlatába. A gépekért fizetendő bérleti díj harminc százalékáért beruházásokat hajtanának végre hazánkban, amely rendkívül előnyös – hangsúlyozta Matolcsy György.
– A „negyedik generációs” Gripenek életkora jelentősen kevesebb, mint a 20 évnél is öregebb F–16-osoké, a legidősebb svéd vadászgép is maximum ötéves – közölte Kárász János, a Honvédelmi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős államtitkára. A politikus szerint a svéd gépnek az amerikainál jobb a navigációs rendszere és a radarja, kevesebb üzemanyagot fogyaszt, rövidebb a harcba vetési ideje, jobb a felderíthetőségi mutatója, kisebb kifutópálya szükséges hozzá, illetve kevesebb kiszolgáló személyzetre van szüksége. Kárász János elmondta azt is, hogy NATO-kompatibilissé a britek teszik majd a Gripeneket. Szabó János miniszter úgy tervezi, hogy a végleges szerződést még ebben a kormányzati ciklusban aláírják a svédekkel. A meglévő 27 darab MiG–29-essel kapcsolatban úgy fogalmazott, mindaddig, amíg a kormány nem határoz további tizennégy darab Gripen beszerzéséről, párhuzamosan repül majd 14 orosz, illetve svéd gép. A többi MiG-et várhatóan eladjuk. A megmaradó orosz vadászgép üzemidejének meghosszabbításáról – mint azt lapunk megírta – tárgyalások kezdődtek a fő konstruktőrrel, az RSZK MiG-gel. A gyártó cég így várhatóan elvégzi azokat a javításokat, amelyek alapján még 11 évig repülhet a 14 MiG–29-es. E célra már elkülönítettek 21 milliárd forintot a honvédelmi tárcánál. A HM egyébként tárgyalásokat kezdeményez a harci helikopterek esetleges felújításáról is.
A legkisebb költségű és a biztonság szempontjából a leghatékonyabb megoldást választotta a nemzetbiztonsági kabinet, amikor a svéd Gripen vadászgépek bérlése mellett döntött – mondta a kabinet döntésére reagálva Simicskó István nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter fideszes politikai államtitkára. A svéd ajánlat tartalmazta a legnagyobb összegű ellentételezést, amely több száz millió forintos beruházást jelent Magyarország számára, valamint a Gripenek üzemeltetése fele annyiba kerül, mint a MiG-eké. Simicskó István szerint a döntéssel „európaiságunkat is hangsúlyozni tudjuk”. Az MSZP üdvözli a nemzetbiztonsági kabinet hétfői döntését, amely Juhász Ferenc alelnök szerint sokkal inkább a 20 éves F–16-osok elutasításáról szól, mint korszerű vadászgépek beszerzéséről. Rámutatott: a tárgyalási folyamat beindítása nem jelent konkrét vásárlási elkötelezettséget, ugyanakkor a másik irányba határozott elutasítást jelent. Hozzátette: probléma ugyanakkor, hogy a kabinet „típusvitát” folytat, ahelyett, hogy azt döntené el, Magyarországnak milyen biztonságpolitikai kihívásoknak kell megfelelnie, milyen repülőgép-állományra lenne szüksége. A politikus gazdaságilag előnyösnek nevezte az ajánlatot. Meggyőződése, hogy az érdemi döntés meghozatala előtt vitát kell folytatni a kérdésről, amelyben az MSZP kifejtheti a repülőgép-vásárlással kapcsolatos „kapkodó politika” kritikáját. – Az FKGP támogatja a Gripen típusú vadászrepülőgépek beszerzéséről hozott döntést – mondta Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető. – A Magyar Demokrata Fórum szintén egyetért a nemzetbiztonsági kabinet döntésével – nyilatkozta Horváth Balázs az MTI-nek. Az MDF frakciójának helyettes vezetője elmondta, két meghatározó szempont is teljesült a döntéssel: a célszerűség, azaz a viszonylagosan jobb anyagi kondíciók, valamint a NATO-kompatibilissé tehető gépek beszerzése. A MIÉP pozitívan értékeli a kabinet határozatát, mivel az – a hírek alapján – figyelembe veszi gazdasági teherbíró képességünket – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Lóránt frakcióvezető-helyettes. – Meglepőnek tartom a nemzetbiztonsági kabinet döntését, ám ez a határozat feltétlenül jobb, mintha az F–16-osok mellett kötelezte volna el magát a testület – mondta el lapunknak Mécs Imre (SZDSZ), a honvédelmi bizottság tagja. A politikus egyben szerencsésnek tartaná, ha hatpárti tárgyalás kezdődne a vadászgépbérlésről.
***
1995. szeptember 13. – Horn Gyula miniszterelnök Budapesten elvi együttműködési programot ír alá Peter Wallenberggel, a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és Bengt Halseval, a Gripen repülőgépet gyártó SAAB AB elnök-vezérigazgatójával. A magyar kormány vállalja, hogy a haderőreform követelményeitől, s az ország gazdasági lehetőségeitől függően 1996-ig dönt a svéd vadászrepülőgépek megvásárlásáról.
1996. január 30. – Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szakértői Budapesten tájékoztatnak az F–16-os és F–18-as harci repülőgépek beszerzési lehetőségeiről.
1996. március 28. – Az MSZP–SZDSZ kormány megállapítja, hogy a svéd JAS-39 Gripen típusú repülőgép megfelel a Magyar Honvédség követelményeinek, és alkalmas lehet a magyar légierő igényeinek kielégítésére. Erről tájékoztatják a Wallenberg-csoportot.
1997. november 12. – A SAAB ipari csoport Budapesten arról tájékoztat, hogy eddig 105 millió amerikai dollárt ruházott be, illetve növelte a kivitelt annak reményében, hogy a magyar hadsereg Gripen vadászgépeket vásárol.
1998. augusztus 22. – Orbán Viktor miniszterelnök a kecskeméti repülőnapon bejelenti: a gazdaság teljesítőképessége nem teszi lehetővé új nyugati vadászgépek vásárlását.
2000. július 3. – A Honvédelmi Minisztérium és a német Daimler Chrysler Aerospace (DASA) cég szándéknyilatkozatot ír alá a magyar haderő kötelékében lévő 27 MiG–29-es vadászrepülőgép közül 14 darab korszerűsítéséről, amit a DASA az orosz MiG-gyárral végezne.
2001. február 8. – Használt nyugati vadászgépek beszerzéséről dönt a nemzetbiztonsági kabinet. Másnap a HM bejelenti, hogy az amerikai F–16-os ajánlatot fogadja el, ám erről a bejelentésről később kiderül, hogy nem tükrözte a kormány valós álláspontját. A MiG-felújítást törlik.
2001. szeptember 4. – A Honvédelmi Minisztérium befejezi a használt vadászrepülőgépek – amerikai, belga vagy török F–16-osok, svéd Gripen – bérleti ajánlatainak elemzését. Az amerikai géptípus melletti állásfoglalásukat továbbítják a nemzetbiztonsági kabinetnek, amely döntést hoz a kérdésben.
2001. szeptember 10. – A nemzetbiztonsági kabinet a svéd kormány Gripen típusú vadászrepülőgépekre vonatkozó ajánlatát találja a legkedvezőbbnek.
Összeállította: MTI RT. Sajtóadatbank
origo.hu
Repülni félt, lopni nem – ő volt a 20. század leghírhedtebb magyar tolvaja
