A kormány idén összesen 2,4 milliárd forinttal támogatja az almatermelőket – jelentette be tegnap Nyíregyházán tett látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök. Az almaértékesítés gondjai miatt a költségvetés általános tartalékából 1,2 milliárd forintot, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kereteiből szintén 1,2 milliárd forintot csoportosítanak át, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye almatermelőinek ne legyen ráfizetéses a gyümölcstermesztés – mondta.
Az AT által régóta sürgetett támogatásról a kormány keddi ülésén döntött. Az elképzelést azonban szerdán még pontosították Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, így annak tervezete csak tegnapra készült el – közölte a miniszterelnök.
Az AT üdvözölte a támogatás bejelentését, de a rendelet pontos szövegét nem ismerve ahhoz nem kívánt hozzászólni.
Már korábban több érdek-képviseleti szerv és a terméktanács egybehangzó álláspontja is az volt, hogy az almapiac megnyugtató kezeléséhez minden, ebben az évben termett ipari és étkezési alma kilójára kilencforintos támogatás szükséges, amelyet közvetlenül a termelők kapnának, az ország egész területére vetítve. Ez – a várható termést figyelembe véve – majdnem négymilliárd forintos támogatást jelentene. Ilyen mérvű dotáció az átvételi árakkal együtt a termelők önköltségének fedezéséhez lett volna elegendő.
Ezzel szemben a bejelentett támogatás mértéke 2,4 milliárd, és csak három megye részesül abban. Ráadásul – információink szerint – a támogatást a termelők nem kilónként, hanem a földalapú támogatáshoz hasonlóan, hektáronként kapnák, hozzávetőleges számítások szerint 100–120 ezer forintot.
Szakértők szerint a bejelentett támogatási összeg segít ugyan az almaágazatnak, mégsem oldja meg minden gondját, és némileg bizonytalanságban is tartja a szereplőket, hiszen a támogatás összértékén kívül a rendelet egyetlen pontja sem ismert. Nem tudni, mikor és mi jelenik meg, és azt sem tudni, hogy csak az ipari almát támogatja-e az állam, vagy igényelhető a dotáció az étkezési almára is.
Minisztériumi forrásokból úgy értesültünk, hogy a tárca és a terméktanács korábbi egyeztető tárgyalásaikon a támogatás bevezetésének visszamenőleges időpontját augusztus 15-ével határozta meg, mert ekkor indult az almaszüret. Ha ennél későbbi lesz a tényleges időpont, akkor több, áruhitelszerződéssel rendelkező és almáját már értékesített termelő kerülhet nehéz helyzetbe.
Méhes Vilmos, az almatermesztéssel is foglalkozó egervári Europlant Kft. tulajdonosa azt mondta érdeklődésünkre, hogy szükség van az almatámogatásra. A még Torgyán József által meghirdetett, évenkénti 25 százalékos léalma-támogatáscsökkentés „eredményeként” az idén már nem részesültek volna támogatásban az almatermelők, és az ezzel járó ültetvénykivágási program sem járt sikerrel.
Az Europlant ügyvezetője úgy látja: az étkezési almának itthon is van piaca annak ellenére, hogy a belföldi fogyasztás és az export csökkent. Hozzátette: a honi almapiacot minden évben visszatérő hullámzás jellemzi, ami október környékén a szabolcsi jonatán megjelenésével kezdődik. Ekkor a szabolcsi gazdák teherautóikról a Dunántúlon is kínálják az olcsó almát. A helyzet december végén, januárban stabilizálódik, ekkortól lehet ugyanis elkezdeni a tárolt alma értékesítését, addig, amíg a déli féltekéről – Dél-Afrikából, Új-Zélandról – nem jelenik meg az import alma. Versenytársak azonban mindig akadnak, a legnagyobb ellenfelek a hollandok és az olaszok, illetve valamennyi túltermeléssel küszködő EU-tagország. Arra azonban felhívta a figyelmet Méhes Vilmos, hogy ha itthon megoldott lenne az étkezési alma támogatása, és olcsóbb árakat érnének el termelőink, akkor néhány importőrt kiszoríthatnák a hazai piacról.
A szakember mégis úgy látja: vannak lehetőségei a magyar almának, szerinte okos munkával vissza lehetne szerezni az elvesztett orosz piacot, ahova a 80-as években évi 450 ezer tonna almát exportáltunk, és be lehetne törni Ukrajnába és Romániába is. Románia almatermelése ugyanis gyakorlatilag öszszeomlott, és görög és török alma jelent meg az ottani piacon. Nyugati exportban nem bízik Méhes Vilmos, bár mint mondta: vannak olyan termelők, akik nagyon igényes árut képesek oda szállítani, de csak kis mennyiségben, ezért almaexportunk inkább a skandináv országokba irányulhat.
***
Varga Mihály pénzügyminiszter és Vonza András agrárminiszter tegnap megállapodott arról, hogy létrehoznak egy munkabizottságot, amely áttekinti a bor jövedéki ügyeit – közölte a szaktárca. A munkacsoport a szakma képviselőivel javaslatot dolgoz ki a problémák kezelésére. Ezzel párhuzamosan a szőlőfelesleg csökkentéséért a termelők és a feldolgozók kérik a kormánytól az államilag támogatott lepárlás indítását. Megítélésük szerint háromszázezer hektoliter fehér bor lepárlásával enyhíthetők a szőlőértékesítésben jelentkező feszültségek.
A kormányfő további programjairól a 2. és 9. oldalon
szankciócsomag
Az Európai Unió elhalasztotta az Oroszország elleni új szankciók megvitatását
