Elismerő jelentés Magyarországról

Óriási többséggel megszavazta tegnap az Európai Parlament azt a Magyarországról szóló országjelentéshez benyújtott módosító indítványt, amely szerint a brüsszeli bizottság nem konkrétan Magyarországgal kapcsolatban, hanem általánosságban vizsgálná meg a nemzeti kisebbségek támogatásának európai gyakorlatát.
Hasonlóan jelentős szavazattöbbséggel hagyta jóvá az EU képviselő-testülete a bővítési folyamattal foglalkozó általános határozatot, valamint az egyes tagjelöltekről készített idei országjelentéseket. A portugál Luís Queiró által Magyarországról készített jelentés két pontja tesz említést a kedvezménytörvényről. Az egyik azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy mielőbb dolgozza ki azokat a részletszabályokat, amelyek biztosítják a törvény és az uniós gyakorlat összhangját. A következő pont – tudomásul véve a törvényt – az Európai Bizottságnak címzett felkérést tartalmaz arra, hogy vizsgálja meg az e területen érvényesülő európai gyakorlatot az uniós joganyag és a jószomszédság elveinek érvényesülése szempontjából.
Az Európai Néppárt által benyújtott módosító indítvány mellett a parlament az Európai Szocialisták Pártja részéről javasolt két további módosítást is jóváhagyott. Az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy az elektronikus közmédiumok kuratóriumaiban az ellenzéki pártok küldöttei is kapjanak helyet. A másik a kétéves költségvetés elfogadására vonatkozik, amelyet az EP a jelentés tervezete szerint „üdvözöl”, a módosított szövegben viszont már csak „tudomásul vesz”. E módosításoktól eltekintve az országjelentés gyakorlatilag megegyezik azzal, amelyet az EP külügyi bizottsága július elején fogadott el.
A portugál képviselő részint az Európai Bizottság tavalyi országjelentésére támaszkodva, részint személyes magyarországi tapasztalatai alapján készítette el elemzését. Kitér arra, hogy a kormány elkezdte a romák társadalmi integrálására irányuló középtávú programjának végrehajtását, hozzáfűzi ugyanakkor, hogy ezt konkrét és azonnali intézkedésekkel kellene kiegészíteni egyebek között az oktatásban, a foglalkoztatásban és a lakáspolitikában. Meglehetősen élesen fogalmaz a korrupció problémájával kapcsolatban, amelynek elterjedtségét nyugtalanítónak minősíti. A végrehajtásra váró legsürgetőbb reformnak az egészségügy átalakítását nevezi. Kifogásolja, hogy a magyar büntető törvénykönyv hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a homoszexuálisokat. A jelentés a kormány, a munkaadók és a munkavállalók részéről egyaránt nagyobb fokú elkötelezettséget állapít meg a társadalmi párbeszéd iránt, egyúttal azonban értésre adja, hogy az unió további erőfeszítéseket vár tőlük az érdekegyeztetésben.
Az EP megerősítette, hogy korrigálni kell a nizzai szerződésnek azt a méltánytalan rendelkezését, amely szerint hazánknak két képviselői hellyel kevesebbet kapna a testületben, mint a vele azonos népességű jelenlegi tagországok.

Meg fogják ismételni a referendumot az EU-bővítésről Írországban, mert az alacsony részvétel miatt eleve kétséges, hogy a korábbi voksolás eredménye mennyire tükrözi az ír lakosság egészének véleményét, hangzott el az ír parlament egyesített külügyi bizottsága küldötségének tárgyalásain tegnap Budapesten. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István elmondta: az ír fél támogatásáról biztosította hazánkat az EU-csatlakozást illetően. Írország ugyanakkor rokonszenvvel figyeli a határon túli magyarok megsegítésére tett magyar erőfeszítéseket, így a sátustörvény megalkotását is, mert magának is jelentős kisebbsége van külföldön. (K. M.)