Közel negyedszázad múltán is meghatottan emlékszik Zápolyára, az egykori pályarekorderre, akinek volt szerencséje látni az 1977-es Munka Ünnepe Díj utolsó 200 méterén Zápolya és Api fej fej melletti öldöklő finisét. Zápolya 31 versenyt nyert, nagy nemzetközi futamokat is, de mind közül a legemlékezetesebb az a bizonyos Api elleni diadal volt. Zápolya a ménesben kevésbé volt sikeres, bár egy igazán jó lovat adott (Lecke). Természetes, hogy a magyar ügető egyik legjobb lováról napi főfutamot neveznek el, s az is természetes, hogy az indulók szinte mindegyike legyőzné a névadót. Egy rendkívüli ló emlékének rendkívüli verseny dukál, s a múlt szombati Zápolya-díj az volt. A start után két ló, Zsörtölődő és Bob Dolt ugrott, ezzel megzavarták azokat a balszerencséseket, akik mögöttük helyezkedtek. Brokát, Adós és Quick Lobell alkotta az élbolyt, s jó iramban felváltva vezettek. A célegyenes elején úgy nézett ki, hogy Quick Lobellnek sikerül leráznia közvetlen üldözőit, ám a külső pályákon egymást húzva-vonva megjelent három ló, s szinte állva hagyták a vezető Quick Lobellt. Végül Big Boy Star nyert Zuboly és Cheer Up előtt. Big Boy Star a múlt évezredben nyert utoljára versenyt, tavaly 22, az idén 16 próbálkozása maradt nyeretlen. Időteljesítményei alapján az elitben volt a helye, de a legjobbak ellen kevés babér termett számára. A Zápolya-díjban némi halovány esélyhez jutott, és élt vele. Hogy ez az esély milyen csenevész volt, azt a kvóták bizonyítják. Befutóra 5109 forintot, a hármasra 35 404 forintot nyertek a bátor és szerencsés fogadók.
Nem állok egyedül a véleményemmel, hogy az év legnagyobb galoppversenye a Kincsem-díj. A derbi magasabb díjazású, de a Kincsem-díjban valóban a pálya legjobb lovai küzdenek egymással, ezt a versenyt pusztán a szerencsének köszönhetően nem lehet megnyerni. A múlt vasárnap kis létszámú, de nagyon erős mezőny jött össze a Kincsem-díjban, öt ló szinte azonos esélyt képviselt, egyedül a hároméves Reg lógott ki a sorból. A lelkem mélyén Menedzserért szorítottam, mert a roppant rokonszenves hatéves ménnek reális esélye volt, hogy másodszor is Kincsem-díjat nyerjen, márpedig ily bravúrra a verseny 52 éves története során csak négy ló volt képes (Euphorie, Absolon, Immer és First Mission). Sajnos Menedzsernek nem sikerült dupláznia, hiába volt remek formában, legendás küzdőkedve is kevésnek bizonyult. Pedig jól indult a verseny, Menedzser a start után szokása szerint az élre ment, és Rea díszkíséretével vezetett. Mögötte Sauqerties és Rodrigo párosa helyezkedett, majd Akito és Rézpatkó következett. A táv felénél Rea kidőlt, s kezdett lemaradni. Hatszáz méterrel a cél előtt az öt ló egy vonalban galoppozott, egy röpke pillanatra Sauqerties került az élre, de hamar elhúzott mellette Akito, akit lovasa csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudott beosztani. Az utolsó métereken a fáradó Akito még elég előnnyel rendelkezett, hogy hazaérjen az újra belendített Sauqerties előtt. A hétéves mén öregedő ízületeinek jót tett a puha talaj, sokkal jobban futott, mint ezelőtti versenyeiben. Rodrigo is lényegesen javult legutóbbi, érthetetlenül gyenge futása óta, más kérdés, hogy akkor is, most is harmadik lett. Menedzser egy nyakhossznyival a dobogóról is leszorult. Rézpatkó közeli ötödik lett. Az öt ló között négy hossz volt a különbség, ez is jelzi, hogy látványos, mindvégig izgalmas és kiélezett verseny volt. A győztes Akitóról úgy tartják, hogy középtávú ló, de ő vagy nem ért hozzá, vagy nem hajlandó a realitásokat tudomásul venni, mert tavaly St. Legert nyert 2800 méterre, most meg Kincsem-díjat 2400-ra.
Régi hagyomány, hogy a Kincsem-díj napján rendezik az Imperial-díjat, a középtávú klasszisok kiemelt versenyét. Erre a trófeára is hat pályázó akadt, s itt is roppant kiegyenlítettek voltak az esélyek. Arra azért kevesen számítottak, hogy Kanics Melinda idomár háromfős kommandója ilyen gyengén szerepel. A gyors kezdő Danilo vezetett, Alfredo és Dinamika szorongatta, Waters Edge szokása szerint nagyon rosszul indult. Danilo a cél előtt 400 méterrel még vezetett, ott viszont mindenki elment mellette. Már akkor látszott, hogy Waters Edge ezúttal nem felejt el hajrázni, s ha ő felgyorsul, akkor nehéz megverni. Nyert is gond nélkül, Apple Bloome és Gekko között éles küzdelem folyt a második helyért. Danilo feltámadt a végén, jött volna, de nem talált utat. Alfredo és Dinamika volt már sokkal jobb is.
Orbán Viktor szavait svéd vezetők erősítik meg
