Elkezdődött a vadászati főszezon

Szeptember végéig puskavégre kerül a hónap elején elkezdődött vadászati főszezonban kilőhető szarvasbikák fele. A koronás vadak legnagyobb részét külföldi puskások ejtik el annak ellenére, hogy több vendégvadász is visszamondta az utazásszervező irodáknál foglalását. Bár az egyes vadfajok kilövési tarifái évek óta változatlanok, és az ágazat is észrevette a forinterősödést, a vadásztatásból származó bevételek idén elérhetik a 13 milliárd forintot is. Mindemellett a vadhús-kereskedelmet némi bizonytalanság, és eltérő felvásárlási árak jellemzik.

Javában bőgnek már a szarvasbikák a Dél-Dunántúlon, ahol az állatfaj legjobb hazai állománya található. Nem véletlen, hogy a vadászati főszezon kezdetére érezhetően megélénkült a határforgalom is, hiszen több mint száz vadásztatást szervező iroda működik Magyarországon. A külföldi vadászok mellett azonban egyre több magyar is puskát fog a főszezonban, köszönhetően a kialakult fizetőképes keresletnek – mondta Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) főtitkára.
A hatóság által jóváhagyott kilövési tervek szerint a trófeás vadak – őz, vaddisznó, dám és főleg a szarvasbikák – 70-75 százalékát értékesítették külföldi vadászoknak a vadászatra jogosultak. Idén ez az arány még magasabb lehet, mert a forint erősödését megérezték a vadgazdák is. Most ugyanakkora árbevétel eléréséhez több valutára van szükségük – ismertette a főtitkár, hozzátéve: idén óriási bevételektől esik el a vadgazdálkodás, amely országosan ugyan még eredményesen működik, de évről évre több a veszteséges vadászatra jogosultak száma. Ráadásul a bérkilövési díjak öt éve változatlanok. Reménykednek, hogy a kereslet nem változik, bár több helyről érzékelhető, hogy jó néhány külföldi vendég visszamondta a honi vadászatokon való részvételét.
Az ágazat tavalyi bevétele 12-13 millió dollár volt. A legkeresettebb szarvastrófeákért nem kis pénzt kell fizetniük a „puska külföldi szerelmeseinek”. Egy-egy bikáért – agancsa súlyától függően – 5-10 ezer márkát is adniuk kell a vendégeknek – mondta Pechtol János. A főtitkár, ha árbevételben nem is, de minőségben és mennyiségben a tavalyinál jobb szezonra számít, mert az enyhe időjárásnak és a szakszerű vadgazdálkodásnak köszönhetően jó volt a nagyvadszaporulat, és kiváló agancsokat neveltek a szarvasbikák is, amelyek fele a szeptemberi főszezonban esik el, másik fele január végéig.
Az őzszezon a korábbi évek eredményét hozta árbevételben és minőségben egyaránt, a magyar vadászok zsákmányának nagy részét kitevő apróvadállománnyal azonban gondok vannak, annak száma a mesterséges kihelyezések ellenére is folyamatosan csökken – mutatott rá a főtitkár, aki ennek okát elsősorban a ragadozók túlzott elszaporodásában látja. A rókák és a többi szőrmés és szárnyas ragadozók óriási károkat okoznak az apróvadállományban, miután az ellenük korábban sikeresen alkalmazott módszerek betiltásra kerültek. Az apróvadállomány-csökkenésben emellett szerepet játszanak a mezőgazdasági tényezők is. A fácán-, fogoly- és nyúlállomány megerősödését nem segítette elő a földek privatizálása sem, pedig a vadgazdák abban bíztak, hogy a kisparcellás, változatos növényvilágot felvonultató termelés pozitívan hat az állományra.
A vadakat orvvadászok is tizedelik, akiknek száma évről évre nő, az ellenük való védekezés pedig nem elég hatékony. A húsért vadászó rabsicok száma annyira megnőtt, hogy most már ők „takarítják be” a vadgazdák éves munkájának 20-30 százalékát.
A főtitkárral ellentétben Pintér István, az agrártárca vadgazdálkodási és halászati főosztályának helyettes vezetője kedvezőbbnek ítéli a vadgazdálkodás helyzetét. Véleménye szerint a vadgazdálkodás felszállóágban van, és a vadállomány, mint hasznosítható természeti erőforrás, fontos eleme a turizmusnak. A vendégeket jól képzett hivatásos vadászok kísérik, a vadászati kultúránk magas szintű és a külföldiek számára szimpatikus, nagyvadállományunk pedig csábítja a szép trófeára áhítozókat. Az ezekért fizetett pénzek nagy része vidéken marad, ahol a vadászat más kapcsolódó tevékenységekkel együtt mintegy 10 ezer családnak biztosít megélhetést. Lőni azonban van mit: a szarvas- és vaddisznóállomány közelíti eltarthatóságának maximumát. A sörtésvad ráadásul terjeszkedőben van, mert az erdőtelepítések hatására nő az élettere. Elszaporodását mutatja, hogy amíg öt éve 34, addig tavaly 68 ezer darab került terítékre. Emelkedik a szarvasállomány is, becsült nagysága meghaladja a 80 ezret. Tavaly 29 ezer egyedet, köztük 8 ezer bikát lőttek ki, idén számítások szerint csak bikából 8500 darab lesz a vadászok zsákmánya. Várhatóan az agancsok súlya is szépen alakul, és a múlt év 13 milliárd forintos bevételét is meghaladja az ágazat idei árbevétele – mondta Pintér István, hozzátéve, hogy ötvenezer darabbal emelkedett az őzállomány is, a teríték pedig 35 ezer darabról 52 ezerre nőtt az utóbbi öt év alatt. Némi növekedést mutat a dámvad száma is, míg a muflonpopuláció évek óta stagnál, sőt a természetvédelmi területeken az utóbbi gyérítését tervezik.
A főosztályvezető-helyettes kitért az apróvadak helyzetére is. Mint elmondta, a mezei nyulak száma a ’96-os visszaesés óta növekszik, különösen nagy emelkedés következett be tavaly. Ez pozitív jelenség, mert nőhet az élőnyúl-exportunk, elsősorban Olaszországba és Franciaországba. A fácánállomány évek óta azonos szinten van, a fogoly pedig gyakorlatilag nem vadászható, csak ott, ahol van mesterséges kihelyezés. Az apróvadállomány létszámának emeléséhez élőhely-fejlesztési támogatásokat biztosít az agrártárca, ebben az évben 200 millió forintot.

A vadhús-felvásárlási árak a tavalyitól eltérően ebben az évben még nem alakultak ki markánsan a vadászati szezon kezdetére, mert a felvásárlók eltérő piaci információkkal rendelkeztek, azok várhatóan október közepére realizálódnak. Magyarországon általában kiegyenlítettek a felvásárlási árak, egyes kiemelt körzetekben azonban 50 százalékos eltérés is tapasztalható – közölte lapunkkal Zentai Ferenc, a Mavad-Vecsés Kft. felvásárlási igazgatója. A legnagyobb kereslet a szarvashús iránt mutatkozik, de eladható a vaddisznó is, amely az elmúlt évhez képest javított kondícióin. Egy kiló szarvasért a felvásárlók 450, vaddisznóért 300-400 forintot adnak. A felvásárolt vadmennyiség 20 százalékos növekedését prognosztizálja a szakember, mert az enyhe tél következtében jobb volt a szaporulat, nagyobbak az átlagsúlyok, és a vadaskertekben is több állat kerül terítékre. A Mavad tavaly 1000 tonna vadat vásárolt fel, idén várhatóan 10 százalékkal többet vesz. A cég a vadhús 90 százalékát külföldön értékesíti, itthon összesen 100 tonnányi vadhúst és -készítményt forgalmaz.