Elfogadott tervezet

Megtárgyalta és elfogadta a kormány a villamos energiáról szóló törvényjavaslat tervezetét, melyet benyújtott a parlamentnek tárgyalásra. A törvényjavaslat előzetes egyeztetése megtörtént a parlamenti pártok frakcióinak szakértőivel – tudtuk meg Hegedűs Évától, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkárától.

A törvényjavaslat tervezete mindenben megfelel az európai uniós direktíváknak, ugyanakkor garantálja az ország biztonságos energiaellátását – jelezte Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára a kormány döntését követően. A minisztérium tervei szerint a törvény 2003. január elsején lép hatályba, és olyan kerettörvény lesz, amelynek sok részletkérdését az uniós gyakorlathoz hasonlóan alacsonyabb szintű jogszabályban kell rendezni. A 2003-as hatálybalépést elsősorban az indokolja, hogy e kiegészítő jogszabályoknak a szakmával egyeztetett elkészítéséhez elegendő időt szükséges biztosítani, valamint meg kell teremteni a piaci szereplők számára is a felkészülés lehetőségét.
A jelenleg érvényes törvényhez képest fontos változás lesz, hogy kettős piac működik majd. Továbbra is megmarad a hatósági árakkal szabályozott közüzemi piac, ugyanakkor megjelenik a versenypiaci szektor is. A hatósági áras közüzemi piac nagykereskedője továbbra is a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. lesz, az elosztás pedig az áramszolgáltató vállalatok feladata marad. A versenypiacnál a végfelhasználói árakat a piac határozza meg, a feljogosított nagyfogyasztók pedig szabadon választhatják meg, honnan vásárolják meg a részükre szükséges villamos áramot. A jelenlegi számítások szerint a feljogosított nagyfogyasztók mintegy 10-15 százalékos árcsökkenéssel számolhatnak, melynél már érdemes átlépni a versenypiacra. Korlátozásként szerepel az előterjesztésben, hogy a feljogosított fogyasztók az energiaigényük felét hazai forrásból kötelesek beszerezni. A törvényjavaslat szerint a piacnyitás üteméről a kormány dönt, de a GM tervei szerint ennek mértéke mintegy 33 százalékos lesz 2003. január 1-jén, és a 6,5 gigawattóra/év feletti nagyfogyasztók számára teszi lehetővé a szabad áramvásárlást, amely mintegy kétszáz vállalatot érinthet.
Természetesen arról sem szabad elfeledkezni, hogy a jelenlegi hatósági árak mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók tekintetében alacsonyabbak a nyugat-európai átlagáraknál. Az eddigi nyugat-európai tapasztalatok alapján az azonban megállapítható, hogy a villamosenergia-piac megnyitásának önmagában nincs árfelhajtó hatása, sőt a piacnyitást követően jelentős mértékű árcsökkenés következett be. Az utóbbi hónapokban megfigyelhető áremelkedés döntő mértékben a villamos energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok világpiaci áremelkedésének tudható be.
Szintén fontos változás, hogy az erőművi eladási árak hatósági szabályozása 2003. december 31-ével megszűnik. Ez lehetővé és szükségessé teszi az MVM hosszú távú áramvásárlási szerződéseinek újratárgyalását. Ugyancsak lényeges változás a független rendszerirányító megjelenése, melyet az MVM Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. néven már megalakított. Az új törvény alapján a Mavir tartósan állami tulajdonban marad, és 2002. február elsejétől a GM irányítása alá kerül. Többek között feladata lesz az energiaellátás biztonságának garantálása, a teljes villamosenergia-hálózat fejlesztéseinek összehangolása, az elszámolási rendszer működtetése és az átláthatósághoz szükséges árfigyelés megvalósítása. Mind az átviteli, mind az elosztóhálózat mindenki számára hatósági áron hozzáférhető lesz. A tervezetben szerepel a szociálisan rászorultak kompenzálási lehetősége is, melynek részletei egy későbbi jogszabályban kerülnek meghatározásra.
A kormányzat érdeke, hogy az MVM egy erős, nemzeti villamos- energia-társaságként legyen jelen a liberalizált energiapiacon. A villamosenergia-ipar stratégiai eszközállománya és az alaphálózat, valamint egy meghatározott nagyságú erőművi portfólió (ennek meghatározó része a Paksi Atomerőmű Rt.) az állam tulajdonában marad. A javaslat szerint megnő a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerepe is, és lehetőség lesz arra, hogy tendert írjon ki erőműépítésre, ha az ellátás biztonságának érdeke megkívánja. Ugyanakkor 2002. február 1-jétől a MEH már engedélyt adhat, hogy hosszú távú áramvásárlási szerződés nélkül is építhessenek a befektetők erőművet Magyarországon.