Rapid extra – tízéves küzdelem az illegális migráció ellen + videó

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője a Magyar Nemzet Rapid extra podcastjében a migrációs válság tíz évének tanulságairól beszélt: a röszkei határzártól a nyugat-európai terrortámadásokig, a brüsszeli kettős mércétől a magyar biztonságpolitikáig elemezte, miért volt igaza Orbán Viktornak 2015-ben, és miért van igaza ma is.

Európában a migráció következményei mindennapossá váltak. Fotó: MN-archív

Farkas Vajk a műsor elején emlékeztetett arra, hogy kettős évfordulóról beszélhetünk. Tíz éve mondta Angela Merkel azt, hogy Wir schaffen das! (Meg tudjuk csinálni!). Megnyitották a határokat, jöjjön boldog-boldogtalan ellenőrzés nélkül. Ehhez képest amire ma emlékezünk, az ennek az európai globalista migrációfelfogásnak valójában pont az ellenpontja, ez pedig Röszke. Akkor volt az úgynevezett röszkei csata. 

Magyarországon elkészült – válaszként a 2015-ös migrációs válságra – a határzár, és a magyarok világos véleményt mondtak arról, hogy a határokat meg kell védeni, Magyarország nem válhat bevándorlóországgá. 

– Biztosan emlékeznek még a nézők, hallgatók azokra, azoknak a napoknak a képeire, amikor fiatal férfiak a világ minden tájáról kövekkel, botokkal támadtak a magyar határőrökre azért, hogy bejöhessenek Magyarországra, nem tisztelve sem a magyar jogszabályokat, sem pedig azokat az elemi magatartási szabályokat, amiket elvárunk bárkitől, aki Magyarországra, illetve Európába érkezik – mondta Farkas Vajk. Szerinte az, hogy a magyar kormány ilyen határozott álláspontot képvisel, pont abból következik, hogy akkor, tíz évvel ezelőtt a nemzeti kormányzat képes volt felismerni a migráció veszélyét. 

Akkor mi voltunk a legnagyobb ellenség, a magyar kormány volt a legnagyobb ellenség egész Európában.

– Azóta a kormányzatok felismerték azt, hogy itt valami más történt, mint amit ők először gondoltak, és egyre növekszik azoknak a hangoknak a száma, akik azt mondják, hogy tíz évvel ezelőtt Orbán Viktornak igaza volt. 

A terrorizmus és a terrorcselekmények annyira mindennapossá váltak, hogy szinte felsorolni is nehéz sajnos, hogy mennyi minden történt Párizstól kezdve Nizzán át Barcelonáig, Németországig. Rengeteg a terrorcselekmény. Ha az elmúlt tíz évről beszélünk, több százan haltak meg terrorcselekmények, iszlamista terrorcselekmények következtében, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a hatóságok, rendvédelmi szervek mennyi terrorcselekményt hárítottak el. 

Folyamatosan nő azoknak a száma, akiket terrorista bűncselekmény vagy annak előkészítése miatt tartóztatnak le. Fotó: AFP

Az Alapjogokért Központ madridi irodájának vezetője szerint Spanyolország évek óta a négyes szinten áll az ötfokú terrorkészültségi skálán, és folyamatosan nő azoknak a száma, akiket terrorista bűncselekmény vagy annak előkészítése miatt tartóztatnak le, egyre fiatalabb elkövetők bevonásával. A szakértő szerint a terrorizmus mára a nyugat-európai nagyvárosok mindennapjainak része. 

Ezzel szemben Magyarországon az elmúlt tíz évben egyetlen terrorcselekmény sem történt, senki nem halt meg, ami a határok szigorú védelmének és a 2015-ös kormányzati döntéseknek köszönhető.

Farkas Vajk elmondta, hogy korábban a Kossuth rádióban dolgozva többször foglalkoztak a migráció és a határbiztonság témájával. Hangsúlyozta: ma már sok magyar állampolgárnak természetes, hogy a határon csak engedéllyel lehet belépni, pedig ez korábban nem volt evidencia. 

A szakértő rámutatott: míg Magyarország a határok szigorú védelmét választotta, Nyugat-Európában, például Spanyolországban a szocialista kormány kifejezetten migránsprogramot folytat, 2027-ig egymillió új bevándorlót várnak az országba.

Farkas Vajk szerint Magyarországon ma alapvetés, hogy csak az léphet be, akinek joga van, és a határokat meg kell védeni. Európában azonban ez nem evidencia, és egy rossz döntés könnyen felboríthatja a békés, biztonságos valóságot. Nyugat-Európa példája is mutatja, hogy egyszerre milliókat beengedni visszafordíthatatlan következményekkel jár.

Csak egy érdekes adat: az elmúlt tíz évben húszmillióval nőtt az Európai Unióban azoknak a lakosoknak a száma, akik nem az Európai Unióban születtek.

A migráció komoly társadalmi és szociális problémákat okoz Nyugat-Európában. Németországban a jóléti rendszer gyakorlatilag megszűnt, részben a nagyszámú migráns miatt, akiknek jelentős része szociális támogatásból él. Angliában tíz év alatt a migránslakosságnak nyújtott támogatások összege négyszázmillió fontról négymilliárd fontra nőtt.

Ez egy óriási összeg, és mindemellett rengeteg szociális problémát és feszültséget okoz ezekben az országokban.

Farkas Vajk szerint a korábban ígért, jól képzett migránsmunkaerő nagy része nem integrálódott a nyugat-európai társadalmakba. Bár a mezőgazdaság képes egy részüket felszívni, a második generáció gyakran nem vállalja az alacsony képzettséget igénylő munkákat. Spanyolországban különösen a fiatal migránsok körében nő a radikalizálódás és az iszlamizálódás kockázata; Barcelonában a terrortámadásokat tipikusan ilyen fiatalok követték el.

Az átlag európai ma már felismeri a migráció okozta problémákat, és ennek köszönhetően növekszik a szigorú határvédelem mellett kiálló pártok támogatottsága. 

Ezt leginkább az Európai Parlamentben a Patrióták és tagpártjaik testesítik meg, amely frakció a magyar kormánypárt kezdeményezésére jött létre.

A menekültjog értelmében a menedék az első biztonságos országig jár a háború vagy diktatúra elől menekülőknek. Ugyanakkor kettős mérce érvényesül a magyar és a lengyel határkerítés megítélésében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: AFP

A szakértő felidézte, hogy 2015-ben a szíriai polgárháborúra hivatkozva sok menekültet fogadtak be Nyugat-Európában. A gyakorlatban azonban a nagy többség nem Szíriából érkezett: szervezetek útmutatásai alapján Szíriából származónak mondták magukat, így automatikusan megkapták a menekültstátust.

És ebben különbözik az, hogy például Magyarország is folyamatosan befogadja az Ukrajnából érkező menekülteket, mert ők tényleg menekültek, ők tényleg az első biztonságos országból érkeznek.

A szakértő kiemelte, hogy Spanyolország és Marokkó között is erős, összetett határzár van, amit az EU támogat. Ennek ellenére a magyar határkerítést folyamatosan kritizálják és büntetik, pedig a schengeni szabályok szerint a határ védelme nemcsak joga, hanem kötelezettsége is az országnak. Farkas Vajk szerint a magyar határ Európa külső határa, így elsődleges kötelezettség a védelme, mégis büntetik az országot. Ez jól mutatja a kettős mércét, és rávilágít a 2015-ös migrációs válságra adott magyar és brüsszeli válasz közötti feszültségre, amely a mai napig meghatározza a magyar–brüsszeli konfliktust.

Ezért is van az, hogy Brüsszel folyamatosan igyekszik olyan erőket támogatni a magyar választásokon is, amelyek aztán majd végrehajtják az ő elképzeléseiket a migrációs téma területén is.

Az osztrák határkerítést „szárnyas kapukkal” oldották meg, miközben Magyarországot kritizálták. Fotó: AFP

Az osztrák határkerítést „szárnyas kapukkal” oldották meg, miközben Magyarországot kritizálták. Szerinte ez jól mutatja az európai fősodor kétszínű hozzáállását. A Willkommenskultur eredményei pedig mindenhol érezhetők: Angliában a Mohamed a leggyakoribb újszülöttnév, Spanyolországban pedig utcai zavargások és erőszakos cselekmények történnek migránsok részéről.

Ezek olyan brutális dolgok, amiktől szerencsére Magyarország, a magyarok józan döntésének is köszönhetően, mind ez idáig megmenekült, és azt hiszem, hogy az a jó, hogyha ez továbbra is így van. Megdöbbentő, hogy milyen esetek történnek Európában, amik nem történtek volna meg, hogyha nem engedtük volna be mindenféle kontroll nélkül a migránsáradatot.

Farkas Vajk szerint a tizedik évforduló kapcsán fontos szem előtt tartani, hogy egy generáció már nem emlékszik a 2015-ös eseményekre, így kevésbé érti a határvédelem jelentőségét. A határőrök emberfeletti munkát végeznek, gyakran fegyveres támadásoknak kitéve, hogy megőrizzék az ország biztonságát. Ugyanakkor politikai határvédelem is létezik a külső nyomással szemben, hiszen vannak, akik eltörölnék a kerítést, és engednék a migránsok belépését. Véleménye szerint Nyugat-Európában a migráció következményei mindennapossá váltak, és bár sok szép és jól működő dolog is van, az utcákon járva olyan helyzetekkel találkozik az ember, mintha más kontinensen lenne. Hangsúlyozta: Magyarországon a magyar emberek döntése a mérvadó, és egy rossz döntés hosszú távú, visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

Ez az, amit Nyugat-Európában is látunk, és ez az, amit véleményem szerint szerencsés, hogyha elkerülünk Magyarországon.

Migránsok Németországban. Fotó: NurPhoto via AFP

A migrációs válság elbagatellizálása

Farkas Vajk szerint a legfontosabb eszköz a tájékoztatás azokkal szemben, akik a migráció problémáját elbagatellizálják, mint például 2015–16-ban egyes szocialista képviselők. Hangsúlyozta, hogy felnőtt egy generáció, amely már nem emlékszik azokra a nehéz napokra, és Magyarország az elmúlt tíz évben meg volt kímélve a migráció súlyos hatásaitól. Kiemelte, hogy fontos megmutatni, mi történik a határokon túl, és felhívta a figyelmet a migráció hosszú távú, visszafordíthatatlan következményeire, valamint a népakarat szerepére a döntések meghozatalában.

Tehát az, hogy a magyar kormányzat úgy cselekszik, ahogy cselekszik, az azért van, mert a magyarok egyértelmű döntést mondtak tíz évvel ezelőtt.

Farkas Vajk emlékeztetett, hogy a népszavazás 2016-ban, kilenc évvel ezelőtt zajlott, és a magyarok egyértelműen jelezték: nem akarnak illegális migrációt, nem akarnak bevándorlóországot. Hangsúlyozta, hogy Magyarország jövőjét úgy képzelik el, hogy a családokat támogatják, és nem szeretnének egy olyan társadalomban élni, ahol drasztikusan nőnek a szexuális és vagyon elleni bűncselekmények. Kitért arra is, hogy ezek a problémák jól kimutathatóan azokra az országokra jellemzők, ahová beengedték az illegális migránsokat, és elsősorban a migránslakosság körében nő az elkövetők száma. Zárásként kiemelte a tájékoztatás és a népakarat tiszteletben tartásának fontosságát.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)