Diszkriminatív kormányrendelet?

Bizonytalan célúnak, szövegezésűnek és diszkriminatívnak tartja a kisebbségi ombudsman azt a tavaly hozott kormányrendeletet, amely csak azoknak biztosít kárpótlást, akik három évig a recski kényszertáborban voltak fogva tartva – értesültünk. Ezért a Recski Szövetség is kezdeményezte, hogy egy évben határozzák meg azt az időtartamot, amely után kárpótlás jár az érintetteknek. Kérésüket az Igazságügyi Minisztériumhoz eljuttatták.

Tar Zsuzsanna
2001. 09. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több panasz érkezett az elmúlt hónapokban a nemrég érvénybe lépett kormányrendelet miatt – jelentette ki Kaltenbach Jenő. Az ombudsman szerint a jogszabály bizonytalan szövegezésű és jogi szempontból nem túl jól sikerült, ezért a panaszok hatására az IM-hez fordult több kérdés kíséretében. – Furcsának találom, hogy a rendelet bizonyos csoportokat emel ki a károsultak közül, illetve időkorlátokat határoz meg – közölte Kaltenbach. Hozzátette, a törvény logikai értelmezése során nem derül ki egyértelműen, hogy az kárpótlás-e vagy valamiféle ellenállás jutalmazása. – A hozzánk forduló panaszosok felvetették a diszkrimináció esetleges gyanúját is – mondta Kaltenbach. A kisebbségi ombudsmannak a jogszabály tanulmányozása során nem sikerült választ kapnia arra sem, hogy miért szelektíven történik a kártalanítás, és miért nem kárpótolnak olyan embereket is, akik hasonló szenvedéseken mentek keresztül, mint a recskiek. Emlékeztetett: az 1944 környékén hatalmon lévő szovjet hatóságok a háború során, és azt követően mindenféle határozott intézkedés nélkül hurcoltak el embereket, részben szovjet, részben pedig magyarországi táborokba. Ugyanakkor a panaszosok által elszenvedett sérelmek között és a jogszabályban rögzítettek között a különbség néhány esetben csak anynyi, hogy némelyiküknek van erről dokumentuma, némelyiküknek pedig nincs. – Nem értem, hogy miért csak a három évig Recsken fogva tartottak részesülnek kárpótlásban, hiszen történeti tény, hogy más településeken is tartottak rabságban embereket, hasonló körülmények között – szögezte le az ombudsman. Kaltenbach kérte az IM-et, hogy tegyen javaslatot a törvény módosítására. Az igazságügyi tárcától a napokban érkezett meg a választ, amelyben értesítették az ombudsmant: a vizsgálat megkezdődött, időt kérnek a szükséges intézkedések megtételéhez, az eredményekről pedig tájékoztatást küldenek. – Az IM válaszát nem tudom elfogadni, ugyanis a levélből nem derül ki, mivel ért egyet észrevételeimből a tárca és mivel nem, tehát érdemi választ nem kaptunk – fogalmazott Kaltenbach.
Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke, a kormányrendelet felülvizsgálását kérő szervezetek egyikének a vezetője kijelentette: a közeljövőben panaszukkal a miniszterelnökhöz kívánnak fordulni. Az igazságügyi tárca illetékese lapunk megkeresésére nem kívánt reagálni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.