Félelem és düh az afgán főváros utcáin

Több tízezer afgán tüntetett tegnap Kabul utcáin az Egyesült Államok ellen. A katari al-Dzsazira televízió élő adásában látni lehetett, amint a tüntetők felgyújtják a kabuli volt amerikai nagykövetséget, és kalapácsokkal leverték a címert az épület homlokzatáról.

Szinte mindennaposak az utóbbi időben az Amerika-ellenes megmozdulások, de ezeken eddig csak néhány száz ember vett részt, akiket a tálibok teherautón és autóbuszon vittek oda.
A tüntetők Amerika-ellenes jelszavakat skandálva és feliratos táblákkal átvonultak a városközponton, és a Pastunisztán téren gyűltek össze. Itt ismét jelszavakat kiáltoztak, az Egyesült Államokat és elnökét valamint a száműzetésben élő Zahir afgán királyt becsmérelve. „Halál az Egyesült Államokra!”, „Halál Zahir királyra!”, „Halál George Bushra!”, „Éljen az iszlám!”, „Éljen Omar molla!” – üvöltötte a „vezérszónok”, s a tömeg visszhangozta a kiáltást.
Afganisztán északi részén eközben folytatódtak a harcok a tálibok és a ellenzéki Északi Szövetség erői között. A tálibok megerősítették az ellenzéki erők támadásának hírét, de nyilatkozatukban lebecsülték ennek jelentőségét. A tálibokhoz közel álló AIP afgán hírügynökség szerdai jelentése szerint a tálibok erői visszafoglalták a Mazari-Sariftól, Balh tartomány székhelyétől száz kilométerre délnyugatra lévő Száre körzet területét.
Az ENSZ ezzel egy időben arra figyelmeztet, hogy a korábban becsültnél legalább 1,5 millióval több, akár 7,5 millió ember is szorulhat valamilyen segítségre Afganisztánban a kemény téli hónapokban.
Pakisztáni és amerikai katonai, valamint hírszerzési illetékesek ugyanakkor megállapodtak egy olyan közös műveleti terv főbb pontjairól, amelyekben a többi között afganisztáni terroristakiképző táborok elleni támadásokról is szó esik. A felek nem mindenben értettek egyet, ezért a hétfőn kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett tárgyalásokat szerdán is folytatják. Az AP-nek nyilatkozó illetékesek szerint nincs egyetértés a tálibok ellen harcoló Északi Szövetség támogatásának célszerűségében, valamint abban sem, hogy szükséges-e az ENSZ jóváhagyása az Afganisztán elleni hadművelethez. Vitatott kérdés továbbá, hogy az iszlámábádi kormány hogyan lépjen fel a pakisztáni bázisú iszlám szélsőségesekkel szemben. Az amerikai küldöttség néhány tagja negyvenperces megbeszélést folytatott Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel, s ezen a találkozón bizonyos ellentéteket állítólag sikerült feloldani.
Oszama bin Laden, az Egyesült Államok elleni terrortámadások első számú gyanúsítottja állítólag 1999-ben, a NATO jugoszláviai légi hadjárata idején személyesen is járt Koszovóban, de Albániában már 1994-ben beindította tevékenységét. A Vecernje Novosti című belgrádi lap szerdán katonai és rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Bin Laden 1999 tavaszán személyesen járt Koszovóban, Albániából jutott át a dél-szerbiai tartományba. A lap szerint Koszovó területén még most is több muzulmán fundamentalista szervezet tevékenykedik, és titkos kiképzőtáborokat is működtet. A Vecernji List szerint a Macedóniában tevékenykedő albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg katonai vezetője, ismertebb nevén Hoxha ugyancsak közeli kapcsolatban állt Oszama bin Ladennel. A szaúdi származású terrorista vezér egyébként Horvátországban is rendelkezik hálózattal – jelentette a Jutarnji List című zágrábi napilap, azt is közölve, hogy horvát titkosszolgálati források határozottan cáfolják ezt a hírt.
***
Nagy-Britanniába vezetnek az afganisztáni tálibellenes Északi Szövetség parancsnoka, Ahmed Sah Maszud ellen végrehajtott merénylet szálai – írta tegnap a The Times. A mértékadó brit napilap Afganisztán északi részén tartózkodó tudósítójának értesülése szerint az elkövetők brit földön készítették elő az akciót, és onnan érkeztek Afganisztánba. Maszudot két nappal a Washington és New York ellen elkövetett terrortámadások előtt ölte meg két, magát televíziós újságírónak kiadott öngyilkos merénylő egy tévékamerába rejtett pokolgép felrobbantásával.