Fordulat várható Lengyelországban

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban. Az utolsó közvélemény-kutatások is azt a tendenciát erősítik meg, hogy a jelenleg kormányzó jobbközép koalíció veszíteni fog. Elemzők szerint a valószínűsíthető kudarc oka a jobboldali pártok széthúzása.

Holnap a lengyel választók eldöntik, hogy a következő négy évben mely pártok kormányozzák országukat. A ma életbe lépő kampánycsend előtti utolsó közvélemény-kutatási adatok többsége szerint a baloldali SLD–UP-koalíció megszerzi az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget a választásokon. A Rzeczpospolita című konzervatív napilap felkérésére a PBS közvélemény-kutató intézet által elvégzett felmérés szerint a Baloldali Demokratikus Szövetség – Munka Uniója (SLD-UP) koalíciója 48 százalékot ér el (256 mandátum), miközben az önálló kormányalakításhoz elegendő már 231 mandátum is. Második helyen áll a jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) 15 százalékkal (75 mandátum). Utána következik a Lengyel Parasztpárt (PSL) 10 százalékkal (52 mandátum), a Samoobrona agrárpárt 8 százalékkal (44 mandátum), végül a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) 6 százalékkal (32 mandátum). A fennmaradó egy hely a német kisebbségé lenne. A felmérés szerint nem jut be a szejmbe a jelenleg kormányzó Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója (AWSP) (5 százalék) és korábbi koalíciós társa, a Szabadság Uniója (UW) (3 százalék) sem. A CBOS intézet szerint hat párt kerül be az új szejmbe, amelynek nem lesz tagja sem a Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója, sem a Szabadság Uniója.
A lengyelek változást akarnak, s a jelenlegi ciklusban kormányzó pártokat nem óhajtják a parlamentben látni – vonta le a következtetést a parlamenti választások előtti legutolsó közvélemény-kutatás eredményeiből a Rzeczpospolita. A választók ítélete nagyon szigorú, de bizonyos mértékig igazságos – írta a mértékadó, konzervatív napilap kommentátora. A lap szerint nehéz megmondani, mi várható szeptember 23. után. A biztos győztes Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) programjában és vezetőinek megnyilatkozásaiban túltengő általánosságok, az 1993–97 közötti baloldali kormányzás nem túlságosan jó tapasztalatai és a posztkommunisták történelmi gyökerei bizonyos aggodalmat ébresztenek – így a kommentátor. Az aggodalmat csak növeli az a kilátás, hogy az új parlamentben jelentős súlya lesz a Lengyel Parasztpártnak és a Samoobrona agrárpártnak, amelyek megkérdőjelezik az 1989 óta követett nyugatbarát és szabadpiaci lengyel stratégiát.
A szavazók nem akarnak többé a Jobboldal Szolidaritás Választási Akciójára és a Szabadság Uniójára voksolni, mert véleményük szerint kormányzásuk stílusa katasztrofális volt, és nem tartották meg ígéreteiket – írta a Rzeczpospolita. A Gazeta Wyborcza című liberális napilapban a főszerkesztő, Adam Michnik mellett olyan jeles személyiségek szólítják fel a választókat a parlamenti bejutásra éppen csak esélyes Szabadság Uniója melletti kiállásra, mint a két Nobel-díjas író, Czeslaw Milosz és Wislawa Szymborska, vagy az Oscar-díjas világhírű filmrendező, Andrzej Wajda. Michnik szerint a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor Lengyelország részt akar vállalni a terrorizmusellenes nemzetközi koalícióban, egyidejűleg döntő fontosságú csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, szükség van olyan politikusokra, akiknek tekintélyük van, akiket ismernek és megbecsülnek a világban.