Átfogó reform előtt a tőkepiac

Korszakos jelentőségűnek értékelte Varga Mihály pénzügyminiszter a most végleges formába öntött tőkepiaci törvényjavaslatot, amely megfelel az Európai Unió elvárásainak is. A miniszter nem ért egyet az Állami Számvevőszék értékelésével, ami szerint a PM törvényt sértett volna a tavalyi költségvetés zárszámadásával.

Kiegyensúlyozott szabályozást biztosít az új, egységes tőke-piaci törvény, ami megfelel az Európai Unió elvárásainak is – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Ha a parlament elfogadja, az új jogszabály januártól lép majd életbe, és a hatályos értékpapírtörvényt, árutőzsdetörvényt, valamint a befektetési alapokról szóló törvényt váltja fel. A jogszabálytervezet elkészítését a magyar tőkepiacon az elmúlt tíz év alatt végbement változások indokolják.
A javaslat többek között szorgalmazza a csak elektronikus adat formájában létező értékpapírok elterjedését: ez biztonságosabb, gyorsabb és olcsóbb értékpapír-kezelést tesz lehetővé, és a pénzmosás visszaszorítása miatt is lényeges. A javaslat elfogadása esetén egyszerűsödnének a nyilvános kibocsátás szabályai, és részletesebbé válna a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás. Bővülne az új jogszabállyal a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) mozgástere is: többek között rendelkezési jogot kapna a felügyelet. Változatlanul hagyja ugyanakkor a tervezet a Befektetővédelmi Alap (Beva) által fizetendő kártérítés maximális összegét. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország ötéves türelmi időt kapott arra, hogy – az EU normáinak megfelelően – a Beva által lefedett maximális öszszeg húszezer euróra, azaz hatmillió forintra emelkedjen. A jelenlegi, egymillió forintos határérték megemelése viszont most egyáltalán nem indokolt, csak rontana a befektetők amúgy sem túl rózsás helyzetén. Varga Mihály nyomatékosította: az új jogszabály nem a budapesti tőzsde feltámasztására született, hiszen annak mai helyzetéért nem a hiányos szabályozás, hanem a világpiaci trendek okolhatók. A múlt évi zárszámadásról készült ÁSZ-jelentés megállapítását cáfolva a miniszter kifejtette: a PM álláspontja szerint nem sértették meg a törvényi rendelkezéseket, mert a többletbevételekről a parlament dönt majd.

Miként már évek óta, az Állami Számvevőszék most is kifogásolja a folyó évi költségvetési és az államháztartási törvények zárszámadáshoz kapcsolt módosítását, hiszen e jogszabályok jellege és súlya megkívánná, hogy módosításuk önálló törvényekben történjék meg. Megállapítják azt is: a kormánynak a vonatkozó törvények alapján nem volt felhatalmazása arra, hogy egy kormányhatározattal a gazdasági növekedés miatti többletbevételből 75 milliárd forintot letéti számlára helyezzen. A programfinanszírozott feladatoknál 2000 végéig 39 milliárd forint halmozódott fel, ami a számvevőszék szerint a programok nem kellően megalapozott előkészítésére vezethető vissza. Nagy hiányosságokat talált az ÁSZ a földművelésügyi tárcánál: az FVM-nél több alkalommal nem a hatályos jogszabályokban meghatározott eljárási rend szerint, egyedi kérelmek alapján, a pályáztatási rend megkerülésével, az előírt pénzügyi kereteket messze meghaladva kötöttek szerződéseket a miniszter, illetve a politikai államtitkár engedélyével. Az ÁSZ a kormánynak azt javasolja, hogy gyorsítsa fel az államszámviteli törvény megalkotását, a pénzügyminiszternél pedig kezdeményezi, hogy gyorsítsa fel az államháztartás tervezési, gazdálkodási és elszámolási rendjének korszerűsítésére irányuló munkát. (MTI)